Nemzetközi együttműködésben vizsgálták magyar kutatók a vízi ökoszisztémák alakulását és regenerációs képességét
Az inváziós kagylófajok sorozatos megjelenése után nemzetközi együttműködésben vizsgálták a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai az európai és észak-amerikai sekély tavak ökológiai állapotának átalakulását és regenerációs képességét - tájékoztatta a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat az MTI-t pénteken..jpg)
Mint írják, az eredményekről szóló tanulmány az Ecosystems című folyóiratban jelent meg. A kutatás megállapította, hogy az invazív fajok ökoszisztémára gyakorolt hatásai idővel gyengülnek, ugyanakkor ha több invázió egymást követi, ennek az ellenkezőjére lehet számítani.
A kutatók Dreissena fajok (Dreissena polymorpha, azaz vándorkagyló és Dreissena rostriformis bugensis, azaz kvagga kagyló) inváziójának lefolyását követték nyomon hét észak-amerikai és európai sekély tóban, köztük a Balatonban. A szakemberek hét kulcsfontosságú ökoszisztéma-jellemző változását, többek között a két kagylófaj és táplálékuk, a fitoplankton mennyiségének alakulását, valamint a víz átlátszóságát hasonlították össze az inváziók előtt és azt követően.
A hosszú távú adatsorok elemzése alapján a vándorkagyló hatása az invázió utáni 5-10 évben volt a legjelentősebb, ezt követően azonban néhány ökoszisztéma-jellemző részleges helyreállást mutatott. De azokban a tavakban, ahol a kvagga kagyló kiszorította a vándorkagylót, az ökoszisztéma helyreállása elmaradt, az eredeti hatások felerősödtek, a fitoplankton mennyisége pedig erőteljesebben csökkent.
A kutatás fontos információt nyújt az ökoszisztémák invázió utáni dinamikájáról és megújulási képességéről, és ennek alapján javaslatok fogalmazhatók meg a kívánt állapotok visszaállítására - áll az ELKH közleményében.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások