Lófej köd a Herschel és a Hubble fotóin

Az európai űrtávcső a Herschel új felvételeket készített az égboltunk egyik legkedveltebb csillagászati objektumán a Lófej-ködön, és környezetén.


Ez a molekuláris gázfelhő az Orion csillagképben van, és 1300 fényé távolságra helyezkedik el bolygónktól. Ez a hely nagyon fontos a csillagászoknak, mert itt figyelemmel lehet kísérni az új csillagok létrejöttét.

hers

A Herschel párhuzamosan a 23. szülinapját ünneplő Hubble teleszkóp is friss, és a csillagászok számára nagyon értékes felvételeket készített, a szóban forgó csillagködről. "Minden méretben és minden hullámhosszon szükség van a felvételekre a csillagászatban, mind a teljes történet, mind az apró részletek megismeréséhez.

Az új Herschel felvételen a Lófej csak egy apró jellegzetességnek tűnik. A valóságban természetesen ez egy nagyon nagy entitás. Ezen a kiváló, átfogó felvételen látható, hogy a köd egy jóval nagyobb, molekuláris felhő-komplexumban helyezkedik el, amit hatalmas anyagmennyiség és rendkívül változatos körülmények jellemeznek" – nyilatkozta a BBC-nek Matt Griffin professzor, a brit Cardiff Egyetem kutatója, és a berendezés működésének felelőse.

A Lófej mérete 5 fényévet tesz ki. A Hubble űrtávcső az objektumot infravörös közeli tartományba vizsgálta, míg a Herschel a hosszabb tartományokban dolgozott. Azokon a helyeken, ahol olyan hideg por, és gázfelhők törnek elő, hogy a gravitáció hatására összeroppannak, így új csillagokat hoznak létre.

A tudósok azokat az óriás csillagok létrejöttét szeretnék figyelemmel kísérni, amelyek sokkal nagyobbak a mi napunknál. Ezek a csillagok hamar meg születnek, de az élettartamuk nem hosszú. Az Orion felhőbe történő folyamatok azért fontosak a csillagászoknak, mert itt lehet a legjobban látni a csillag születési, és meghalási folyamatokat. A távolság sem túl nagy ahhoz, hogy a területet vizsgálni lehessen, mert erről gondoskodik a két szóban forgó rendkívül fontos távcső. "A Herschel felvételein minden számunkra érdekes dolog látható - a szálak, a buborékok, a kavargó anyag, a vöröses anyag, ami még ténylegesen nem kezdte meg a csillagok kialakítását"  - mondta Griffin professzor.

hubl

A Hubble űrtávcső rövidebb hullámhosszokon dolgozik, és ennek köszönhető az élesebb képalkotás. Ennek a távcsőnek, még van előreláthatólag pár éve, de ez nem mondható el a Herschelről, amely bármely pillanatban felmondhatja a szolgálatot. A műszereinek, és szenzorjainak a hűtését folyékony hélium biztosította, ami már elfogyott, és így hamarosan fel fog melegedni, és a műszerezettség megbénul.



(SG)

Hozzászólások

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

http://ujhazak.com