Kásler: a magyar nyelv a nemzet létrejöttének és fennmaradásának az egyik legfontosabb tényezője
"A magyar nyelv az évszázadok során rendkívül keveset változott, ugyanakkor számos esetben rendkívül komolyan veszélyeztetett állapotba került" - mondta köszöntőjében Kásler Miklós, az esemény fővédnöke a Magyarságkutató Intézet konferenciáján.
Amikor a germanizálás politikai szintre emelkedett, II. József alatt Bécsben elindult a magyar nyelv megújításának a mozgalma. "Virágba borult a költészetünk, a klasszikus ritmusokról, versformákról áttértünk a magyaros verselésre" - idézte fel a miniszter. Hozzátette: túlléptünk a hivatalos latin nyelvűség korszakán, jelen pillanatban pedig küszködünk az angolszász szlenggel és azzal a történelmi kényszerrel, hogy Trianonban hétfelé darabolták Szent István birodalmát és nemzetét.
"Jövőnk záloga, sorsunk biztosítéka az, hogy meg tudjuk őrizni nyelvünk identitásképző erejét, tisztaságát, mert világos beszéddel lehet tiszta gondolatokat közölni" - hangsúlyozta Kásler Miklós. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója beszédében a magyar nyelv értékeit méltatva kiemelte annak kifejező, ősi és tudásközvetítő jellegét, valamint felhívta a figyelmet a magyar nyelvjárások fontosságára, megőrzésére. A főigazgató azt mondta: büszkék lehetünk az anyanyelvünkre, amelyre vigyázni kell.
Az egésznapos tudományos konferencia előadói között Pomozi Péter arról tart előadást, hogy miért töréspont Trianon a Kárpát-medencei többnyelvűségi gyakorlatban; Pusztay János Az önmaga határolta nyelvről - Terminológia és nyelvi egységek a Kárpát- medencében címmel ad elő, Takaró Mihály pedig a nemzeti alaptanterv irodalmi és nyelvi újdonságairól beszél Trianon tükrében. Emellett a konferencián többek között előadás hangzik el a nyelvjárások és a köznyelv viszonyáról a kisebbség nyelvhasználatában, valamint a felvidéki magyar közoktatás jövőképéről is.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások