MTA: minden vizsgált területen kimutathatók a klimatikus változások Magyarországon
Nincs olyan vizsgált terület - a légkörtől a vizekig, a talajtól az élővilágig, beleértve az emberi egészséget is -, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak - hangsúlyozzák a terület szakértői abban az állásfoglalásban, amelyet az Alkotmánybíróság (AB) kérésére állított össze az MTA.
Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója a dokumentumot bemutató szerdai sajtótájékoztatón felidézte, hogy az AB még a Klímatörvénnyel kapcsolatos döntése előtt kérte az MTA szakmai álláspontját két "súlyos kérdésben".
Az első kérdés az volt, hogy milyen főbb klimatikus változásokat észlelt az utóbbi évtizedekben Magyarországon és a Kárpát-medence területén az Akadémia. A második az volt, hogy az MTA álláspontja szerint melyek azok a főbb, az adaptációt és a rezilienciát elősegítő intézkedések és beavatkozások, amelyekkel mérsékelni lehet a klimatikus viszonyokban bekövetkezett változások mértékét.
Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására állt össze egy ad-hoc szakmai bizottság, amelynek tagjai Bozó László elnök, az MTA rendes tagja; Bándi Gyula, az MTA doktora; Báldi András, az MTA levelező tagja; Józsa János, az MTA rendes tagja; Oberfrank Ferenc köztestületi igazgató; Páldy Anna, az orvostudomány kandidátusa; Pásztor László, az MTA doktora és Szűcs Péter, az MTA levelező tagja voltak.
Oberfrank Ferenc azt mondta: az AB júniusi határozatából kiderül, hogy nagy súllyal vette figyelembe az MTA elnöki bizottságának állásfoglalását.
Kiemelte, hogy a klímaváltozás problémaköre egy komplex tünetegyüttes, többrétegű krízis, amelynek kiindulópontja a fogyasztásvezérelt társadalom, amely egyre jelentősebb mértékben használja fel a természeti erőforrásokat. Az éghajlatváltozás egyik legfontosabb jellemzőjének a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoriságának és intenzitásának növekedését nevezte. Mint mondta, Magyarország és a Kárpát-medence, akár az árvizekről, akár az aszályról van szó, mindkét tekintetben veszélyeztetett.
A beavatkozási lehetőségek között említette azoknak a típusú infrastruktúráknak a fejlesztését, amelyek szélsőséges helyzetekben segítik a monitorozást és lehetővé teszik a beavatkozást. Emellett kiemelte a vízvisszatartás egyre növekvő fontosságát is.
Az éghajlatváltozás egészségügyi vonatkozásairól szólva Pándy Anna klímakutató, az orvostudomány kandidátusa, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alapján a Kárpát-medencében jelenleg az extrém hőmérsékleti események jelentik a legjelentősebb egészségi kockázatot.
Felidézte, hogy a hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte. Magyarországon 2005-ben vezették be a hőségriasztást és az ehhez kapcsolódó preventív intézkedéseket. Sajnos a tavalyi extrém meleg miatt a napi többlethalálozás még így is átlagban 25-30 százalék között mozgott - tette hozzá.
"Sok a tennivaló" - mondta Pándy Anna, aki kiemelte a hőségriasztási rendszer egységes jogszabályi hátterének fontosságát. A tanulmány említi a hőségtervek megalkotását is, amelyekkel csökkenthető a hőhullámok egészségkockázata - tette hozzá.
Az akadémiai jelentésben a szerzők egyebek mellett kiemelik, hogy csak az integratív, holisztikus szemlélet lehet az intézkedések és beavatkozások alapja, az ökoszisztéma alapvető összefüggéseinek ismeretében.
A beavatkozások és intézkedések csak akkor lehetnek hatékonyak, ha hosszú távú tervezésre épülnek, a tervezés a tudomány iránymutatásán és nem a gazdaság érdekein alapul és a döntéshozatal minden szintjét áthatja. Az állásfoglalás hangsúlyozza a humánerőforrás és a materiális erőforrások biztosításának fontosságát, és azt is, hogy nem szabad megfeledkezni a humán szempontok kapcsán az oktatás és tájékoztatás mindent átfogó rendszeréről sem.
A jelenkori klímaváltozás hatásairól és az alkalmazkodás lehetőségeiről című tanulmány teljes szövege elérhető az MTA honlapján.
(Forrás: MTI)
Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója a dokumentumot bemutató szerdai sajtótájékoztatón felidézte, hogy az AB még a Klímatörvénnyel kapcsolatos döntése előtt kérte az MTA szakmai álláspontját két "súlyos kérdésben".Az első kérdés az volt, hogy milyen főbb klimatikus változásokat észlelt az utóbbi évtizedekben Magyarországon és a Kárpát-medence területén az Akadémia. A második az volt, hogy az MTA álláspontja szerint melyek azok a főbb, az adaptációt és a rezilienciát elősegítő intézkedések és beavatkozások, amelyekkel mérsékelni lehet a klimatikus viszonyokban bekövetkezett változások mértékét.
Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására állt össze egy ad-hoc szakmai bizottság, amelynek tagjai Bozó László elnök, az MTA rendes tagja; Bándi Gyula, az MTA doktora; Báldi András, az MTA levelező tagja; Józsa János, az MTA rendes tagja; Oberfrank Ferenc köztestületi igazgató; Páldy Anna, az orvostudomány kandidátusa; Pásztor László, az MTA doktora és Szűcs Péter, az MTA levelező tagja voltak.
Oberfrank Ferenc azt mondta: az AB júniusi határozatából kiderül, hogy nagy súllyal vette figyelembe az MTA elnöki bizottságának állásfoglalását.
A jelenkori klímaváltozás hatásairól és az alkalmazkodás lehetőségeiről szóló, hét fejezetből álló tanulmányt bemutatva Bozó László meteorológus hangsúlyozta: az éghajlatváltozás minden kétséget kizáróan a 21. század meghatározó tényezője a társadalomban, az ember és a természet kölcsönhatásaiban egyaránt.
Kiemelte, hogy a klímaváltozás problémaköre egy komplex tünetegyüttes, többrétegű krízis, amelynek kiindulópontja a fogyasztásvezérelt társadalom, amely egyre jelentősebb mértékben használja fel a természeti erőforrásokat. Az éghajlatváltozás egyik legfontosabb jellemzőjének a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoriságának és intenzitásának növekedését nevezte. Mint mondta, Magyarország és a Kárpát-medence, akár az árvizekről, akár az aszályról van szó, mindkét tekintetben veszélyeztetett.
A beavatkozási lehetőségek között említette azoknak a típusú infrastruktúráknak a fejlesztését, amelyek szélsőséges helyzetekben segítik a monitorozást és lehetővé teszik a beavatkozást. Emellett kiemelte a vízvisszatartás egyre növekvő fontosságát is.
Az éghajlatváltozás egészségügyi vonatkozásairól szólva Pándy Anna klímakutató, az orvostudomány kandidátusa, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alapján a Kárpát-medencében jelenleg az extrém hőmérsékleti események jelentik a legjelentősebb egészségi kockázatot.
Felidézte, hogy a hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte. Magyarországon 2005-ben vezették be a hőségriasztást és az ehhez kapcsolódó preventív intézkedéseket. Sajnos a tavalyi extrém meleg miatt a napi többlethalálozás még így is átlagban 25-30 százalék között mozgott - tette hozzá.
"Sok a tennivaló" - mondta Pándy Anna, aki kiemelte a hőségriasztási rendszer egységes jogszabályi hátterének fontosságát. A tanulmány említi a hőségtervek megalkotását is, amelyekkel csökkenthető a hőhullámok egészségkockázata - tette hozzá.
Az akadémiai jelentésben a szerzők egyebek mellett kiemelik, hogy csak az integratív, holisztikus szemlélet lehet az intézkedések és beavatkozások alapja, az ökoszisztéma alapvető összefüggéseinek ismeretében.
A beavatkozások és intézkedések csak akkor lehetnek hatékonyak, ha hosszú távú tervezésre épülnek, a tervezés a tudomány iránymutatásán és nem a gazdaság érdekein alapul és a döntéshozatal minden szintjét áthatja. Az állásfoglalás hangsúlyozza a humánerőforrás és a materiális erőforrások biztosításának fontosságát, és azt is, hogy nem szabad megfeledkezni a humán szempontok kapcsán az oktatás és tájékoztatás mindent átfogó rendszeréről sem.
A jelenkori klímaváltozás hatásairól és az alkalmazkodás lehetőségeiről című tanulmány teljes szövege elérhető az MTA honlapján.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások