Magyar szakemberek is részt vesznek egy 10 millió eurós űrkutatási projektben

Bolygókörnyezetek hatékony kutatását és szimulációját teszi lehetővé az Európai Bolygókutatási Konzorcium (Europlanet) 10 millió eurós projektje, amely kedden indul - közölte a program egyik magyar résztvevője, a debreceni Isotoptech Zrt. az MTI-vel.Magyarországról a debreceni cég mellett az MTA szintén Debrecenben található Atommagkutató Intézete és a Wigner Fizikai Kutatóközpont a program kedvezményezettje. Az összegzés szerint az Europlanet 2024 kutatási infrastruktúra nyílt hozzáférést biztosít a világ legnagyobb bolygószimulációs és analitikai létesítmény-együtteséhez, valamint kis teleszkópok, adatszolgáltatások és közösségi támogatási tevékenységek globális hálózataihoz is. A projekt legfőbb célja, hogy bővítse a bolygótudományi kutatások lehetőségeit, és infrastruktúrát biztosítson az űr- és bolygókutató közösség előtt álló legnagyobb tudományos és technológiai kihívások kezeléséhez - olvasható a közleményben.

    
Mint írják, a 2024 januárjáig tartó projektet az Európai Bizottság Horizont 2020 programja finanszírozza.

Az angliai Kent Egyetem által vezetett konzorciumban 53 kedvezményezett intézmény vesz részt Európa és a világ 21 országából, valamint további 44 társult partner is bekapcsolódik. "Mindez nagyságrendi ugrást jelent az Europlanet tevékenységében: 60 százalékkal nő a résztvevők száma, az együttműködések pedig már kiterjednek Afrikára és Ázsiára is" - idézi a közlemény Nigel Masont, az Europlanet 2024 projekt koordinátorát, az Europlanet Társaság elnökét.
    

Gareth Davies, az amszterdami VU Egyetem professzora, a nemzetközi hozzáférési program vezetője szerint "az Europlanet 2024 olyan létesítmények és berendezések együttműködését hozta létre, amely a lehető legjobban segíti az űrhajók által visszajuttatott adatok megértését és a jövőbeli küldetések tervezését".
   

Az Europlanet 2024 kutatási infrastruktúra 24 európai laboratóriumhoz és világszerte 5 terepi helyszínhez biztosít ingyenes nemzetközi hozzáférést a bolygókutató közösség számára kutatási projektjeikhez.  Az összegzés kitér arra, hogy 11 laboratóriumban a Földön természetes formában nem létező légköri és felszíni környezetek szimulálhatók.


Akár a Merkúr és a Vénusz perzselő felszíni viszonyai, akár a Mars alacsony nyomású porviharai vagy az Uránusz, a Neptunusz és az üstökösök szélsőséges hidege is előállítható, a por- és részecskegyorsítók pedig becsapódási és sugárzási hatásvizsgálatokat tesznek lehetővé. További 13 létesítményben precíziós, roncsolásmentes technikákkal elemezhető a bolygókról vett minták összetétele, valamint felismerhetők és szekvenálhatók a Földön kedvezőtlen körülmények között fennmaradni képes mikrobiális közösségek.
    

A laboratóriumi eszközök mellett Afrikától az Északi-sarkvidékig 5 terepi terület áll rendelkezésre, földi analógiákat kínálva múltbeli és jelenlegi bolygókörnyezetek szimulációjához. Ezek a helyszínek segíthetnek megérteni például az Európé és Ganümédesz jeges környezetét, a Vénusz, az Io és az ősi Mars geotermikusan aktív régióit, vagy a Holdon és a Marson lévő lávabarlangokat, amelyek a jövőben akár emberi élőhelyként is szolgálhatnak - olvasható a tájékoztatóban.
    

A közlemény kitér arra is, hogy a debreceni Isotoptech Zrt. nemcsak Magyarországról, hanem Európából is az első olyan kkv, amely - nagyprecizitású nemesgáz-analitikai laboratóriuma révén - kutatási infrastruktúrát nyújthat a konzorcium partnerek számára. A cég 2016-ban a magyar vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét elősegítő GINOP-pályázaton több mint 260 millió forint támogatást nyert, ami lehetővé teszi módszereinek továbbfejlesztését a neves svájci ETHZ intézettel együttműködésben.
    

Az Europlanet az Isotoptech európai szinten is egyedülálló technikai hátteréből kiemeli a radiokarbon kormeghatározásra használt gyorsítós tömegspektrométert (AMS14C), amely fontos szerepet kapott többek között Szent Asztrik érsek maradványainak azonosításában, valamint jelentős hidrológiai, geológiai, klímakutatási és környezetvédelmi projektekben - tartalmazza az összegzés.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com