Roszkoszmosz: a vezérlőrendszer okozta a műholdakat szállító Fregat fejblokk balesetét

Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti: A Szojuz hordozórakéta által a világűrbe juttatott Fregat gyorsítóblokk és 19 műhold balesetét az okozta, hogy a blokk vezérlőrendszerének algoritmusa rosszul határozta meg az elfordulás irányát a harmadik hajtóműfokozat leválása után - közölte Alekszandr Ivanov, a Roszkoszmosz orosz űrkutatási hivatal vezérigazgató-helyettese kedden Moszkvában.A Szojuz-2.1b típusú hordozórakéta november 28-án sikerrel startolt ugyan el a Vosztocsnij űrrepülőtérről, és annak fokozatai a terveknek megfelelően váltak le, ám a Fregat elnevezésű fejblokk nem juttatta el a célpályára a benne elhelyezett műholdakat. Az űrszerkezetek feltehetően az Atlanti-óceánba zuhantak.

  
Ivanov kedden a baleset okait kivizsgáló különbizottság következtetéseit ismertette újságírókkal. Elmondta, hogy a Fregat irányíró szerkezetének szoftveralgoritmus-hibája most először mutatkozott meg. A hiba "a gyorsítóblokk irányváltoztatásának helytelen megállapításához vezetett a hordozórakéta leválása után..." - mondta.
  

Ivanov szerint a leválás után a Fregat helytelen - nem a rakéta elfordulásával megegyező, az óra járásával ellentétes - irányba fordult el mindössze 10 fokot, hanem az ellenkező irányban kezdett huzamosabb, hibás manőverbe, amit 55 másodperc alatt nem tudott befejezni, s a hajtómű bekapcsolódása után elvesztette tájékozódását és lezuhant.
    

Mint mondta, a balesetet több körülmény korábban nem tapasztalt egybeesése okozta. Ezek között sorolta fel, hogy a Szojuz-2.1b-Fregat komplexum első ízben startolt el a Vosztocsnijról, hogy ezen az új űrrepülőtéren szokatlanul nagy, 168,8 fokos volt az indítási azimut (az északi irány és a cél között bezárt szög), valamint azt, hogy a rakéta és a gyorsítóblokk azimutját a napszinkron pályára való állítás feladata, valamint a hordozórakéta leváló egységeinek meghatározott visszahullási zónái határozták meg.
    

Szavai szerint ha a Szojuzt és a Fregatot az Bajkonurról, Kourouról vagy Pleszeckről indították volna el, ahol eltérő az indítási azimut, akkor a gyorsítóblokk az elfordulást a rakétával megegyezően, az óra járásával ellentétes irányban számította volna ki. Hozzátette, hogy 2016. április 28-án a Vosztocsnijból rendben történt meg az első fellövés, az azonos szériájú (Szojuz-2.10) rakéta indítása, igaz, azt akkor egy Volga típusú, eltérő vezérlési elv vitte fel a világűrbe.
    

Ivanov úgy nyilatkozott, hogy az űrszerkezetek pályára állítását modellező matematikai módszerek az indítás előtt nem tudták kimutatni a Fregat algoritmushibáját. Elmondta, hogy a vezérlőrendszer jelenlegi algoritmusával 20 év alatt több mint 60 sikeres felbocsátást hajtottak végre. Hozzátette, hogy sem a Vosztocsnij űrrepülőtér, sem a hordozórakéta működésében a vizsgálóbizottság nem mutatott ki hibát. Mint mondta, a Fregatt elvesztéshez vezető algoritmushibát "programozói módszerekkel" korrigálják.
   

Ivanov közölte, hogy a Vosztocsnij űrállomáson az eredetileg tervezett december 22. helyett január végére halasztották a következő fellövést. A felbocsátandó Szojuz-2.1a hordozórakéta a tervek szerint egy Fregat gyorsítóblokk segítségével Kanopusz-B szériájú műholdakat fog pályára állítani. Elmondta, hogy más repülőterekről a felbocsátásokat az eredeti menetrendnek megfelelően fogják végrehajtani, így december 26-án Bajkonurból elindítanak egy Fregat fejblokkot hordozó Zenit hordozórakétát.
   

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden kijelentette, hogy ha a legutóbbi vosztocsniji fellövés kudarcához számítási hibák vezettek, akkor azért valakinek vállalnia kell a felelősséget. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ennek a kérdésnek az eldöntése kizárólag a szakemberek hatáskörébe tartozik. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök a helyetteseivel december 4-én Gorkiban lefolytatott tanácskozáson sürgette a sikertelen műholdfelbocsátás vétkeseinek felelősségre vonását, és rámutatott, hogy az eset miatt az orosz űrágazat jelentős presztízsveszteséget szenvedett el.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Ig Nobel-díjat ért a felfedezés, amely szerint az emberek is képesek lehetnek a fenekükön keresztül lélegezni

Ig Nobel-díjat ért a felfedezés, amely szerint az emberek is képesek lehetnek a fenekükön keresztül lélegezni

Ezeket az elsőre vicces, de elgondolkodtató kutatásokat díjazták az idén.

Agresszívvá tesz a hőség

Agresszívvá tesz a hőség

A kutatások szerint rossz hatással van az emberek viselkedésére a kánikula.

Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás miatt

Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás miatt

A sarkvidéki jégsapkák olvadása miatt forog egyre lassabban a Föld.

Már embereken fogják tesztelni a fogakat újranövesztő gyógyszert

Már embereken fogják tesztelni a fogakat újranövesztő gyógyszert

Ha jól alakulnak a klinikai vizsgálatok, akkor akár már 2030-ra megjelenhet a készítmény.

A szülőktől örökölt gének is hatással vannak a gyerekek bizonyítványára

A szülőktől örökölt gének is hatással vannak a gyerekek bizonyítványára

A University College London kutatócsoportjának tanulmánya szerint a szülőktől örökölt gének nagy valószínűséggel hozzájárulnak a gyerek oktatási eredményeihez.

A tetoválások növelhetik a rákkockázatot egy kutatás szerint

A tetoválások növelhetik a rákkockázatot egy kutatás szerint

Furcsa összefüggést vettek észre a svédországi Lund Egyetem kutatói.

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

http://ujhazak.com