Brian Kobilka Nobel-díjas kutatóval találkozhatnak a Nemzeti Tudósképző Akadémia növendékei

A tizenkét éve kémiai Nobel-díjjal kitüntetett Brian Kobilka amerikai fiziológussal és több más neves kutatóval is találkozhatnak a Nemzeti Tudósképző Akadémia növendékei Szegeden - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.Brian Kobilka, a Stanford Egyetem professzora 2012-ben Robert J. Lefkowitz-cal megosztva a G-fehérje-kapcsolt receptorok vizsgálatáért kapta meg a kémiai Nobel-díjat.
    

A test sejtjei közötti kommunikációt hormonok irányítják. Minden sejtnek vannak receptornak nevezett vevői, melyek képesek a hormonok fogadására. Az 1980-as években Brian Kobilka sikeresen azonosította azt a gént, amely az adrenalin hormon receptorának kialakulását szabályozza. Ő és Robert Lefkowitz azt is felfedezték, hogy a receptor hasonlít a szemben található, a fényt befogadó receptorokhoz. Később felfedezték, hogy a receptoroknak egy egész családja létezik, amelyek hasonlóan néznek ki és hasonlóan viselkednek, ezek a G-fehérje-kapcsolt receptorok. Az ilyen típusú receptorok a gyógyszerek fontos terápiás célpontjai.
    

A Nobel-díjas kutató mellett a kétnapos konferencián előadást tart John Eu-Li Wong, a Szingapúri Nemzeti Egyetem orvostudományi innovációért és transzlációs medicináért felelős első alelnöke, David Eisner, a Manchesteri Egyetem Szívélettani részlegének professzora, valamin Martin Morad, a regeneratív medicina és a sejtbiológia professzora a Dél-karolinai Orvosi Egyetemről.
   

A vasárnap kezdődő konferenciára - amely immár a Nobel-díjasok és tehetséges diákok huszonkettedik találkozója - az ország 62 középiskolájából 480 gimnazista, valamint 180 egyetemista hallgató, mentor, junior mentor érkezik. A háromnapos rendezvény során a 2013-ban indult program résztvevői az előadások mellett találkozókon, laboratóriumi gyakorlatokon vesznek részt, és a konferencia alkalmából adják át az elmúlt egy-két évben publikált, nemzetközi szinten is meghatározó felfedezésekért járó Talentum-díjakat.
    

A 2021 őszétől Nemzeti Tudós Akadémia nevet viselő programot Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulójához kapcsolódva hozták létre, hogy újra vonzóvá tegyék a fiatalok számára a tudományos életpályát. A résztvevők életét 16 és 36 éves koruk között - a hagyományos iskolarendszerrel párhuzamosan - végigkísérő program célja, hogy hazánkban tartsa a legkiválóbb természettudományos érdeklődésű diákokat minőségi képzés és megfelelő anyagi juttatás biztosításával.
    

A Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány a magyar kormány támogatásával megvalósuló, hazai és nemzetközi mentorok részvételével zajló programjába olyan gimnazisták - Szent-Györgyi diákok - jelentkezhetnek, akik már a középiskolában kimagasló eredményt értek el a különböző hazai és nemzetközi versenyeken biológiából vagy kémiából, valamint eltökélt szándékuk, hogy élethivatásul a kutatói pályát válasszák.


A középiskolás tanulók képzése a húsz - országos lefedettséget jelentő - területi képzési központon kívül az országos képzési központokban - Debrecen, Gödöllő, Hódmezővásárhely, Pécs, Szeged, Szombathely - kialakított korszerű, modern laboratóriumokban zajlik. A programba felvételt nyert egyetemisták - Szent-Györgyi hallgatók - és doktoranduszok az adott város - Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged - egyetemének kutatólaboratóriumaiban, illetve a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban vagy a fővárosi Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben végezhetnek kutatómunkát.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

http://ujhazak.com