Magyar szakemberek is részt vesznek egy 10 millió eurós űrkutatási projektben

Bolygókörnyezetek hatékony kutatását és szimulációját teszi lehetővé az Európai Bolygókutatási Konzorcium (Europlanet) 10 millió eurós projektje, amely kedden indul - közölte a program egyik magyar résztvevője, a debreceni Isotoptech Zrt. az MTI-vel.Magyarországról a debreceni cég mellett az MTA szintén Debrecenben található Atommagkutató Intézete és a Wigner Fizikai Kutatóközpont a program kedvezményezettje. Az összegzés szerint az Europlanet 2024 kutatási infrastruktúra nyílt hozzáférést biztosít a világ legnagyobb bolygószimulációs és analitikai létesítmény-együtteséhez, valamint kis teleszkópok, adatszolgáltatások és közösségi támogatási tevékenységek globális hálózataihoz is. A projekt legfőbb célja, hogy bővítse a bolygótudományi kutatások lehetőségeit, és infrastruktúrát biztosítson az űr- és bolygókutató közösség előtt álló legnagyobb tudományos és technológiai kihívások kezeléséhez - olvasható a közleményben.

    
Mint írják, a 2024 januárjáig tartó projektet az Európai Bizottság Horizont 2020 programja finanszírozza.

Az angliai Kent Egyetem által vezetett konzorciumban 53 kedvezményezett intézmény vesz részt Európa és a világ 21 országából, valamint további 44 társult partner is bekapcsolódik. "Mindez nagyságrendi ugrást jelent az Europlanet tevékenységében: 60 százalékkal nő a résztvevők száma, az együttműködések pedig már kiterjednek Afrikára és Ázsiára is" - idézi a közlemény Nigel Masont, az Europlanet 2024 projekt koordinátorát, az Europlanet Társaság elnökét.
    

Gareth Davies, az amszterdami VU Egyetem professzora, a nemzetközi hozzáférési program vezetője szerint "az Europlanet 2024 olyan létesítmények és berendezések együttműködését hozta létre, amely a lehető legjobban segíti az űrhajók által visszajuttatott adatok megértését és a jövőbeli küldetések tervezését".
   

Az Europlanet 2024 kutatási infrastruktúra 24 európai laboratóriumhoz és világszerte 5 terepi helyszínhez biztosít ingyenes nemzetközi hozzáférést a bolygókutató közösség számára kutatási projektjeikhez.  Az összegzés kitér arra, hogy 11 laboratóriumban a Földön természetes formában nem létező légköri és felszíni környezetek szimulálhatók.


Akár a Merkúr és a Vénusz perzselő felszíni viszonyai, akár a Mars alacsony nyomású porviharai vagy az Uránusz, a Neptunusz és az üstökösök szélsőséges hidege is előállítható, a por- és részecskegyorsítók pedig becsapódási és sugárzási hatásvizsgálatokat tesznek lehetővé. További 13 létesítményben precíziós, roncsolásmentes technikákkal elemezhető a bolygókról vett minták összetétele, valamint felismerhetők és szekvenálhatók a Földön kedvezőtlen körülmények között fennmaradni képes mikrobiális közösségek.
    

A laboratóriumi eszközök mellett Afrikától az Északi-sarkvidékig 5 terepi terület áll rendelkezésre, földi analógiákat kínálva múltbeli és jelenlegi bolygókörnyezetek szimulációjához. Ezek a helyszínek segíthetnek megérteni például az Európé és Ganümédesz jeges környezetét, a Vénusz, az Io és az ősi Mars geotermikusan aktív régióit, vagy a Holdon és a Marson lévő lávabarlangokat, amelyek a jövőben akár emberi élőhelyként is szolgálhatnak - olvasható a tájékoztatóban.
    

A közlemény kitér arra is, hogy a debreceni Isotoptech Zrt. nemcsak Magyarországról, hanem Európából is az első olyan kkv, amely - nagyprecizitású nemesgáz-analitikai laboratóriuma révén - kutatási infrastruktúrát nyújthat a konzorcium partnerek számára. A cég 2016-ban a magyar vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét elősegítő GINOP-pályázaton több mint 260 millió forint támogatást nyert, ami lehetővé teszi módszereinek továbbfejlesztését a neves svájci ETHZ intézettel együttműködésben.
    

Az Europlanet az Isotoptech európai szinten is egyedülálló technikai hátteréből kiemeli a radiokarbon kormeghatározásra használt gyorsítós tömegspektrométert (AMS14C), amely fontos szerepet kapott többek között Szent Asztrik érsek maradványainak azonosításában, valamint jelentős hidrológiai, geológiai, klímakutatási és környezetvédelmi projektekben - tartalmazza az összegzés.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com