Egyre gyakoribb, télen is hulló esők olvasztják gyorsabban Grönland jegét

Egyre gyakoribbak Grönlandon az esőzések, amelyek olvasztják az északi féltekén elterülő sziget jegét, még az hosszú északi-sarki télben is gyakran esik az eső - állapították meg kutatók.A grönlandi jég állapotát szoros figyelemmel kísérik a szakemberek, mivel az hatalmas mennyiségű fagyott vizet tartalmaz. Számítógépes modellezéssel már korábban kiszámolták, hogy ha a szigetet borító jég teljesen elolvadna, az hét méterrel növelné a világ tengereinek, óceánjainak a vízszintjét, veszélyeztetve a tengerpartokon élőket.

    
Grönlandon a legtöbb csapadék télen esik leginkább hó formájában, ami kiegyenlíti a nyári jégolvadást. A kutatók műholdelvételek és meteorológiai állomások adatait elemezve jutottak a The Cryosphere című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányuk megállapításaira. A jégmezőkről készült műholdas felvételek felfedték azokat a térségeket, ahol olvad a jég. Húsz automata meteorológiai állomásról gyűjtött adatok pedig az esőzések időpontját és a lehullott csapadék mennyiségét rögzítették.
   

Az adatokat összevetve a szakemberek kimutatták, hogy az 1979 és 2012 közötti időszak korai szakaszában télen átlag kétszer jegyeztek fel esőzést, míg 2012-ben már tizenkétszer. 1979 és 2012 között több mint 300 esetben az esőzés jégolvadást eredményezett. Többségük nyáron történt, amikor nulla Celsius-fok feletti a hőmérséklet.
   

"Meglepődtünk, hogy télen esőzik. Ennek azért van értelme, mert délről meleg levegő áramlik a térségbe, de azért meglepő, hogy az esőzést okoz" - mondta Marilena Oltmanns, a GEOMAR német óceánkutató intézet tudósa a BBC News-nak. Marco Tedesco, a New York-i Columbia Egyetem professzora szerint az esőzések gyakoribbá válásának fontos hatásai vannak. Még ha télen esik is az eső, az gyorsan megfagy. Az eső megváltoztatja a földfelszín jellegzetességeit, az jóval egyenletesebb és sötétebb lesz, ami előfeltétele annak, hogy sokkal gyorsabban olvad el a jég, amikor a nyár megérkezik. Minél sötétebb a jég, annál több hőt nyel el a Napból, gyorsabb jégolvadást eredményezve - tette hozzá a professzor.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com