Sok mikroműanyag lehet a hazai folyók üledékeiben az SZTE kutatói szerint
A közlemény szerint a magyarországi folyókon levonuló árhullám nemcsak iszapot és uszadékfát szállít, hanem a víz felszínén rengeteg műanyagszemetet is látni, ezek időközben összetöredeznek, és egyre kisebb szemű mikroműanyaggá forgácsolódnak.
A mikroműanyagnak nevezett, öt milliméternél kisebb részecskék legtöbbször az eldobott és a környezetbe kikerülő műanyagok aprózódása révén keletkeznek, és jelenleg már globális problémát okoznak. Az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének kutatói a Maros üledékeit Lippától Makóig vizsgálták. Kimutatták, hogy a mederből származó egy kilogrammnyi mintában esetenként akár 40 ezer mikroműanyag-szemcse is található.
Összehasonlításként: egy korábbi vizsgálat az angliai Manchester melletti vízfolyások üledékeiben kilogrammonként legfeljebb 12-25 ezer ilyen szemcsét azonosított. A folyókba került mikroműanyag lerakódhat a mederben és az ártereken is, és jelentős környezeti kockázattal járhat. Bekerül a talajlakó és a folyók fenekén táplálkozó állatok szervezetébe, majd a tápláléklánc révén az ökoszisztéma egészébe, így akár az emberi szervezetbe is.
A felszínükhöz káros anyagok és szennyeződések kötődhetnek. A szegedi kutatók tervezik a Tisza és a Duna, valamint mellékfolyóik mentén is a szennyezés feltérképezését - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások