Szibéria legősibb sziklarajzait vizsgálják francia és orosz kutatók
Szibéria legősibb sziklarajzait vizsgálják francia és orosz kutatók, akik a petroglifák korát 8-10 ezer évesre becsülik.
Az Altaj-hegység eldugott Ukok-fennsíkja a régi korokban a mainál "népszerűbb" hely lehetett - erről tanúskodik a területen feltárt régészeti leletek sokasága. Itt találták meg 1993-ban egy halomsír (kurgán) feltárásakor a tetovált női múmia, az "ukoki hercegnő" földi maradványait, akit 2500 éve helyeztek végső nyugalomra - olvasható a The Siberian Times angol nyelvű orosz lap tudósításában.
Az Altaj-hegységben rengeteg sziklarajzot is felfedeztek, ezek korát 5000 évesre becsülik a szakemberek. Sokkal ősibbek lehetnek azonban az Ukok-fennsík szegletében, Oroszország, Mongólia, Kína és Kazahsztán határán, 2500 méteres magasságban lévő, lovakat és bölényeket ábrázoló petroglifák, ám az őskori műalkotások pontos kormeghatározását számtalan körülmény nehezíti.
Ligyija Zotkina, a Novoszibirszki Állami Egyetem kutatója az előzetes eredményeket ismertetve elmondta, hogy az ukoki petroglifákat rendkívül kemény, vulkanikus eredetű kőzetbe, riolitba vésték, amelynek felületét tükörfényesre csiszolták a legutolsó jégkorszak után visszavonuló gleccserek.
A régészek általában a kort a környező üledékes kőzetek rétegtani vizsgálatával határozzák meg, ám a fennsík rendkívül szeles időjárása olyannyira "összezavarta" a rétegeket, hogy a pontos datálás lehetetlenné vált.
"Másfajta módszereket kellett alkalmaznunk, így a földfelszín tanulmányozását végző geomorfológusokat vontunk be a munkába, akiknek azt kellett kideríteniük, mikor szabadult meg a fennsík jégpáncéljától. Az előzetes adatok szerint ez 8-10 ezer éve történt, ekkor juthattak fel a fennsíkra az őskori művészek és alkothatták meg a sziklarajzokat" - magyarázta Ligyija Zlatkova.
A kutatóknak azt is ki kellett deríteniük, hogy kő- vagy fémeszközök segítségével készültek-e a petroglifák. Amennyiben fémeszközöket használtak, ez azt jelenti, hogy a feltételezettnél évezredekkel később készültek a sziklarajzok.
"Az eddigi adataink szerint kőeszközökkel készültek, így paleolit alkotásokról van szó" - ismertette Ligyija Zlatkova, megjegyezve, hogy a sziklákon talált nyomok alapján az őskori mesterek a petroglifák elkészítése előtt "felskiccelték" a tervezett sziklarajzot.
A régészek kísérletképpen maguk is megpróbáltak petroglifákat készíteni, és mint kiderült, a "festővásznat", azaz a rendkívül kemény riolit-kőzetet előzetesen elő kellett készíteni, lekaparva a felszínét. "Mikroszkóp alatt megvizsgálva, a karcolatok egyeznek az őskori művészek által készítettekkel.
"Nem tudjuk, hogy kik készítették a sziklarajzokat, de meggyőződésünk szerint a paleolitikumból származnak és ezek Szibéria legősibb petroglifái" - fogalmazott az orosz régész.
http://siberiantimes.com/science/casestudy/news/n0339-these-petroglyphs-believed-to-be-drawn-8000-to-10000-years-ago-in-remotest-siberia/
MTI
Az Altaj-hegység eldugott Ukok-fennsíkja a régi korokban a mainál "népszerűbb" hely lehetett - erről tanúskodik a területen feltárt régészeti leletek sokasága. Itt találták meg 1993-ban egy halomsír (kurgán) feltárásakor a tetovált női múmia, az "ukoki hercegnő" földi maradványait, akit 2500 éve helyeztek végső nyugalomra - olvasható a The Siberian Times angol nyelvű orosz lap tudósításában.
Az Altaj-hegységben rengeteg sziklarajzot is felfedeztek, ezek korát 5000 évesre becsülik a szakemberek. Sokkal ősibbek lehetnek azonban az Ukok-fennsík szegletében, Oroszország, Mongólia, Kína és Kazahsztán határán, 2500 méteres magasságban lévő, lovakat és bölényeket ábrázoló petroglifák, ám az őskori műalkotások pontos kormeghatározását számtalan körülmény nehezíti.
A feladatra egy francia-orosz kutatócsoport vállalkozott, amely júliusban kezdte el a vizsgálatokat.
Ligyija Zotkina, a Novoszibirszki Állami Egyetem kutatója az előzetes eredményeket ismertetve elmondta, hogy az ukoki petroglifákat rendkívül kemény, vulkanikus eredetű kőzetbe, riolitba vésték, amelynek felületét tükörfényesre csiszolták a legutolsó jégkorszak után visszavonuló gleccserek.
A régészek általában a kort a környező üledékes kőzetek rétegtani vizsgálatával határozzák meg, ám a fennsík rendkívül szeles időjárása olyannyira "összezavarta" a rétegeket, hogy a pontos datálás lehetetlenné vált.
"Másfajta módszereket kellett alkalmaznunk, így a földfelszín tanulmányozását végző geomorfológusokat vontunk be a munkába, akiknek azt kellett kideríteniük, mikor szabadult meg a fennsík jégpáncéljától. Az előzetes adatok szerint ez 8-10 ezer éve történt, ekkor juthattak fel a fennsíkra az őskori művészek és alkothatták meg a sziklarajzokat" - magyarázta Ligyija Zlatkova.
A kutatóknak azt is ki kellett deríteniük, hogy kő- vagy fémeszközök segítségével készültek-e a petroglifák. Amennyiben fémeszközöket használtak, ez azt jelenti, hogy a feltételezettnél évezredekkel később készültek a sziklarajzok.
"Az eddigi adataink szerint kőeszközökkel készültek, így paleolit alkotásokról van szó" - ismertette Ligyija Zlatkova, megjegyezve, hogy a sziklákon talált nyomok alapján az őskori mesterek a petroglifák elkészítése előtt "felskiccelték" a tervezett sziklarajzot.
A régészek kísérletképpen maguk is megpróbáltak petroglifákat készíteni, és mint kiderült, a "festővásznat", azaz a rendkívül kemény riolit-kőzetet előzetesen elő kellett készíteni, lekaparva a felszínét. "Mikroszkóp alatt megvizsgálva, a karcolatok egyeznek az őskori művészek által készítettekkel.
"Nem tudjuk, hogy kik készítették a sziklarajzokat, de meggyőződésünk szerint a paleolitikumból származnak és ezek Szibéria legősibb petroglifái" - fogalmazott az orosz régész.
http://siberiantimes.com/science/casestudy/news/n0339-these-petroglyphs-believed-to-be-drawn-8000-to-10000-years-ago-in-remotest-siberia/
MTI
Hozzászólások