Kiss László: nagyobb mintára van szükség a "holt" galaxisok megértéséhez

Ahhoz, hogy megértsük, pontosan mi kapcsolja ki bizonyos galaxisokban a csillagok keletkezését, nagyobb mintára van szükség - erről Kiss László csillagász, a CSFK főigazgatója beszélt annak kapcsán, hogy egy amerikai vezetésű kutatócsoport olyan galaxisokat figyelt meg egy különleges technikával, amelyekben nem zajlik csillagkeletkezés.A felfedezés szeptember 22-én jelent meg a Nature című folyóiratban - idézte fel a csillagász az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában. "A holt galaxis itt azt jelenti, hogy nem keletkeznek vagy nem nagyon keletkeznek csillagok ezekben a galaxisokban" - tette hozzá.
    

A csillagász összehasonlításként elmondta, hogy Tejútrendszerünkben átlagosan évente egy-két naptömegnyi csillag keletkezik. Egy nagyon aktív, úgynevezett csillagontó galaxis pedig akár évente egymillió naptömeget is átalakíthat gázból csillaggá.  Mint fogalmazott, az amerikai kutatók által vizsgált, 10-12 milliárd fényév távolságra lévő galaxisok nagyon messze vannak. Megfigyelésükhöz keresni kellett egy galaxishalmazt, amely tőlünk 4-5 milliárd fényévre van. Ez a galaxishalmaz a saját tömegével, gravitációs lencsehatással a mögötte lévő világot felnagyította és felfényesítette.
    

A kutatók a Hubble űrteleszkóp, valamint a Chilében lévő ALMA obszervatórium adatait használták fel. Hat galaxist vizsgáltak meg és azt találták, hogy négyben nem látható az a magas aktivitású, intenzív csillagkeletkezés, ami minden elméleti jóslat alapján elvárható lenne - magyarázta a Kiss László, hozzátéve, hogy azt még nem lehet tudni, pontosan mi történik, az univerzum hajnalán mi kapcsolja ki bizonyos galaxisokban a csillagok keletkezését.
    

"Ez egy érdekesség, de a valódi megértéshez nagyobb mintára van szükség" - hangsúlyozta a csillagász, aki szerint ehhez hozzájárulhat majd, hogy a 2020-as évek végére olyan nagy műszereket kapcsolnak be, amelyek "ténylegesen átvilágítják majd az univerzumot". Példaként említette az új James Webb űrteleszkópot, amelyet a NASA decemberben indít a világűrbe. Ez az infravörös tartományban sokkal messzebbre lesz képes ellátni, mint a Hubble most - mondta Kiss László.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com