Így ejtette el a tengerirózsa a madarat - videó

Egy átlagos méretű tengerirózsa nem mindennapi fogása.

Halak, csigák, rákok: ez a fő menü a világ minden tengerében előforduló tengerirózsánál, de úgy látszik, szóba jöhet a madár is.

Tapogatókarjain lévő csalánozósejtjeivel bénítja meg áldozatát a tengerirózsa, ezután jöhet a lakoma. A néhány centimétertől akár több mint egy méteres hosszúságot is elérő virágállatok "horgára" akadt már növendék sirály is, kutatók két alkalommal tapasztaltak ilyet, 2003-ban egy sirályt teljesen elnyelt egy tengerirózsa, de tavaly egy nagyobb madár, az esetről felvételt készítő Lisa Guy elmondása szerint egy bébi kormorán lett a tengerirózsa áldozata Oregon partjainál. Bár a csatolt YouTube-videót tekintve szó sincs kormoránról, sokkal inkább egy lumma (Uria aalge) ragadt bele a tengerirózsába.

A day-glo anemone devouring a fledgling cormorrant looks postively Seussian

Persze minden relatív: azt az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) munkatársa sem tudja, pontosan hogyan került a tengerirózsába a madárbébi, felfedezését mindenesetre publikálta a Marine Ornithology madártani szaklapban.

Több verzió is lehetséges: vagy kiesett a madár a fészkéből vagy egy ragadozó végzett vele, de az sem tudható, egyáltalán élve vagy halva került a tengerirózsa kelyhébe. A bomlás állapotából mindenestre azt állapították meg, hogy valószínűleg két napja halott volt, amikor rátaláltak. Bár a tengerfenékhez és a sekély vízben lévő sziklákhoz tapadó tengerirózsa nyilvánvalóan direkt nem vadászik madárra, de amikor az útjába akad és már meg is bénította, úgy tűnik: nem válogat.

http://youtu.be/0KVuLtRFQuA

Forrás: deepseanews.com, Index, Wikipedia

Hozzászólások

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

http://ujhazak.com