Magyar kutatók is bekapcsolódnak a világ legnagyobb csillagászati kamerájával végzett kutatásokba

Év végén kezdi meg működését a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium a világ legnagyobb csillagászati kamerájával, amely tíz évig kémleli majd a déli égboltot, színes, ultra nagy felbontású filmet készítve minden változásról. Az égboltfelmérésben magyar kutatók is részt vesznek.Az amerikai-chilei Vera C. Rubin Obszervatórium Chile északi részén, az Atacama-sivatag szélén épült 2680 méteres magasságban. Az obszervatórium 8,4 méter tükörátmérőjű, Charles Simonyiról elnevezett távcsöve idén év végén kezdi el tízéves égboltfelmérő programját. Az égboltfelmérésben magyar kutatók is részt vesznek - közölte a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kedden az MTI-vel.

A magyar származású Charles Simonyi, aki kétszer is járt az űrben, jelentős pénzadománnyal járult hozzá ahhoz, hogy a teleszkóp főtükrének készítése már 2008-ban elkezdődhetett.

A hamarosan munkába álló távcső a világ legnagyobb digitális kameráját rejti, ami a maga 3200 megapixelnyi érzékelőfelületével (ez 400 darab ultra-HD kijelzőnek felel meg) egyetlen felvétellel hatalmas, 49 teleholdnyi égterületet képes rögzíteni.

A Vera C. Rubin Obszervatórium LSST (Legacy Survey of Space and Time, a tér és idő időtálló felmérése) égboltfelmérése minden eddiginél részletesebb képet fog nyújtani az univerzum közeli és távoli objektumairól és azok változásairól. Rögzíteni fog mindent, ami szokatlan: naprendszerbeli objektumok elmozdulását, csillagok felfényesedését és elhalványodását, szupernóvarobbanásokat és más kozmikus kataklizmákat. Éjszakánként 10 millió riasztást fog küldeni az égen talált változásokról, az egyedi képek elkészítése után 60 másodpercen belül. Ezek a riasztások teljes mértékben nyilvánosak lesznek.

Mint írták, a "színes time-lapse mozi" azaz a hat színben készült felvételek korábban elképzelhetetlen adatmennyiséget jelentenek majd: a tízéves program végére mintegy 500 petabájt (PB) adatmennyiség fog összegyűlni. Az LSST 20 terabájt adatot rögzít majd éjszakánként (összehasonlításként: a Hubble űrtávcső 2 gigabájtot, a James Webb űrtávcső 57 gigabájtot rögzít).

A 2016-ban elhunyt Vera Rubinról, a sötét anyag felfedezőjéről elnevezett obszervatórium felmérése a sötét anyag és a sötét energia kutatásában, a Tejútrendszer feltérképezésében, a változó fényű csillagok és csillagrobbanások (nóvák, szupernóvák és más tranziens asztrofizikai objektumok) tanulmányozásában, valamint a Naprendszer kis égitestjeinek feltérképezésében (ideértve az idegen naprendszerekből a Föld közelébe tévedő üstökösöket és kisbolygókat) forradalmasítja majd a csillagászatot.

A közlemény szerint a magyar kutatók a változócsillagok mesterséges intelligenciával történő klasszifikációjában, halvány üstökösök és kisbolygók vizsgálatában és galaxiskatalógusok összeállításában is szoftverfejlesztéssel segítik az adatok teljes körű kihasználását és feldolgozását.

Ennek fejében a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetében, valamint az ELTE szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumában dolgozó kutatók kozmológiai, naprendszeres, asztrofizikai tranziensekkel, változócsillagokkal és galaktikus archeológiával kapcsolatos vizsgálatokba kapcsolódhatnak be. A nemzetközi együttműködésben világszerte mintegy 4000 kutató és mérnök vesz részt.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com