PTE: az észak-indokínai szubtrópusi régióban alakulnak és fejlődnek ki az emberiség számára kockázatos SARS-szerű vírusok

Az emberiség számára kockázatos SARS-szerű vírusok evolúciója és kialakulása az észak-indokínai szubtrópusi régióhoz köthető - állapították meg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) kutatói a COVID-19 pandémia eredetkutatása során.A Pécsi Tudományegyetem MTI-hez eljuttatott hétfői közleménye szerint a pécsi virológusok egy nemzetközi összefogás keretében értek el hatalmas eredményt a világjárványt okozó koronavírus eredetkutatásában. A szakemberek az elmúlt tíz évben számos expedíción vettek részt a világ több pontján, hogy megértsék, honnan erednek, miként működnek és hogyan előzhetők meg a különféle vírusjárványok.

A Molecular Ecology című folyóiratban publikált kutatásuk fókuszában Vietnám és a sarbecovírusok, tehát a járványokat okozó SARS-szerű koronavírusok álltak.

Ebbe a csoportba tartozik az elmúlt években sokat emlegetett SARS-CoV-1 és a COVID-19 pandémiát okozó SARS-CoV-2 is. A pécsi virológusok legutóbbi kutatási eredménye azt a széles körben elfogadott tudományos álláspontot támasztja alá, hogy a SARS-CoV-2 is a természetből ered - írták a közleményben, amely szerint a tanulmány ennél mélyebb összefüggésekre is rávilágít, ugyanis a SARS-vírusok kialakulásának egy, ez idáig nem ismert folyamatát tárta fel.

Vietnám földrajzi elhelyezkedés szempontjából rendkívül érdekes, hiszen az északi és déli régió más-más éghajlati viszonyokkal, ezáltal más ökológiai tulajdonságokkal bír. A szakemberek az ország több pontján végeztek mintagyűjtést, és összesen 38 újonnan felfedezett SARS-szerű vírust azonosítottak. Az új vírusok között akadtak olyanok, amelyek a SARS-CoV-1 vagy a SARS-CoV-2 evolúciós őseiként értelmezhetőek, de különös módon a kettő keverékeit is kimutatták.

A legkiemelkedőbb eredmény azonban meglepő módon nem az új vírusok leírásában jelentkezett. Az ország ökológiai és éghajlati szempontból eltérő északi és déli régiója ugyanis a vírusok evolúciója és kialakulása szempontjából nagyon eltérő "műhelynek" bizonyultak - olvasható a közleményben.

"A kutatás eredményei alapján úgy fest, hogy az emberiség számára kockázatos SARS-szerű vírusok evolúciója és kialakulása az észak-indokínai szubtrópusi régióhoz köthető" - írták. A kutatók ennek hátterében számos olyan paramétert sejtenek, amelyek a gazdaállatok, a vadállatok életciklusát befolyásolják, ilyen például a téli hibernáció vagy eltérő fajösszetétel, életvitel.

A közlemény szerint a kutatási eredmények nemcsak tudományos szempontból kiemelkedőek, hanem hosszú távon a társadalmat is szolgálják, mivel hozzájárulnak a jövőbeli járványok megelőzéséhez és hatékony kezeléséhez.

"Ha tudjuk, honnan származnak ezek a vírusok, jobban felkészülhetünk a potenciális járványokra és csökkenthetjük azokat a folyamatokat, amelyek hozzájárulnak az emberi megbetegedések kialakulásához. Ilyenek például a biodiverzitás megőrzése, valamint a vadállatok kereskedelmének és fogyasztásának korlátozása olyan területeken, ahol ezek a vírusok előfordulhatnak" - olvasható a közleményben.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com