Tüdőrákot okozott az e-cigaretta egy állatkísérletben

Tüdőrákot okozott az e-cigaretta egy kutatás szerint, amelyet egereken végeztek amerikai tudósok.A kísérletben 40 egeret tettek ki nikotintartalmú e-cigaretta nagy mennyiségű gőzének több mint egy éven át. Olyan helyiségben végezték a kutatást, ahol a rágcsálókat teljesen körülvette a gőz, egész testükön jelentkezhettek a hatásai - írták az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) a New York-i Orvostudományi Egyetem tudósai.

    
A 40 egérből kilencnél - 22,5 százalékuknál - alakult ki tüdőrák, 23-nál a húgyhólyagon találtak hiperpláziát, vagyis olyan genetikai változást, amely a ráknál megfigyelhető rendellenes szövetburjánzáshoz vezethet.

Abból a 17 egérből, amelyet nikotinmentes e-cigaretta gőzének tettek ki, csak egynél találtak hiperláziát, rákot egyiknél sem.
    

Moon-shong Tang, az egyetem PhD-hallgatója, a kutatás vezetője az Eurekalert tudományos hírportálnak a kísérlet korlátairól is beszélt: viszonylag kis számú állattal végezték, amelyek hajlamosak voltak arra, hogy a kísérlet egyéves időtartama alatt életkorral összefüggő rák alakuljon ki náluk. Ezen kívül a rágcsálók nem szívták magukba a gőzt, mint az ember, hanem körülvette őket, vagyis az egész testük ki volt téve az e-cigaretta párájának.
    

Abban szinte minden kutató egyetért, hogy a dohány feldolgozásakor használt egyes vegyi anyagok - nitrát és nitrit - egy nitrozálás nevű reakciót okoznak, ez pedig a nikotint nitrozaminokká alakíthatja, amely egerekben és emberekben is rákkeltőnek számít. A kezelt dohányból származó füst a tudósok hagyományos elgondolása szerint nitrozaminlerakatokat képez a dohányzó szerveiben és a vérében, amit vérvizsgálattal ki lehet szűrni.
   

Egy 2017-es tanulmány hasonló vérvizsgálattal kimutatta, hogy az e-cigarettázóknál 95 százalékkal kevesebb a nikotinból származó nitrozaminok egyikének koncentrációja, ezért egyes szakértők arra következtettek, hogy milliók életét menthetné meg, ha e-cigarettára váltanának a hagyományosról. A tanulmány szerzői részben ennek az üzenetnek a számlájára írják, hogy mintegy 3,6 millió amerikai középiskolás kezdett e-cigarettázni.
    

Ezzel szemben az új kutatás azt találta, hogy az emlősök sejtjei maguk is tartalmaznak nitrozóniumionokat, amelyek közvetlenül lépnek reakcióba a nikotinnal és hoznak létre rákkeltő anyagokat. Azt is megállapították, hogy a nikotin a sejtekbe jutva és nitrozaminná alakulva nem távozik onnan, tehát vérvizsgálatokkal nem mutatható ki - tette hozzá Tang.
    

Tang kutatócsoportjának egy 2018. februári tanulmánya, mely szintén a PNAS-ben jelent meg, kimutatta, hogy az e-cigaretta gőze emberi tüdő- és hólyagsejtek laboratóriumi tenyészetében a DNS-mutációk számát növelő reakciókat idézett elő. "Következő lépésként meg akarjuk növelni a kísérletben használt egerek számát, rövidíteni és hosszabbítani fogjuk az időtartamot és tovább kutatjuk az e-cigaretta gőze okozta genetikai változásokat" - mondta Herbert Lepor, a tanulmány szerzője, az egyetem urológiai tanszékének vezetője.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com