Tekintélyt parancsoló emberé lehetett az ókori cipő
Középkori Európára datálták a kutatók azt a cipésztechnikát, amivel a több mint kétezer éves egyiptomi lábbelit készítették. A 2004-ben talált hét darab cipő vizsgálata most zárult le.
Tehetős és sánta ember lehetett az az ókori egyiptomi, akinek lábbelijét egy luxori templomban találták meg. A három pár, és egy fél lábbeli egy korsóba rejtve várta, hogy valaki rájuk találjon. A meglelt ereklyét a holland André Veldmeijer vizsgálta meg.
Az ókori egyiptomi lábbelik szakértője megállapította, hogy a talált cipők közül két pár biztosan gyermeké volt, mert csak tizennyolc centi hosszúak. Ezeket belerejtették az árván maradt lábbelibe. A másik pár huszonnégy centiméteres cipő használtságáról kiderült, hogy a gazdája sánta lehetett.
Veldmeiejer az Amerikai Kutatóközpont folyóiratában tette közzé meglátásait, amely szerint a cipők külföldön készülhetek, és drágák lehettek, mert abban a korban, amiből származik, sarukat használtak Egyiptomban. A lábbelik minőségéből arra lehet következtetni, hogy viselőjük magas rangot és tekintélyt töltött be az ókori társadalomban.
A kutatókat a legjobban a pár nélkül maradt cipő döbbentette meg, mert az olyan technikával készült, amikről ők azt gondolták, hogy a középkori Európában használták először.
Tehetős és sánta ember lehetett az az ókori egyiptomi, akinek lábbelijét egy luxori templomban találták meg. A három pár, és egy fél lábbeli egy korsóba rejtve várta, hogy valaki rájuk találjon. A meglelt ereklyét a holland André Veldmeijer vizsgálta meg.
Az ókori egyiptomi lábbelik szakértője megállapította, hogy a talált cipők közül két pár biztosan gyermeké volt, mert csak tizennyolc centi hosszúak. Ezeket belerejtették az árván maradt lábbelibe. A másik pár huszonnégy centiméteres cipő használtságáról kiderült, hogy a gazdája sánta lehetett.
Veldmeiejer az Amerikai Kutatóközpont folyóiratában tette közzé meglátásait, amely szerint a cipők külföldön készülhetek, és drágák lehettek, mert abban a korban, amiből származik, sarukat használtak Egyiptomban. A lábbelik minőségéből arra lehet következtetni, hogy viselőjük magas rangot és tekintélyt töltött be az ókori társadalomban.
A kutatókat a legjobban a pár nélkül maradt cipő döbbentette meg, mert az olyan technikával készült, amikről ők azt gondolták, hogy a középkori Európában használták először.
Hozzászólások