Lófej köd a Herschel és a Hubble fotóin

Az európai űrtávcső a Herschel új felvételeket készített az égboltunk egyik legkedveltebb csillagászati objektumán a Lófej-ködön, és környezetén.


Ez a molekuláris gázfelhő az Orion csillagképben van, és 1300 fényé távolságra helyezkedik el bolygónktól. Ez a hely nagyon fontos a csillagászoknak, mert itt figyelemmel lehet kísérni az új csillagok létrejöttét.

hers

A Herschel párhuzamosan a 23. szülinapját ünneplő Hubble teleszkóp is friss, és a csillagászok számára nagyon értékes felvételeket készített, a szóban forgó csillagködről. "Minden méretben és minden hullámhosszon szükség van a felvételekre a csillagászatban, mind a teljes történet, mind az apró részletek megismeréséhez.

Az új Herschel felvételen a Lófej csak egy apró jellegzetességnek tűnik. A valóságban természetesen ez egy nagyon nagy entitás. Ezen a kiváló, átfogó felvételen látható, hogy a köd egy jóval nagyobb, molekuláris felhő-komplexumban helyezkedik el, amit hatalmas anyagmennyiség és rendkívül változatos körülmények jellemeznek" – nyilatkozta a BBC-nek Matt Griffin professzor, a brit Cardiff Egyetem kutatója, és a berendezés működésének felelőse.

A Lófej mérete 5 fényévet tesz ki. A Hubble űrtávcső az objektumot infravörös közeli tartományba vizsgálta, míg a Herschel a hosszabb tartományokban dolgozott. Azokon a helyeken, ahol olyan hideg por, és gázfelhők törnek elő, hogy a gravitáció hatására összeroppannak, így új csillagokat hoznak létre.

A tudósok azokat az óriás csillagok létrejöttét szeretnék figyelemmel kísérni, amelyek sokkal nagyobbak a mi napunknál. Ezek a csillagok hamar meg születnek, de az élettartamuk nem hosszú. Az Orion felhőbe történő folyamatok azért fontosak a csillagászoknak, mert itt lehet a legjobban látni a csillag születési, és meghalási folyamatokat. A távolság sem túl nagy ahhoz, hogy a területet vizsgálni lehessen, mert erről gondoskodik a két szóban forgó rendkívül fontos távcső. "A Herschel felvételein minden számunkra érdekes dolog látható - a szálak, a buborékok, a kavargó anyag, a vöröses anyag, ami még ténylegesen nem kezdte meg a csillagok kialakítását"  - mondta Griffin professzor.

hubl

A Hubble űrtávcső rövidebb hullámhosszokon dolgozik, és ennek köszönhető az élesebb képalkotás. Ennek a távcsőnek, még van előreláthatólag pár éve, de ez nem mondható el a Herschelről, amely bármely pillanatban felmondhatja a szolgálatot. A műszereinek, és szenzorjainak a hűtését folyékony hélium biztosította, ami már elfogyott, és így hamarosan fel fog melegedni, és a műszerezettség megbénul.



(SG)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com