Heves hóviharok dúlnak éjszakánként a Marson

Heves hóviharok dúlnak a Marson, kizárólag éjszakánként - derül ki egy tanulmányból, amely megváltoztathatja a vörös bolygóról kialakult eddigi elméleteket.Eddig a szakértők úgy hitték, hogy a hó alacsonyan fekvő marsi felhőkből hullik, amelyek lassan és ritkásan ereszkednek a talaj felé az erős szelektől mentes környezetben. Az új felfedezések szerint, melyeket a Nature Geoscience című szaklapban mutattak be, a viharosan keringő jeges vízrészecskék percek alatt csapódnak a talajnak, nem pedig órák alatt, lassan ereszkednek.

   
"Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy hóembert lehetne építeni, vagy síelni lehetne a felszínen" - mondta Aymeric Spiga, a párizsi Pierre Curie Egyetem kutatója, a bolygóatmoszféra dinamikájának szakértője.

"A Marson állva nem vastag hótakarót, sokkal inkább egy jégréteget láthatnánk" - tette hozzá. A Mars légköre százszor ritkább, mint a Földé, de még mindig elég sűrű ahhoz, hogy változatos időjárása legyen, például felhők és szelek alakuljanak ki a légkörben. Páratartalma azonban nagyon alacsony, sőt a Mars gyakorlatilag egy száraz sivatag, melynek felszínén semmi folyadék nincsen.
    

A marsi sarkvidékeken ellenben vízjég rejtőzik a homokréteg alatt. Ezt a NASA Phoenix nevű marsjárója fedezte fel, mely lapátjával behatolt a bolygó felszíne alá 2008-ban - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.  A robot a helyi időjárást elemezve a vízjégfelhők alatt csapadék jeleit észlelte. Egy pár keringő műhold pedig az éjszakai időjárásról tett megfigyeléseket, főként az északi sarkvidék felett. Mindkét megfigyelés meglepő volt a kutatók számára.
   

Spiga és kollégái egy új légköri modellt találtak ki a Mars időjárásának szimulálásra, ehhez még finomabb adatokat vettek alapul. Úgy találták, hogy az, hogy a vízjégfelhők lehűlnek a hideg marsi éjszaka során, labilissá teszi a felhők állapotát. "Kimutattuk, hogy a felhők alatt a havas csapadékot nagyon heves, ereszkedő szelek szállítják" - mondta Spiga.


Ezeket a marsi hóviharokat a kutató a Földön tapasztalható kis, lokalizált időjárási jelenségekhez, az úgynevezett mikro légzuhatagokhoz (microburst) hasonlítja, amelyekben hideg, sűrű levegő süllyeszti le gyorsan a havat vagy az esőt a felhőből. A légzuhatag, vagy más néven lecsapó légtest olyan erős leáramlás, mely hirtelen pusztító szélvihart eredményez a talajfelszínen vagy annak közelében. Jellemzője, hogy mindössze pár percig tart, de azalatt több száz kilométer per órás szélsebesség is előfordulhat.
    

A Mars légköre 95 százalékban szén-dioxidból áll, két-két százalékban argonból és nitrogénből, emellett nyomokban oxigén, nitrogén-oxid, neon és kripton is előfordul benne.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com