Heves hóviharok dúlnak éjszakánként a Marson

Heves hóviharok dúlnak a Marson, kizárólag éjszakánként - derül ki egy tanulmányból, amely megváltoztathatja a vörös bolygóról kialakult eddigi elméleteket.Eddig a szakértők úgy hitték, hogy a hó alacsonyan fekvő marsi felhőkből hullik, amelyek lassan és ritkásan ereszkednek a talaj felé az erős szelektől mentes környezetben. Az új felfedezések szerint, melyeket a Nature Geoscience című szaklapban mutattak be, a viharosan keringő jeges vízrészecskék percek alatt csapódnak a talajnak, nem pedig órák alatt, lassan ereszkednek.

   
"Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy hóembert lehetne építeni, vagy síelni lehetne a felszínen" - mondta Aymeric Spiga, a párizsi Pierre Curie Egyetem kutatója, a bolygóatmoszféra dinamikájának szakértője.

"A Marson állva nem vastag hótakarót, sokkal inkább egy jégréteget láthatnánk" - tette hozzá. A Mars légköre százszor ritkább, mint a Földé, de még mindig elég sűrű ahhoz, hogy változatos időjárása legyen, például felhők és szelek alakuljanak ki a légkörben. Páratartalma azonban nagyon alacsony, sőt a Mars gyakorlatilag egy száraz sivatag, melynek felszínén semmi folyadék nincsen.
    

A marsi sarkvidékeken ellenben vízjég rejtőzik a homokréteg alatt. Ezt a NASA Phoenix nevű marsjárója fedezte fel, mely lapátjával behatolt a bolygó felszíne alá 2008-ban - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.  A robot a helyi időjárást elemezve a vízjégfelhők alatt csapadék jeleit észlelte. Egy pár keringő műhold pedig az éjszakai időjárásról tett megfigyeléseket, főként az északi sarkvidék felett. Mindkét megfigyelés meglepő volt a kutatók számára.
   

Spiga és kollégái egy új légköri modellt találtak ki a Mars időjárásának szimulálásra, ehhez még finomabb adatokat vettek alapul. Úgy találták, hogy az, hogy a vízjégfelhők lehűlnek a hideg marsi éjszaka során, labilissá teszi a felhők állapotát. "Kimutattuk, hogy a felhők alatt a havas csapadékot nagyon heves, ereszkedő szelek szállítják" - mondta Spiga.


Ezeket a marsi hóviharokat a kutató a Földön tapasztalható kis, lokalizált időjárási jelenségekhez, az úgynevezett mikro légzuhatagokhoz (microburst) hasonlítja, amelyekben hideg, sűrű levegő süllyeszti le gyorsan a havat vagy az esőt a felhőből. A légzuhatag, vagy más néven lecsapó légtest olyan erős leáramlás, mely hirtelen pusztító szélvihart eredményez a talajfelszínen vagy annak közelében. Jellemzője, hogy mindössze pár percig tart, de azalatt több száz kilométer per órás szélsebesség is előfordulhat.
    

A Mars légköre 95 százalékban szén-dioxidból áll, két-két százalékban argonból és nitrogénből, emellett nyomokban oxigén, nitrogén-oxid, neon és kripton is előfordul benne.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com