Konferenciát rendeznek a 200 éve született Magyar László Afrika-kutatóról

 Magyar László Afrika-kutató születésének 200. évfordulója alkalmából rendez emlékkonferenciát kedden a Magyar Földrajzi Múzeum, amely az eseményen az intézmény alapításának 35. évfordulójáról is megemlékezik. A magyar tudományos Afrika-kutatás kimagasló személyisége előtt kívánnak tisztelegni a szervezők a konferenciával - közölte a múzeum az MTI-vel.
    

Magyar László munkássága távoli országokat, népeket és kultúrákat kötött össze Magyarországgal. Az eltelt évtizedek során számos kutató eredményesen foglalkozott a Magyar László életmű egy-egy részletével. A geográfia, a térképészet, a néprajz, az antropológia, a nyelvészet, az afrikanisztika és a történettudomány szakembereinek egyaránt van időszerű mondanivalója a Magyar László életműről.
    

A Magyar Földrajzi Múzeum nem először foglalkozik a témával, a jeles felfedező már 1983-ban helyet kapott a Balázs Dénes által létrehozott Magyar utazók, földrajzi felfedezők című állandó kiállításon, ezenkívül 2012-ben Buttinger Dániel, Lendvai Timár Edit és Puskás Katalin rendezésében "Közel Afrikához. Sikeres felfedező vagy furfangos kalandor? Magyar László expedíciói és eredményei Afrikában a XIX. században" címmel időszaki kiállítást is rendeztek és katalógust jelentettek meg róla.
    

A 200. évforduló alkalmából történő megemlékezés célja a felfedező munkásságának, utazásainak, kutatásainak, térképészeti tevékenységének, és emlékét őrző városok, intézmények hagyományápolásának méltó bemutatása a témában járatos szakemberek előadásainak segítségével. A konferencia végén Kubassek János múzeumigazgató a Magyar Földrajzi Múzeum alapításának 35. évfordulójáról is megemlékezik.
    

A múzeum Magyar Földrajzi Gyűjtemény néven Balázs Dénes és Becsei József professzor munkája eredményeként nyílt meg 1983. október 7-én, majd négy évvel később elnyerte a múzeumi rangot. Az intézmény fontos küldetése azóta is, hogy a földrajz tudománytörténeti relikviáinak összegyűjtésével és méltó bemutatásával minél szélesebb körben szerezzen megbecsülést a geográfia nagyjainak és Érd értékeinek egyaránt.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

http://ujhazak.com