Négyszáz lézerfizikus részvételével kezdődött konferencia Szegeden
Huszonkilenc ország csaknem négyszáz lézerfizikusának részvételével kezdődött konferencia hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen, a tanácskozás célja a tudomány és technológia legújabb eredményeinek bemutatása mellett, hogy megismertesse a leendő felhasználókkal a szegedi ELI-ALPS központ kínálta kutatási lehetőségeket - tájékoztatta az intézet az MTI-t.
Az ötnapos ATTO 2019 konferencia - Varjú Katalin, az ELI-ALPS tudományos igazgatója és Dimitris Charalambidis professzor, az ELI-ALPS tudományos főtanácsadója vezette - szervezőbizottsága 19 kutatót kért fel legújabb, az attoszekundumos tudományterületre nagy hatást gyakorló kutatási eredményei bemutatására. Ezek mellett a szervezők a beküldött háromszáz tudományos összefoglaló közül 74-et választottak ki szóbeli előadásra. A többit a szerzők a két interaktív poszterszekción mutatják be és vitatják meg a konferenciaközönséggel.
A konferencia gálavacsoráján díjat adnak át a legjobb előadást tartó, illetve a három legjobb posztert kiállító, doktori képzésben részt vevő hallgatónak.
Az attoszekundumos tudomány a lézeres fizika egy viszonylag fiatal, de 2001 óta rohamosan fejlődő és növekvő, fontos új területe. Farkas Győző és Tóth Csaba, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói 1992-ben közösen javasoltak egy módszert az attoszekundumos extrém-ultraibolya impulzusok keltésére. Ezen impulzusok létének kísérleti igazolása 2001-ben történt meg, ahonnan az attoszekundumos tudomány születését számolják.
Az első, 2007-ben Drezdában rendezett nemzetközi ATTO konferencián az attoszekundumos tudomány úttörői gyűltek össze, mindössze pár tucatnyian. Idén, alig 12 évvel az első alkalom után, az ATTO 2019 ötnapos programja csaknem négyszáz résztvevőt vonzott Magyarországra, hogy megvitassák a 2017-ben Kínában, Hszianban tartott legutóbbi konferencia óta elért eredményeket.
A szegedi ELI-ALPS az ELI Delivery Consortium (ELI-DC) ernyője alatt páneurópai összefogással létrejött, három pillérből álló lézeres kutatási projekt egyik kutatóintézete és felhasználói létesítménye, amelynek létrehozására a forrásokat az EU és a magyar kormány biztosította. Komplex, világszínvonalú lézerrendszerei és másodlagos forrásai egyedülálló párosításának köszönhetően az ELI-ALPS a világ vezető attoszekundumos felhasználói létesítményévé válhat a teljes kapacitású üzemelés elérésekor.
Az intézet néhány nappal a konferencia előtt, június 21-én újabb jelentős mérföldkövet ért el kutatási infrastruktúrájának megvalósításában, amikor a négy attoszekundumos nyalábvonala közül az első 340 attoszekundum időtartamú impulzusok sorozatát kezdte kibocsátani 100 kHz ismétlési frekvenciával. Az ELI-ALPS küldetése, hogy máshol el nem érhető lehetőségeket biztosítson a világ minden tájáról érkező szakemberek számára élvonalbeli kutatások elvégzésére. Bár a központ működésének fókuszában az alapkutatás áll, az intézetben olyan eredmények születnek, amelyek hosszú távon széles társadalmi hatással bíró alkalmazási területekre vezetnek, többek között az anyagtudomány, az orvosbiológia és a környezettudomány terén.
A konferencia zárónapján a résztvevők az ELI-ALPS kutatóközpontba látogatnak. A program célja, hogy bemutassa az egyedülálló intézményt, felhasználókat vonzzon, és arra ösztönözze a konferencián megjelent befolyásos kutatókat, hogy szorgalmazzák országuk csatlakozását az ELI kutatóintézetek működtetésére létrehozandó konzorciumhoz.
(Forrás: MTI)
Az ötnapos ATTO 2019 konferencia - Varjú Katalin, az ELI-ALPS tudományos igazgatója és Dimitris Charalambidis professzor, az ELI-ALPS tudományos főtanácsadója vezette - szervezőbizottsága 19 kutatót kért fel legújabb, az attoszekundumos tudományterületre nagy hatást gyakorló kutatási eredményei bemutatására. Ezek mellett a szervezők a beküldött háromszáz tudományos összefoglaló közül 74-et választottak ki szóbeli előadásra. A többit a szerzők a két interaktív poszterszekción mutatják be és vitatják meg a konferenciaközönséggel.
Az ATTO 2019 megszervezéséhez az attoszekundumos technológia területén működő 22 jelentős partner- és kereskedelmi cég nyújtott anyagi támogatást, amelyek a konferencia helyszínén a szakmai rendezvénnyel párhuzamosan megrendezett kiállításon mutatják be tevékenységi körüket, termékeiket és szolgáltatásaikat.
Az attoszekundumos tudomány a lézeres fizika egy viszonylag fiatal, de 2001 óta rohamosan fejlődő és növekvő, fontos új területe. Farkas Győző és Tóth Csaba, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói 1992-ben közösen javasoltak egy módszert az attoszekundumos extrém-ultraibolya impulzusok keltésére. Ezen impulzusok létének kísérleti igazolása 2001-ben történt meg, ahonnan az attoszekundumos tudomány születését számolják.
Az első, 2007-ben Drezdában rendezett nemzetközi ATTO konferencián az attoszekundumos tudomány úttörői gyűltek össze, mindössze pár tucatnyian. Idén, alig 12 évvel az első alkalom után, az ATTO 2019 ötnapos programja csaknem négyszáz résztvevőt vonzott Magyarországra, hogy megvitassák a 2017-ben Kínában, Hszianban tartott legutóbbi konferencia óta elért eredményeket.
A szegedi ELI-ALPS az ELI Delivery Consortium (ELI-DC) ernyője alatt páneurópai összefogással létrejött, három pillérből álló lézeres kutatási projekt egyik kutatóintézete és felhasználói létesítménye, amelynek létrehozására a forrásokat az EU és a magyar kormány biztosította. Komplex, világszínvonalú lézerrendszerei és másodlagos forrásai egyedülálló párosításának köszönhetően az ELI-ALPS a világ vezető attoszekundumos felhasználói létesítményévé válhat a teljes kapacitású üzemelés elérésekor.
Az intézet néhány nappal a konferencia előtt, június 21-én újabb jelentős mérföldkövet ért el kutatási infrastruktúrájának megvalósításában, amikor a négy attoszekundumos nyalábvonala közül az első 340 attoszekundum időtartamú impulzusok sorozatát kezdte kibocsátani 100 kHz ismétlési frekvenciával. Az ELI-ALPS küldetése, hogy máshol el nem érhető lehetőségeket biztosítson a világ minden tájáról érkező szakemberek számára élvonalbeli kutatások elvégzésére. Bár a központ működésének fókuszában az alapkutatás áll, az intézetben olyan eredmények születnek, amelyek hosszú távon széles társadalmi hatással bíró alkalmazási területekre vezetnek, többek között az anyagtudomány, az orvosbiológia és a környezettudomány terén.
A konferencia zárónapján a résztvevők az ELI-ALPS kutatóközpontba látogatnak. A program célja, hogy bemutassa az egyedülálló intézményt, felhasználókat vonzzon, és arra ösztönözze a konferencián megjelent befolyásos kutatókat, hogy szorgalmazzák országuk csatlakozását az ELI kutatóintézetek működtetésére létrehozandó konzorciumhoz.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások