Ritka égi jelenség lesz látható szombaton

Szombaton ritka és szép égi jelenség lesz látható: a 23 százalékos holdsarló megközelíti, majd teljesen elfedi a Szaturnusz bolygót – olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.Mint írták, 18 órától szabad szemmel, binokulárral és távcsővel is jól látható lesz, ahogy a délnyugati égbolton, közel 28 fokkal a látóhatár fölött járó holdsarló egyre közeledik a Szaturnuszhoz.

A sárgás fényben pompázó Szaturnusz ekkor a Holdtól balra fölfelé lesz, a megvilágítatlan, hamuszürke fényben derengő holdperemtől már csak 19 ívpercre. Egy legalább 7-8 centiméteres lencse vagy tükörátmérőjű állványos távcső és 150-szeres nagyítás segítségével jól kivehető lesz a Szaturnusz 16 ívmásodperces bolygókorongja és az éppen pengevékonynak látszó gyűrűrendszere, ahogy másodpercről másodpercre eltűnik a Hold mögött.

Az égi jelenség részeként a Szaturnusz egyik kísérője, a barnás-narancsos színű, 8,7 magnitúdós Titan nevű hold is látható lesz.

A Titan balra fölfelé helyezkedik el a bolygótól, és követi majd a Szaturnuszt az eltűnésben. Az éjszaka folyamán egy 6,7 magnitúdós vendég csillag, a kékes színű 85 Aquarii is a Szaturnusz holdjainak vonalában áll, még közelebb is a bolygóhoz, mint a Titan.

A Szaturnuszt először ez a csillag, majd a Titan eltűnése fogja követni. A Szaturnusz és a Hold egyre közeledik egymáshoz, 18:45-kor a Szaturnusz gyűrűjének jobb íve, majd az egész bolygó teljesen eltűnik a Hold mögött. A Szaturnusz korongjának eltűnése 42 másodpercig tart. Szabad szemel való észlelés esetén látható lesz, ahogyan a fényes, csillagszerű Szaturnusz egyre közelebb kerül a Hold hamuszürke fényben sejlő korongjához, majd fokozatosan elhalványodik és végül teljesen eltűnik.

Távcsővel jól megfigyelhető lesz az is, hogy 27 másodperccel korábban, elsőként a bolygó jobb oldalán lévő gyűrűk kezdenek belépni a Hold mögé, mintha egy sötét, mozgó fal takarná el azokat. Ezután a Szaturnusz bolygó korongja érinti a Hold peremét, és fokozatosan eltűnik, majd végül a bolygó bal oldalán lévő gyűrűrészek is elnyelődnek az alig derengő, sötét holdperem mögött.

Másfél perccel a bolygókorong eltűnése után a 85 Aquarii csillag is belép a Hold mögé villanásnyi idő alatt. Hat és fél perccel később a Titan holdat is elnyeli a sötét holdperem néhány másodperc alatt. A Szaturnusz 19:38-kor újra előbukkan, immár a világos sarló alsó pereménél, a Hold déli pólusánál, szinte pontosan a fényes holdkorong legalján. Először a Szaturnusz déli féltekéje kezd el felbukkanni, majd a gyűrű, nagyjából párhuzamosan a holdperemmel, végül az északi félteke is kilép.

A folyamat távcsővel lesz jól látható, binokulárral nagyjából követhető, szabad szemmel azonban a fényes Hold miatt nehezen fog látszódni.
A kilépés helyét, mely a Janssen kráteróriás alatt, a Mare Australe területén lesz, pontosan be kell tájolni, különben könnyen le lehet maradni a 37 másodperces eseményről.

A kilépés különlegessége a két égitest közti fényességkülönbség: míg a fehér holdperem fényesen világít, a narancsos Szaturnusz jóval halványabban lebeg majd mellette. A kilépéskor a páros még 16 fok magasan lesz, és egészen lenyugvásukig, 21:21-ig lehet majd követni a távolodó égitesteket – olvasható a közleményben.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com