Csörgőjével együtt temették el a csecsemőt

A Lengyelországban talált közel 150 tömegsír némelyike, igazán szívet tépő leletet rejtett.lausitzEgykori telepesek földi maradványait rejti az a majdnem kétszáz sír, amelyet most tárnak fel Lengyelországban. A késő bronzkori lausitzi kultúra Kr.e. 1200 és Kr.e. 800 között élte aranykorát egész Közép-Kelet Európában.


A Lausitz emberekről a temetkezési szokásaiknak hála maradtak fent adatok.

Egyelőre csak annyit lehet tudni erről a népről, hogy a hallottaikat mindig elhamvasztották, s éppen ezért a tudósok nem tudják kideríteni, hogy milyen etnikumhoz tartoztak.

Az urnás temetkezésből az derült ki eddig, hogy a lausitzi embereknek nagyon fontos volt a család, hiszen a rokonokat a lehető legközelebb temették el egymáshoz, és minden esetben valamilyen ajándékot adtak a halottnak a túlvilágra vezető úthoz.

A lausitzi kultúra tagjai a hamvasztás után, a hamvak egy részét istennek áldozták, míg a többit beletették egy urnába, amit a sírba tettek, amit akkor temettek be, ha már nem fért bele több urna. Abban az esetben, ha a sír akkor telt meg, amikor még nem halt meg a család összes tagja, akkor az újabb rokont a közelükbe temették el, mert úgy tartották, hogy egy családnak a haláluk után is együtt kell lenniük.

Az urnákra azért volt szükség, mert az emberek úgy vélték, hogy a hajókhoz hasonlóan, az viszi át az elhunyt lelkét a túlvilágra. A halottak mellé különböző tárgyat temettek, aminek a segítségével a régészek következtetni tudnak arra, hogy férfi, nő, vagy gyerek urnáját találták-e meg. A csecsemők mellé csörgőt, madár alakú fogantyúval díszített kanalat, valamint egy kis dobozt tettek, ami madárformájú játékot rejtett.

A felnőtt urnák esetében borotvát, gazdagon díszített edényeket, sarlót találtak a régészek, akik ezekből arra következtettek, hogy a lausitzi emberek mezőgazdaságból, illetve szarvasmarha- és kecsketenyésztésből éltek.

(Forrás: bien.hu)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com