Nobel-díjas asztrofizikus tart előadást az Akadémián szerdán
Adam Riess asztrofizikus, a 2011-es fizikai Nobel-díj egyik kitüntetettje Az Univerzum tágulásának meglepő története címmel tart ismeretterjesztő előadást április 19-én, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében.
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) közleménye szerint Adam Riess magyarországi látogatásának apropóját az a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet által szervezett nemzetközi tudományos szimpózium adja, amelyre április 17-21. között kerül sor mintegy 160 kutató részvételével. A Nemzetközi Csillagászati Unió által támogatott konferencián a csillagászati távolságmérési eljárások, köztük a pulzáló változócsillagok és szupernóvák szerepét, valamint egyéb aktuális kozmológiai problémák témaköreit járják körül.
Adam Riess április 19-i angolnyelvű előadása nyilvános, és ingyenesen látogatható, ugyanakkor regisztrációhoz kötött, amit az MTA honlapján (mta.hu) tehetnek meg az érdeklődők. Az esemény online is követhető lesz, ezt követően pedig magyar felirattal az MTA YouTube-csatornáján is elérhető lesz. Adam Riess 1998-ban Brian P. Schmidt amerikai-ausztrál csillagásszal közösen vezette azt a kutatási projektet, amelynek során Ia (Egy a) típusú szupernóvákat figyeltek meg. Az Ia típusú szupernóva a szupernóvák egy alosztálya, szoros kettős vagy többes rendszerekben lévő fehér törpék végső robbanása.
A szupernóvák fényessége és vöröseltolódása alapján azt találták, hogy a szupernóvák "messzebb vannak", mint ahol az érvényes kozmológiai modellek alapján lenniük kellene, és ebből arra a következtetésre jutottak, hogy az univerzum gyorsulva tágul. A kutatócsoport 1998-ban tette közzé eredményeit, szinte ezzel egyidőben egy másik csoport, a Saul Perlmutter által vezetett Supernova Cosmology Project is ugyanerre a következtetésre jutott. A három kutató a két csoport független felfedezéséért 2011-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
A közlemény szerint Adam Riess előadásában elmondja, hogy kutatócsoportja hogyan fedezte fel az univerzum tágulásának gyorsulását, és hogy a sötét energia természetének megértése miért jelenti az asztrofizika és kozmológia egyik legnagyobb megoldatlan rejtélyét. Adam Riess előadásában arra is kitér, hogy a legfrissebb kutatások szerint az univerzum továbbra is ellenáll minden arra irányuló vizsgálatunknak, hogy minél pontosabban megértsük a működését.
Az esemény az MTA és a CSFK közös szervezésében valósul meg, a CSFK Csillagászati Intézete Konkoly Nobel-programjának részeként. A programban februárban Roger Penrose Nobel-díjas fizikus adott elő, májusban pedig Didier Queloz Nobel-díjas exobolygókutató tart majd előadást az MTA 2023. évi Közgyűlésének díszvendégeként.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások