Kiss László: nagyobb mintára van szükség a "holt" galaxisok megértéséhez

Ahhoz, hogy megértsük, pontosan mi kapcsolja ki bizonyos galaxisokban a csillagok keletkezését, nagyobb mintára van szükség - erről Kiss László csillagász, a CSFK főigazgatója beszélt annak kapcsán, hogy egy amerikai vezetésű kutatócsoport olyan galaxisokat figyelt meg egy különleges technikával, amelyekben nem zajlik csillagkeletkezés.A felfedezés szeptember 22-én jelent meg a Nature című folyóiratban - idézte fel a csillagász az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában. "A holt galaxis itt azt jelenti, hogy nem keletkeznek vagy nem nagyon keletkeznek csillagok ezekben a galaxisokban" - tette hozzá.
    

A csillagász összehasonlításként elmondta, hogy Tejútrendszerünkben átlagosan évente egy-két naptömegnyi csillag keletkezik. Egy nagyon aktív, úgynevezett csillagontó galaxis pedig akár évente egymillió naptömeget is átalakíthat gázból csillaggá.  Mint fogalmazott, az amerikai kutatók által vizsgált, 10-12 milliárd fényév távolságra lévő galaxisok nagyon messze vannak. Megfigyelésükhöz keresni kellett egy galaxishalmazt, amely tőlünk 4-5 milliárd fényévre van. Ez a galaxishalmaz a saját tömegével, gravitációs lencsehatással a mögötte lévő világot felnagyította és felfényesítette.
    

A kutatók a Hubble űrteleszkóp, valamint a Chilében lévő ALMA obszervatórium adatait használták fel. Hat galaxist vizsgáltak meg és azt találták, hogy négyben nem látható az a magas aktivitású, intenzív csillagkeletkezés, ami minden elméleti jóslat alapján elvárható lenne - magyarázta a Kiss László, hozzátéve, hogy azt még nem lehet tudni, pontosan mi történik, az univerzum hajnalán mi kapcsolja ki bizonyos galaxisokban a csillagok keletkezését.
    

"Ez egy érdekesség, de a valódi megértéshez nagyobb mintára van szükség" - hangsúlyozta a csillagász, aki szerint ehhez hozzájárulhat majd, hogy a 2020-as évek végére olyan nagy műszereket kapcsolnak be, amelyek "ténylegesen átvilágítják majd az univerzumot". Példaként említette az új James Webb űrteleszkópot, amelyet a NASA decemberben indít a világűrbe. Ez az infravörös tartományban sokkal messzebbre lesz képes ellátni, mint a Hubble most - mondta Kiss László.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

http://ujhazak.com