Elsőként kaptak emberek mesterségesen előállított vért

A világon először kaptak mesterségesen előállított vért egy brit klinikai kísérlet résztvevői, az eljárás könnyebbé teheti a rendszeresen transzfúzióra szorulók és a ritka vércsoporttal rendelkezők életét - írja a bbc.com.A kísérletben azt vizsgálják, hogy a kis - néhány evőkanálnyi mennyiségű - mesterséges vér milyen hatásokat vált ki az emberi szervezetben. Egyelőre két ember vesz részt a kísérletben, de a kutatók legalább tíz embert szeretnének bevonni a vizsgálatokba.

A tesztalanyok legalább négy hónapnyi különbséggel egy adag normál vért és egy adag mesterséges vért kapnak.
    

A laboratóriumban előállított vér megoldást jelenthet azoknak, akik rendszeresen vérátömlesztésre szorulnak és azoknak is, akiknek rendkívül ritka a vércsoportjuk. A vérátömlesztések akkor sikeresek, ha a donor vér vagy annak komponensei kompatibilisek a recipiens (a beteg) vérével. A vérkészletek mennyisége gyakran azon is múlik, mennyien hajlandóak vért adni, de például Nagy-Britanniában mindössze három egységnyi vért tárolnak az 1950-es években Indiában azonosított, rendkívül ritka Bombay-vércsoportból.
    

A kísérlet alapját a mesterségesen, őssejtek segítségével előállított vörösvérsejtek adják. Ezek felelősek egyebek mellett az oxigén és a szén-dioxid szállításáért a szervezetben. A vörösvérsejtek átlagosan 120 nap után bomlanak le a szervezetben. Hagyományos úton általában fiatal és idősebb vörösvérsejtek keverékét használják véradásnál. Az új eljárással frissen előállított, ténylegesen 120 napig működő vörösvérsejteket adnának a pácienseknek, így a kutatók szerint ritkábban és kisebb mennyiségben kellene transzfúziót kapniuk.
    

A kutatásban a Bristoli, a Cambridge-i és a Londoni Egyetem, valamint a brit Nemzeti Egészségügyi Hatóság (NHS) vesz részt. Farrukh Shah, az NHS transzfúzióért felelős igazgatója szerint a kutatás megalapozza a vörösvérsejtek mesterséges előállítását, amelyek aztán biztonságosan használhatók lennének olyan betegségekben szenvedők transzfúziójára, mint például a sarlósejtes vérszegénység. Hozzátette: kutatásuk azok számára lehet különösen jelentős, akik számára egyébként korlátozott a vérátömlesztés lehetősége.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com