Csaknem 200 helyszínen várják a tudomány iránt érdeklődőket

Idén országszerte csaknem kétszáz helyszínen mintegy 2600 programmal várják a tudomány iránt érdeklődőket szeptember 29-én és 30-án, a Kutatók éjszakáján, az ország legjelentősebb tudományos fesztiválján - hangzott el az esemény hétfői budapesti sajtótájékoztatóján."Akkor leszünk versenyképesek, akkor tudjuk megőrizni magunkat, ha a felfedezésekben és a kutatásokban élen járunk" - emelte ki az eseményen Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.
   

Ezért azt a célt tűztük ki, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz legjobb innovátora között legyen, a világon pedig a 25 legjobb között szerepeljen. Ehhez az kell, és ezt a célt szolgálja ez a rendezvény is, hogy minél több fiatalt tudjunk megnyerni a kutatásnak, minél többen köteleződjenek el a kutatói pálya mellett - tette hozzá Hankó Balázs.
   

A kormány intézkedései között említette, hogy tavaly a vállalatokkal együttműködésben összesen 920 milliárd forintot fordítottak arra, hogy a kutatás, a fejlesztés és az innováció erősödjön Magyarországon. Az államtitkár kitért arra, hogy ma hazánkban egymillió lakosra hatezer kutatói, fejlesztői állás jut. Mint mondta, azt szeretnék elérni, hogy 2030-ra egymillió lakosra kilencezer ilyen álláshely jusson.
    

Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat elnöke az eseményen arról beszélt, hogy Magyarországon olyan kutatási ökoszisztémát szeretnének meghonosítani, amelyben az állami felelősségvállalás és támogatás találkozik az akadémiai élettel, a kutatással, az intézetekkel, az egyetemekkel és - már az első pillanattól kezdve - az ipari szereplőkkel is. "Nem különböztetünk meg alap- és alkalmazott kutatást, csak nagy hatású, jó kutatásról beszélünk ebben az ökoszisztémában" - hangsúlyozta. Ezek a szereplők "szervesen összeépülve" alkotják a vázát a kutatási ökoszisztémának.
    

Mint hozzátette, a kormányzati, akadémiai és gazdasági szereplők mellett nem szabad kifelejteni a magyar adófizetőket, akik mindezt magukénak kell hogy érezzék, hiszen ők biztosítják a kutatások hátterét. Ebből a szempontból a Kutatók éjszakája, amelyben a Magyar Kutatási Hálózat számos intézménye részt vesz, példaértékű kezdeményezés, hiszen feltárja a magyar emberek előtt, hogy "mit tud letenni az asztalra a magyar tudomány, hogyan tudunk közös erővel előrelépni" - emelte ki Gulyás Balázs.
    

Kováts Levente, a sajtótájékoztatónak helyet adó Óbudai Egyetem rektora elmondta, hogy a kezdetektől folyamatosan részt vesznek a Kutatók éjszakája programjaiban. Idén több mint 200 programmal készülnek az intézmény különböző karain. Ezek között szerepelnek a fenntarthatóságról, valamint az internet sötét világáról szóló előadások, robotikai és egészségügyi informatikai bemutatók is. Emellett egy hidrogénmeghajtású autót is bemutatnak az érdeklődőknek.
    

Tornóczky Gabriella, az Egis Gyógyszergyár Zrt. kommunikációs főosztályvezetője elmondta, hogy a társaság támogatásával több, a kémiát népszerűsítő program indult az általános- és középiskolákban. A Kutatók éjszakájához egy kémiaversennyel csatlakoznak idén is, amelynek döntőjére 12 csapatot várnak. Magyarországon először 17 évvel ezelőtt rendezték meg a Kutatók éjszakáját, azóta hagyománnyá vált, hogy szeptember utolsó hétvégéjén kutatóintézetek, egyetemek, könyvtárak, levéltárak, múzeumok, hatósági laboratóriumok nyitják meg kapuikat a nagyközönség előtt, hogy betekintést nyújtsanak a különböző tudományterületek titkaiba - idézte fel Kardon Béla, a Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont (RCISD) tudományos igazgatója, az esemény főkoordinátora.
    

Hozzátette: ahogy eddig is, minden programon ingyenes a részvétel, de vannak olyan események, ahol a helyszűke miatt a szervezők előzetes regisztrációhoz kötik a belépést. A rendezvény központi honlapja idén is a kutatokejszakaja.hu, amelyen tudományterület, helyszín, idősáv, életkor alapján lehet programokat keresni. Az eseménysorozat célja, hogy közelebb hozza a nagyközönséghez a tudományos kutatást és a kutatókat, felkeltse a fiatalok érdeklődését a tudományos kutatói pálya iránt, valamint bemutassa a kutatók munkájának a mindennapi életre gyakorolt hatását.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

J. Robert Oppenheimer portré

J. Robert Oppenheimer portré

Ismerd meg az atombomba feltalálóját még a magyar mozikba csütörtökön érkező film megtekintése előtt!

Megmagyarázhatatlan fény jelent meg a mocsarak felett

Megmagyarázhatatlan fény jelent meg a mocsarak felett

Rejtélyek, amelyekre nincs tudományos magyarázat.

Óriások csontjaira bukkantak a régészek az egyik dél-kínai barlangban

Óriások csontjaira bukkantak a régészek az egyik dél-kínai barlangban

Megdöbbentő dolgok, amelyek barlangokból kerültek elő.

Történelmi tévhitek

Történelmi tévhitek

A mai napig sokan rosszul tudják ezeket a dolgokat!

Megoldatlan rejtélyek

Megoldatlan rejtélyek

Soha nem derült ki, hogy mi történt az eltűnt atombombával, hogy micsodák a sziklamajmok, de Moorgate-i tragédiára sem találtak még hihető magyarázatot.

Miért van a Marsnak két oldala?

Miért van a Marsnak két oldala?

A vörös bolygóval kapcsolatos legnagyobb kérdések, amelyekre máig keresik a választ.

Megmagyarázhatatlan orvosi csodák

Megmagyarázhatatlan orvosi csodák

Hét megdöbbentő eset, amelyre nincs magyarázat.

A legmegdöbbentőbb dolgok, amiket barlangokban találtak

A legmegdöbbentőbb dolgok, amiket barlangokban találtak

Szokatlan geológia formák, elátkozottnak vélt tárgyak, de egy fejszés gyilkos is előkerült már a barlangok mélyéről.

http://ujhazak.com