Debreceni kutatók egy igen ritka atommag-reakció első megfigyelői között

Debreceni kutatók részvételével sikerült elsőként megfigyelni a vörös óriás csillagokban lejátszódó egyik nagyon ritka magreakciót az olaszországi Gran Sasso Nemzeti Laboratóriumban - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az MTI-vel szerdán.

A közlemény szerint az MTA Atommagkutató Intézet munkatársai a Laboratory for Underground Nuclear Astrophysics (LUNA) nemzetközi együttműködés mérésében vettek részt. A kísérlettel először sikerült megfigyelni világunk egyik fontos kémiai eleme, a nátrium kialakulásáért felelős reakciót az olyan vörös óriás csillagokban, amilyenné sok milliárd év múlva a Nap is válik.

Eredményeiket a kutatók a Physical Review Letters folyóiratban publikálták.

LUNA-MV-Icon

A Gran Sassó-i részecskegyorsító a világ egyetlen olyan berendezése, ahol a föld alatti elhelyezkedés eredményeként - a berendezés felett mintegy másfél kilométer vastagságú sziklaréteg fekszik - a világűrből érkező kozmikus háttérsugárzás kellően alacsony ahhoz, hogy máshol nem vizsgálható folyamatok is kutathatókká váljanak.

A gyorsítóval olyan atommagok közötti kölcsönhatások is megfigyelhetők, amelyek csillagok belsejében, vagy az ősrobbanás után játszódnak vagy játszódtak le, felépítve a világunkat alkotó kémiai elemeket.

A LUNA együttműködés legújabb kísérletében protonok és 22-es tömegszámú neon-izotópok között lejátszódó magreakciót vizsgálták. A kísérletben három "rezonanciát", azaz olyan energiatartományokat sikerült megfigyelni, ahol a folyamat valószínűsége jelentősen megnő. Mindez jelentős előrelépést jelent a vörös óriások energiatermelése, valamint a nátrium kialakulásának megértése szempontjából.

"Eredményünk egy fontos lépés a kémiai elemek eredetének megértéséért tett hosszú úton, amelyen a LUNA együttműködés már 25 éve halad" - idézi a közlemény Paolo Pratit, az együttműködés vezetőjét.

A LUNA nemzetközi együttműködés jelenleg mintegy 50 fizikusból áll, akik olasz, magyar német és skót intézetekből kerülnek ki. A debreceni Atommagkutató Intézet fizikusai 15 éve vesznek részt a munkában - áll a közleményben.

MTI

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com