Megdöbbentő! Órákkal a halál után is visszahozható lesz az ember az életbe

Az orvoslásban egy új kutatás eredménye sokakat megdöbbenthet, mely szerint egy beteg akár órákkal a szív leállása után is visszahozható lesz az életbe.


Minderről egy amerikai tudományos oldal, a livescience számolt be a napokban. Ebben arról írnak, hogy a kutatás során kiderült, hogy a válaszvonal élet és halál között már nem olyan éles, mint eddig gondolták. Az újjáélesztéssel kapcsolatos tudományos fejlesztések által az orvosok az elméletileg halott beteget képesek újra visszahozni az életbe.

death-looming-131016

[ads1]
8645389504_b4bf80730c_o"Az eddigi álláspont szerint, ha egy beteg szíve és a légzése is leállt, akkor halottnak lett nyilvánítva" - nyilatkozta Dr. Sam Parnia, a New York Állami Egyetem adjunktusa.

"Semmit nem lehetett tenni, hogy változtassanak ezen" – tette hozzá.

Most a halállal kapcsolatos kutatások során rájöttek, hogy az elmúlás nem egy pillanat alatt történik meg, hanem egy hosszú folyamat során, amely a szervezetben megy végbe. A halál jelenleg meghatározott állapota után kezdődik meg a sejtek haldoklása.

"Ez a procedúra hosszú órákig is eltarthat és most már képesek lehetünk megfordítani azt" – magyarázta Parnia.

Az orvostudományban eddig az a tény volt elfogadott, hogy ha az emberi szív leáll, és nem pumpál vért többé, akkor néhány perc múlva az agy az oxigénhiány következtében maradandó károsodást szenvedhet.

A tudósok szerint viszont ez a mai kutatások eredményeképpen már idejétmúltnak számít. "Mikor a szív leáll, az csak a halál folyamatának kezdete" – közölte Dr. Stephan Mayer, a Columbia Egyetem neurológus professzora.

090607-research"Egy oxigén nélküli agyról tudjuk, hogy rengeteg jelzést küld a test különböző sejtjeihez: ideje meghalni" -  mondta el  Dr. Lane Becker, a Pennsylvania Egyetem professzora. "Szóval van lehetőségünk kicsit módosítani ezt a programot és elérni, hogy behúzza a féket a folyamat." Az egész kutatás ötlete onnan ered, hogy már korábban is sikerült különösebb agyi károsodás nélkül visszahozni az életbe órák óta "halott" betegeket - magyarázta az orvos.

Mindennek azonban alapja a hypotermia, azaz a kóros lehűlés. Ennek során a testet a normálnál (37 fok) alacsonyabb hőmérsékleten tartják az orvosok, mert ekkor az agy oxigénigénye csökken. De a fejlett technológiát alkalmazó hűtési folyamatnak is van egy határa, amelytől tovább nem lehet tovább próbálkozni.

A tudósok a kutatáskor azt is megállapították, hogy nem mindegy hogyan kezdik el a beteget az életbe visszahozni. Idáig, ha oxigénhiány jelentkezett, egyből oxigént pumpáltak a páciensbe, most viszont rájöttek, hogy ez sokszor árthat neki. Ezért a szív újraindítását követően tilos a vér és oxigén adása, a szervezetet fokozatosan kell életre kelteni.

[ads2]
Az új kutatási eredmények azonban etikai szempontból is aggályosak lehetnek, és az orvosoknak dilemmát okoz a folyamat kockázata. Ha ugyanis a szív leállása után órákkal vissza is hoznak valakit az életbe, fellép-e az agyi károsodás, vagy nem. "Amit meg kell tanulnunk az annyi, hogy a berögzült hiedelmek az agy visszafordíthatatlan károsodásáról egyszerűen nem valósak" – mondta Mayer. "Ám ha túl korán hozzuk meg a döntést és nem megyünk végig az úton, akkor egyszerűen leírjuk ezeket a betegeket. Ha azonban tehetünk valamit értük, akkor miért csak félig megyünk el az úton?"- tette fel a kérdést a kutató.

dnews-files-2013-02-line-between-life-and-death-130228-660x433-picture-jpg

(sg)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com