Kiderült, hogy miért vándorolnak a sivatagi kövek!
Webkamerán figyelték meg a Mojave sivatag Halál-völgynek nevezett részén található rejtélyes sziklákat.
Régóta izgatta a tudósok fantáziáját, hogy a Mojave sivatag Halál-völgynek nevezett részén, miért változtatják a helyüket, a mozgó- vagy vitorlás sziklákként emlegetett, képződmények. A jelenségről sok elmélet született, amelyek között olyan is akadt, amely szerint nem is mozognak a kövek.
Volt olyan, aki úgy vélte, hogy a szél tologatja a gránitdarabokat, más viszont azt feltételezte, hogy ezek csak felfogják a szelet, és azért néz ki úgy, mintha csatornákat vájnának ki.
A helyi nemzeti park kutatói úgy döntöttek, hogy megfejtik a rejtélyt. Ők kamerákkal és GPS berendezésekkel szerelkeztek fel, és azokkal vizsgálták meg a jelenséget, amiről kiderült, hogy a kövek tényleg mozognak, ám még kérdés volt, hogy hogyan. Most ez is kiderült!
Habár a sivatag és a forróság közé sokan azonnal egyenlőségjelet tesznek, valójában csak napközben van hőség, este viszont kifejezetten hideg van. Ez igaz a Halál-völgyére is, ahol napnyugta után a hőmérséklet nem egyszer nulla fok körüli.
Amikor ennyire leesik a hőmérséklet, akkor a kicsapódott pára ráfagy a homokszemekre és a kövekre is, amik akár szélcsendben is elindulnak a lejtős területen. Abban az esetben, ha van légmozgás, akkor akár emelkedőket is megmásznak a jégvitorlásként üzemelő gránitdarabok.
A jeges teória korábban is létezett, ám az azt emlegető tudósok úgy vélték, hogy vastag jégréteg képződik. Ezt megcáfolta a mostani kutatás, amit Ralph Lorenz, a Johns Hopkins Egyetem alkalmazott fizikai szakértője vezetett, ugyanis kiderült, hogy szinte láthatatlan a megfagyott pára a köveken és a homokon.
(Forrás: bumm.sk)
Régóta izgatta a tudósok fantáziáját, hogy a Mojave sivatag Halál-völgynek nevezett részén, miért változtatják a helyüket, a mozgó- vagy vitorlás sziklákként emlegetett, képződmények. A jelenségről sok elmélet született, amelyek között olyan is akadt, amely szerint nem is mozognak a kövek.Volt olyan, aki úgy vélte, hogy a szél tologatja a gránitdarabokat, más viszont azt feltételezte, hogy ezek csak felfogják a szelet, és azért néz ki úgy, mintha csatornákat vájnának ki.
A helyi nemzeti park kutatói úgy döntöttek, hogy megfejtik a rejtélyt. Ők kamerákkal és GPS berendezésekkel szerelkeztek fel, és azokkal vizsgálták meg a jelenséget, amiről kiderült, hogy a kövek tényleg mozognak, ám még kérdés volt, hogy hogyan. Most ez is kiderült!
Habár a sivatag és a forróság közé sokan azonnal egyenlőségjelet tesznek, valójában csak napközben van hőség, este viszont kifejezetten hideg van. Ez igaz a Halál-völgyére is, ahol napnyugta után a hőmérséklet nem egyszer nulla fok körüli.Amikor ennyire leesik a hőmérséklet, akkor a kicsapódott pára ráfagy a homokszemekre és a kövekre is, amik akár szélcsendben is elindulnak a lejtős területen. Abban az esetben, ha van légmozgás, akkor akár emelkedőket is megmásznak a jégvitorlásként üzemelő gránitdarabok.
A jeges teória korábban is létezett, ám az azt emlegető tudósok úgy vélték, hogy vastag jégréteg képződik. Ezt megcáfolta a mostani kutatás, amit Ralph Lorenz, a Johns Hopkins Egyetem alkalmazott fizikai szakértője vezetett, ugyanis kiderült, hogy szinte láthatatlan a megfagyott pára a köveken és a homokon.
(Forrás: bumm.sk)
Hozzászólások