Magyar hálózatkutatók sikere az EU egyik legrangosabb alapkutatási pályázatán

Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nesetril vezetésével hatéves kutatási program indulhat csaknem 10 millió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat - közölte az MTA hétfőn.A mintegy 3 milliárd forintos támogatásból a három kutató és kollégáik arra kereshetik a választ, hogy milyen matematikai szabályszerűségek érvényesek a nagy hálózatokra a sejtekben zajló folyamatoktól az emberi agyon keresztül a Facebookig - áll az MTA MTI-hez eljuttatott közleményében.

    
A nyertes pályázat célja, hogy a hálózattudomány és a gráfelmélet legújabb eredményeire építve, a két tudományág tudósainak együttműködésével segítse a nagy hálózatok működésének megértését. A projektet koordinátorként Lovász László, az MTA elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa vezeti. "A világ élvonalába tartozó matematikus a dinamikusan változó hálózatok jellemzőinek matematikai leírását tűzte ki célul" - olvasható a közleményben.


   

"A hálózat ugyanolyan alapfogalommá vált a modern tudományban, mint korábban a függvények és differenciálásuk. Természetesen nem volt annyi idő a fejlődésére, mint az analízis esetében, így a matematikai módszerein sokat lehet fejleszteni. Ehhez azonban elengedhetetlen a hálózattudományban és a konkrét alkalmazások során felvetődött kérdések, a gyakorlati megfigyelések és módszerek figyelembevétele. Ezért örülök nagyon, hogy Barabási Albert-Lászlóval, a hálózattudomány kiemelkedő képviselőjével fogok együttműködni. Harmadik társunkkal, Jaroslav Nesetrillel több évtizede dolgozunk együtt, az ő kutatásai igen jól kiegészítik azokat a módszereket, amelyeket tovább akarunk fejleszteni. A Rényi Kutatóintézet munkatársai nagy segítséget nyújtottak a pályázáshoz" - idézik a közleményben Lovász László szavait.
    

Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató, a projekt vezető kutatója szerint a projekt "kivételes lehetőség arra, hogy megerősítsük a hálózattudomány matematikai alapjait". Mind a hálózattudomány, mind a gráfelmélet sikeres és komoly hagyományokkal rendelkező tudományág Magyarországon - írják, hozzátéve, hogy magyar matematikusok generációi tartoztak és tartoznak a gráfelméletet kutató tudósok élvonalába, így például Kőnig Dénes, Pólya György, Erdős Pál, Lovász László, Rényi Alfréd, Szemerédi Endre, Babai László és számos további tudós. A hálózattudomány hasonlóan elismert magyar képviselői között van Barabási-Albert László, Albert Réka, Vicsek Tamás, Kertész János és Csermely Péter, akik magyar kollégáikkal közösen vezető szerepet töltenek be a tudományág fejlődésében.
    

A közleményben olvasható, hogy a matematika régóta foglalkozik hálózatokkal, a gráfelméletnek nevezett tudományág számos eredményét használják a számítógép-programozástól az ipari tervezésen át a csomagkihordásig. Az utóbbi években azonban a technológiai lehetőségek robbanásszerű fejlődésével egyre több tudományterület és iparág művelői szembesülnek óriási, akár elemek milliárdjait tartalmazó hálózatokkal, amelyek megértése elengedhetetlen kulcsfontosságú kérdéseik megválaszolásához.
    

Milyen sebességgel terjednek a hírek és álhírek a Facebookon? Több ezer közül mely fehérjék működését érdemes gyógyszeresen befolyásolni ahhoz, hogy helyreállítsuk egy sejt vagy szövet egészséges működését? Miként képes rugalmasan áthuzalozni magát az agy egy sérülést követően? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolásában sokat segítene, ha jobban értenénk a hatalmas méretű, dinamikusan változó hálózatok matematikáját - sorol példákat az MTA közleménye.
    

A Lovász László vezetésével folyó kutatások célja a való életben újra és újra felbukkanó, jellemzően dinamikusan változó hálózatok jellemzőinek matematikai leírása. Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council- ERC) működteti az Európai Unió legnagyobb felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét. Az ERC feladata, hogy hosszútávra vonzó finanszírozást nyújtson az úttörő, magas kockázattal járó, de magas megtérülést is ígérő kutatások támogatására.


Az ERC Synergy Grant támogatásával összesen 27 kutatócsoport végezhet kutatásokat. A 2-4 vezető tudós irányításával működő csoportok hatéves kutatási programjukhoz együttesen legfeljebb 250 millió eurót nyerhetnek el. A 27 tudományos projektben 17 ország 63 egyetemének és kutatóközpontjának munkatársai vesznek részt.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Ezek lesznek a pszichológia legfelkapottabb témái 2019-ben

Ezek lesznek a pszichológia legfelkapottabb témái 2019-ben

A digitális eszközöktől való függés kezelése, digitális terápiák előtérbe kerülése és a hosszú távú gondozás újragondolása is terítékre kerül a tudományos világban.

Az ókori maja városok titkos helyei

Az ókori maja városok titkos helyei

A legújabb technológiákkal keresik az ősi templomokat, tavakat, barlangokat a régészek és kutatók.

A pszichológusok megtalálhatták az emberi gonoszság gyökerét?

A pszichológusok megtalálhatták az emberi gonoszság gyökerét?

Itt tartunk ma az emberi személyiség sötét oldalának vizsgálatában.

A tudomány szerint kitörölhetjük az agyunkból a rossz emlékeket

A tudomány szerint kitörölhetjük az agyunkból a rossz emlékeket

Van arra mód, hogy megszabaduljunk a nem kívánt dolgoktól, eseményekről.

Jelenleg ez a kilenc dolog okozhatja az emberiség pusztulását

Jelenleg ez a kilenc dolog okozhatja az emberiség pusztulását

A Globális Kihívások Alapítvány (Global Challenges Foundation) összegyűjtötte, hogy mi az emberiség legégetőbb problémája 2018-ban.

A halála előtt rögzített felvételben üzent az emberiségnek Stephen Hawking

A halála előtt rögzített felvételben üzent az emberiségnek Stephen Hawking

A tudós utolsó könyvének bemutatóján játszották le a felvételt.

5 dolog, amit sokan rosszul tudnak földrajzból

5 dolog, amit sokan rosszul tudnak földrajzból

Ha szerinted a Mars vörös, az autód megvéd a villámcsapástól vagy a fekete lyukak lyukasak, akkor tévedsz.

10 nép, kiknek eredete továbbra is rejtély

10 nép, kiknek eredete továbbra is rejtély

Történészek, antropológusok és a legkiválóbb kutatók sem tudják, hogy honnan jöttek a poroszok, a párszik vagy a cigányság.

Megmagyarázhatatlan egybeesések

Megmagyarázhatatlan egybeesések

Hét történet, amire a kutatók se találják a magyarázatot.

Négy kevésbé ismert érdekesség lovagokról

Négy kevésbé ismert érdekesség lovagokról

Tényleg hősies dolog volt lovagnak lenni, vagy az ő életük sem volt fáklyásmenet?

http://ujhazak.com