Újabb tömegsír feltárása kezdődött meg Mohácsnál
Várhatóan több mint százötven csontváz és számos tárgyi emlék kerül majd elő a Mohácsi Nemzeti Emlékhely IV. számú tömegsírjának nemrég indult feltárása során - közölték a több hónapon át tartó munkálatokat végző szakemberek az MTI érdeklődésére.
Bertók Gábor, a Janus Pannonius Múzeum (JPM) igazgatója elmondta: a sátorhelyi emlékhelyen a jelenlegi ismeretek szerint öt tömegsír található, azok közül a kormányzat támogatásával kettő feltárását végzik el. A több mint 300 halottat rejtő III. számú sír feltárásával már korábban végeztek, most pedig a várhatóan legalább százötven ember maradványait tartalmazó IV. számú sírnál kezdődtek ásatások a JPM, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a sátorhelyi emlékhelyet üzemeltető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) együttműködésével.
Az elmúlt évtizedekben e tömegsírokat csak részlegesen nyitották fel, mindössze felszíni vizsgálatokat végezhettek. A mostani munkák során azonban kiemelik és rendszerezik a csontvázakat, azokat mélyreható módon vizsgálják, a tárgyi emlékeket pedig múzeumi leltárba veszik és ott elemzik tovább - magyarázta. A munkálatok legfontosabb célja, hogy a hős katonák fél évezreddel a csatát követően méltó módon kapják meg a végtisztességet, továbbá, hogy a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen a kegyeleti szempontoknak is megfelelően egy új, interaktív kiállítás keretében mutathassák be a látogatóknak a magyarság egyik legfontosabb, sorsfordító történelmi eseményét - hangsúlyozta.
Az ütközet 500.
A JPM Régészeti Osztályának helyszínen dolgozó ásatásvezetője, Neményi Réka azt mondta: a jelenlegi munka legfontosabb célja, hogy az eredményeket - a két tömegsír régészeti leleteinél, emberi csontvázmaradványoknál jelentkező tendenciákat - összevessék a III. számú sírnál szerzettekkel. A bő négy méter hosszú és több mint másfél méter széles sírgödörből eddig tizenkét csontvázat emeltek ki és 63-at számoztak meg, de arra következtetnek, hogy összesen több mint 150 csontváz kerül majd elő. A leletanyagot tekintve hasonlóra számítanak, mint a korábbi tömegsír esetében: ruházathoz kapcsolódó fémtárgyak - így párizsi kapcsok, zsinór- és fűzővégek, vascsatok - kerülhetnek felszínre, de akár ólomlövedékekre, nyílhegyekre, különösen szerencsés esetben akár pénzérmékre is bukkanhatnak. Utóbbiakra azért van kisebb esély, mert a foglyokat fegyvereiktől és értékeiktől megfosztották.
Bertók Gábor szerint említést érdemel az az ólomlövedék, amelyet a napokban fedezett fel Talabér Ildikó régész (JPM) a IV. tömegsír egyik koponyája mellett, és amely méretében tökéletesen illeszkedik a korábban a III. tömegsírból - feltehetően sebesült foglyok maradványai közül - előkerült, illetve a tömegsíroktól mintegy négy kilométerre feltételezett csatatéren százas nagyságrendben talált ólomlövedékek mérettartományához.
A IV. tömegsír első tizenkét koponyájának - és csontvázának - helyszíni átvizsgálása után az antropológiai kutatásokat irányító Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének vezetője azt mondta: az első megfigyelések nagyon hasonló képet vázolnak a szakemberek számára. A tömegsírban itt is többségükben fiatal férfiak rendezetlenül bedobált maradványai találhatók, a gödör szélein itt is jelentős csontváztorlódás észlelhető a tömeges bomlás és alulméretezett gödör következtében.
Az első tizenkét csontváznál tíz esetben kivégzéssel összefüggésbe hozható vágásnyomokat figyelhettek meg, az esetek felében pedig kifejezetten olyan sérüléseket regisztráltak, amelyek csata közben nem keletkezhetnek. Az ilyen, többszörös, önmagukban külön-külön is halálos vágások nyomai általában a nyaki gerinc felső csigolyáin, a koponyaalap csontjain, illetve az állcsontokon, halmozottan figyelhetők meg - tette hozzá Pálfi György.
Az antropológus szakember kifejtette: a III. tömegsírból is főleg fiatal férfiak csontvázai kerültek elő, de akadt közöttük idős férfi, néhány nő, sőt egy-két gyerek is. Mindez arra utal, hogy az oszmán sereg tagjai a csatatéren kívül, a magyar táborokban is ejthettek foglyokat, akik a fogságba esett katonákkal együtt válhattak az 1526. augusztus 31-i tömeges fogolykivégzés áldozataivá.
A JPM és a Szegedi Tudományegyetem részéről folyamatosan mintegy tízen, tizenketten vesznek részt a feltáráson, további szakemberek dolgoznak a háttérben Pécsen és Szegeden, továbbá rotációs rendszerben több tucat egyetemi, múzeumi - közöttük több neves magyar és külföldi - kutató, valamint doktorandusz hallgató vett, illetve vesz még részt valamilyen módon a feladatokban - tért rá ki a szakember.
Pálfi György a munkálatok jelentőségét érzékeltetve azt mondta, a sátorhelyi tömegsírok feltárásához hasonló antropológiai feldolgozó munkát Magyarországon még sohasem végeztek, az "hallatlanul nagy kihívást és lehetőséget" jelent. A feltárt maradványokat várhatóan a csata 500. évfordulóján, 2026. augusztus 29-én helyezik örök nyugalomra egy addigra az emlékhelyen megépülő kápolna kriptájában. Addig, illetve azt követően is számos tudományos szakcikkben, összefoglaló munkában, szakdolgozatban, doktori disszertációban is olvashatók majd a tömegsírfeltárások eredményei, tanulságai, érdekességei - jegyezte meg Pálfi György.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások