Hétmillió évvel ezelőtt alakulhatott ki a Szahara
A feltételezettnél sokkal korábban, hétmillió évvel ezelőtt, a Tethys-óceán zsugorodásával kezdődött Észak-Afrika elsivatagosodása, s alakult ki a Szahara - erre a következtetésre jutottak norvég, francia és kínai kutatók.
Szahara a Föld legnagyobb sivataga, területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. Az általánosan elfogadott elméletek szerint 2-3 millió évvel ezelőtt kezdődött a terület elsivatagosodása, akkor, amikor az északi féltekén megkezdődtek a glaciális (eljegesedési) ciklusok - olvasható a Nature tudományos folyóirat honlapján.
"A Szahara 3 millió évnél idősebb képződmény" - hangsúlyozta Zhongshi Zhang, a norvégiai Bjerknes Éghajlatkutató Központ paleoklimatológusa, a Nature-ben közölt tanulmány társszerzője.
Ismertetése szerint az utóbbi években olyan adatok birtokába jutottak a tudósok, amelyek megkérdőjelezték a Szahara korával kapcsolatos nézeteket. Egy évtizede Csádban őskori homoklerakódásokat találtak, amelyek korát 7 millió évesre becsülték.
Észak-Afrika partjainál vett fenéküledék-mintákban talált por- és pollenmaradványok pedig arra engedtek következtetni, hogy a térségben 8 millió évvel ezelőtt kezdett szárazabbá válni az éghajlat. Mindazonáltal nem volt világos, hogy mi indította el az elsivatagosodás folyamatát, hiszen a térségben nem képződtek hegységek, amelyek befolyásolhatták volna a régió éghajlatát.
A tudósok a megváltozott légköri szén-dioxid-koncentrációt tartották a legvalószínűbb magyarázatnak, de nem zárták ki, hogy a távoli múltban esetleg módosulhatott a Föld pályája.
A nemzetközi kutatócsoport által elvégzett szimulációk viszont kimutatták, hogy a klímaváltozást lemeztektonikai mozgások okozták. A 7-11 millió évvel ezelőtti időszakban észak felé mozdult el az Afrikai kőzetlemez, kiemelkedett az Arab-félsziget. A tektonikai folyamatok miatt pedig zsugorodni kezdett az ősi Gondwana és Laurázsia kontinenst egymástól elválasztó Tethys-óceán, amelyből mára csupán a Földközi-, a Fekete-, valamint a Kaszpi-tenger maradt fenn.
A geológiai folyamatok miatt gyengült az Atlanti-óceán felől csapadékot hozó nyári afrikai monszun. A csapadékzóna dél felé tolódott, Észak-Afrika időjárása az Arab-félsziget kiemelkedésével elkezdett szárazabbá válni.
http://www.nature.com/news/climate-simulation-doubles-sahara-s-age-1.15954
MTI
Szahara a Föld legnagyobb sivataga, területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. Az általánosan elfogadott elméletek szerint 2-3 millió évvel ezelőtt kezdődött a terület elsivatagosodása, akkor, amikor az északi féltekén megkezdődtek a glaciális (eljegesedési) ciklusok - olvasható a Nature tudományos folyóirat honlapján.
"A Szahara 3 millió évnél idősebb képződmény" - hangsúlyozta Zhongshi Zhang, a norvégiai Bjerknes Éghajlatkutató Központ paleoklimatológusa, a Nature-ben közölt tanulmány társszerzője.
Ismertetése szerint az utóbbi években olyan adatok birtokába jutottak a tudósok, amelyek megkérdőjelezték a Szahara korával kapcsolatos nézeteket. Egy évtizede Csádban őskori homoklerakódásokat találtak, amelyek korát 7 millió évesre becsülték.
Észak-Afrika partjainál vett fenéküledék-mintákban talált por- és pollenmaradványok pedig arra engedtek következtetni, hogy a térségben 8 millió évvel ezelőtt kezdett szárazabbá válni az éghajlat. Mindazonáltal nem volt világos, hogy mi indította el az elsivatagosodás folyamatát, hiszen a térségben nem képződtek hegységek, amelyek befolyásolhatták volna a régió éghajlatát.
A tudósok a megváltozott légköri szén-dioxid-koncentrációt tartották a legvalószínűbb magyarázatnak, de nem zárták ki, hogy a távoli múltban esetleg módosulhatott a Föld pályája.
A nemzetközi kutatócsoport által elvégzett szimulációk viszont kimutatták, hogy a klímaváltozást lemeztektonikai mozgások okozták. A 7-11 millió évvel ezelőtti időszakban észak felé mozdult el az Afrikai kőzetlemez, kiemelkedett az Arab-félsziget. A tektonikai folyamatok miatt pedig zsugorodni kezdett az ősi Gondwana és Laurázsia kontinenst egymástól elválasztó Tethys-óceán, amelyből mára csupán a Földközi-, a Fekete-, valamint a Kaszpi-tenger maradt fenn.
A geológiai folyamatok miatt gyengült az Atlanti-óceán felől csapadékot hozó nyári afrikai monszun. A csapadékzóna dél felé tolódott, Észak-Afrika időjárása az Arab-félsziget kiemelkedésével elkezdett szárazabbá válni.
http://www.nature.com/news/climate-simulation-doubles-sahara-s-age-1.15954
MTI
Hozzászólások