Csörgőjével együtt temették el a csecsemőt
A Lengyelországban talált közel 150 tömegsír némelyike, igazán szívet tépő leletet rejtett.
Egykori telepesek földi maradványait rejti az a majdnem kétszáz sír, amelyet most tárnak fel Lengyelországban. A késő bronzkori lausitzi kultúra Kr.e. 1200 és Kr.e. 800 között élte aranykorát egész Közép-Kelet Európában.
A Lausitz emberekről a temetkezési szokásaiknak hála maradtak fent adatok. Egyelőre csak annyit lehet tudni erről a népről, hogy a hallottaikat mindig elhamvasztották, s éppen ezért a tudósok nem tudják kideríteni, hogy milyen etnikumhoz tartoztak.
Az urnás temetkezésből az derült ki eddig, hogy a lausitzi embereknek nagyon fontos volt a család, hiszen a rokonokat a lehető legközelebb temették el egymáshoz, és minden esetben valamilyen ajándékot adtak a halottnak a túlvilágra vezető úthoz.
A lausitzi kultúra tagjai a hamvasztás után, a hamvak egy részét istennek áldozták, míg a többit beletették egy urnába, amit a sírba tettek, amit akkor temettek be, ha már nem fért bele több urna. Abban az esetben, ha a sír akkor telt meg, amikor még nem halt meg a család összes tagja, akkor az újabb rokont a közelükbe temették el, mert úgy tartották, hogy egy családnak a haláluk után is együtt kell lenniük.
Az urnákra azért volt szükség, mert az emberek úgy vélték, hogy a hajókhoz hasonlóan, az viszi át az elhunyt lelkét a túlvilágra. A halottak mellé különböző tárgyat temettek, aminek a segítségével a régészek következtetni tudnak arra, hogy férfi, nő, vagy gyerek urnáját találták-e meg. A csecsemők mellé csörgőt, madár alakú fogantyúval díszített kanalat, valamint egy kis dobozt tettek, ami madárformájú játékot rejtett.
A felnőtt urnák esetében borotvát, gazdagon díszített edényeket, sarlót találtak a régészek, akik ezekből arra következtettek, hogy a lausitzi emberek mezőgazdaságból, illetve szarvasmarha- és kecsketenyésztésből éltek.
(Forrás: bien.hu)
Hozzászólások