Brian Kobilka Nobel-díjas kutatóval találkozhatnak a Nemzeti Tudósképző Akadémia növendékei

A tizenkét éve kémiai Nobel-díjjal kitüntetett Brian Kobilka amerikai fiziológussal és több más neves kutatóval is találkozhatnak a Nemzeti Tudósképző Akadémia növendékei Szegeden - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.Brian Kobilka, a Stanford Egyetem professzora 2012-ben Robert J. Lefkowitz-cal megosztva a G-fehérje-kapcsolt receptorok vizsgálatáért kapta meg a kémiai Nobel-díjat.
    

A test sejtjei közötti kommunikációt hormonok irányítják. Minden sejtnek vannak receptornak nevezett vevői, melyek képesek a hormonok fogadására. Az 1980-as években Brian Kobilka sikeresen azonosította azt a gént, amely az adrenalin hormon receptorának kialakulását szabályozza. Ő és Robert Lefkowitz azt is felfedezték, hogy a receptor hasonlít a szemben található, a fényt befogadó receptorokhoz. Később felfedezték, hogy a receptoroknak egy egész családja létezik, amelyek hasonlóan néznek ki és hasonlóan viselkednek, ezek a G-fehérje-kapcsolt receptorok. Az ilyen típusú receptorok a gyógyszerek fontos terápiás célpontjai.
    

A Nobel-díjas kutató mellett a kétnapos konferencián előadást tart John Eu-Li Wong, a Szingapúri Nemzeti Egyetem orvostudományi innovációért és transzlációs medicináért felelős első alelnöke, David Eisner, a Manchesteri Egyetem Szívélettani részlegének professzora, valamin Martin Morad, a regeneratív medicina és a sejtbiológia professzora a Dél-karolinai Orvosi Egyetemről.
   

A vasárnap kezdődő konferenciára - amely immár a Nobel-díjasok és tehetséges diákok huszonkettedik találkozója - az ország 62 középiskolájából 480 gimnazista, valamint 180 egyetemista hallgató, mentor, junior mentor érkezik. A háromnapos rendezvény során a 2013-ban indult program résztvevői az előadások mellett találkozókon, laboratóriumi gyakorlatokon vesznek részt, és a konferencia alkalmából adják át az elmúlt egy-két évben publikált, nemzetközi szinten is meghatározó felfedezésekért járó Talentum-díjakat.
    

A 2021 őszétől Nemzeti Tudós Akadémia nevet viselő programot Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulójához kapcsolódva hozták létre, hogy újra vonzóvá tegyék a fiatalok számára a tudományos életpályát. A résztvevők életét 16 és 36 éves koruk között - a hagyományos iskolarendszerrel párhuzamosan - végigkísérő program célja, hogy hazánkban tartsa a legkiválóbb természettudományos érdeklődésű diákokat minőségi képzés és megfelelő anyagi juttatás biztosításával.
    

A Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány a magyar kormány támogatásával megvalósuló, hazai és nemzetközi mentorok részvételével zajló programjába olyan gimnazisták - Szent-Györgyi diákok - jelentkezhetnek, akik már a középiskolában kimagasló eredményt értek el a különböző hazai és nemzetközi versenyeken biológiából vagy kémiából, valamint eltökélt szándékuk, hogy élethivatásul a kutatói pályát válasszák.


A középiskolás tanulók képzése a húsz - országos lefedettséget jelentő - területi képzési központon kívül az országos képzési központokban - Debrecen, Gödöllő, Hódmezővásárhely, Pécs, Szeged, Szombathely - kialakított korszerű, modern laboratóriumokban zajlik. A programba felvételt nyert egyetemisták - Szent-Györgyi hallgatók - és doktoranduszok az adott város - Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged - egyetemének kutatólaboratóriumaiban, illetve a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban vagy a fővárosi Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben végezhetnek kutatómunkát.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás miatt

Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás miatt

A sarkvidéki jégsapkák olvadása miatt forog egyre lassabban a Föld.

Már embereken fogják tesztelni a fogakat újranövesztő gyógyszert

Már embereken fogják tesztelni a fogakat újranövesztő gyógyszert

Ha jól alakulnak a klinikai vizsgálatok, akkor akár már 2030-ra megjelenhet a készítmény.

A szülőktől örökölt gének is hatással vannak a gyerekek bizonyítványára

A szülőktől örökölt gének is hatással vannak a gyerekek bizonyítványára

A University College London kutatócsoportjának tanulmánya szerint a szülőktől örökölt gének nagy valószínűséggel hozzájárulnak a gyerek oktatási eredményeihez.

A tetoválások növelhetik a rákkockázatot egy kutatás szerint

A tetoválások növelhetik a rákkockázatot egy kutatás szerint

Furcsa összefüggést vettek észre a svédországi Lund Egyetem kutatói.

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

http://ujhazak.com