Útnak indították a Marsra az orosz-európai ExoMars expedíciót

Útjára indították az európai és az orosz űrügynökség, az ESA és a Roszkozmosz első közös Mars-expedícióját hétfőn a kazahsztáni Bajkonurból.

Az ExoMars program keretében az űrhajósok nélküli TGO (Trace Gas Orbiter) űrszondát és a Schiaparelli leszállóegységet egy orosz Proton hordozórakéta fedélzetén bocsátották fel. A projekt második szakasza 2018-ban kezdődik majd, egy marsjáró útnak indításával.

1

Az ExoMars expedíció az élet jelei után kutat majd a "vörös bolygón", és egy újabb lépéssel hozta közelebb az űrhajósok első Mars-utazását. Ez lehet az első alkalom, hogy európai űrjármű a Mars felszínén landoljon. (2003-ban a ESA Beagle 2 Mars-szondája szállt volna le a vörös bolygóra, a Mars Express anyaszondától történő leválása után azonban többé nem adott magáról életjelet.
Évekkel később fedezték fel a Mars felszínén.)

Az ExoMars szondája hét hónapnyi utazást követően legalább 2022-ig fog keringeni a Mars körül, és többek között metán nyoma után kutat. (Az élet valamikori jelenlétének lehetséges indikátoraként számon tartott metánt elsőként az ESA Mars Express nevű műholdja fedezte fel 2004-ben a bolygó légkörében.)

A szonda fedélzetén található a Berni Egyetem vezetésével fejlesztett CaSSIS (Color and Stereo Surface Imaging System) nagy felbontású színes sztereókamera, amelynek fedélzeti szoftverrendszerét a magyar SGF Kft.
szoftverfejlesztői készítették.

A Schiaparelli tesztmodul a TGO-ról történő, október 16-ára tervezett leválása után három napig tartó leszállási műveltbe kezd a Mars felszínére. A landolóegységet Giovanni Schiaparelli (1835-1910) olasz csillagászról nevezték el, aki feltérképezte a Mars felszínét.

2

A Schiaparelli feladata, hogy értékes információkat gyűjtsön a misszió második szakaszához, amelynek központi eleme egy marsjáró, azaz "rover" eljuttatása lesz majd a "vörös bolygóra". A járműnek a Marsra érkezése 2019 januárjára várható.

Az Airbus által Nagy-Britanniában tesztelt marsjáró olasz gyártmányú fúrója két méter mélyre tud lefúrni, szemben a Marson 2012 óta dolgozó amerikai Curiosityvel, amely csupán néhány centiméter mélyre hatolt a talajba.

Az európai-orosz együttműködés politikailag nehéz időszakban valósul meg: az ukrán válság és Oroszország beavatkozása a szíriai konfliktusba a hidegháború vége óta nem tapasztalt kihívás elé állítja a Moszkva és a Nyugat közti kapcsolatot.

"A földi krízisek idejében hidakat építhet az űrutazás" - fogalmazott korábban Jan Wörner, az ESA igazgatója. Szergej Szaveljev, a Roszkozmosz alelnöke szerint az ExoMars egyedülálló példa Nyugat és Kelet együttműködésére az űrkutatás területén.

Oroszország 2013-ban szállt be a projektbe, amikor a NASA a növekvő költségek miatt kénytelen volt kimaradni az ambiciózus tervek megvalósításából. Az amerikai űrkutatási hivatal ennek ellenére továbbra is nyújt anyagi támogatást a projekthez.

Az ESA több mint 1,3 milliárd eurót fektetett a projektbe, a szakértők szerint a Roszkozmosz pedig egymilliárd euróval járult hozzá a megvalósuláshoz.

Az elmúlt ötven évben több mint negyven űrhajó indult útnak a Marsra. Bár sok projekt meghiúsult, az Egyesült Államok több rovert is a Marsra juttatott.

MTI

Hozzászólások

13 rejtélyes régészeti lelet

13 rejtélyes régészeti lelet

A tudósok sem értik az ókori Görögországból származó automata kaput, Minósz király központi fűtését vagy a velencei vámpír eredetét.

12 rejtélyes jelenség, amire a tudomány se találja a magyarázatot

12 rejtélyes jelenség, amire a tudomány se találja a magyarázatot

A tudósok se értik a földrengéseket megelőző fényjelenségeket, de a táncoló pestis és a megfagyott lány esete is csak fejfájást okoz nekik.

A homeopátia nem hatékony, és káros is lehet a vezető európai tudósok szerint

A homeopátia nem hatékony, és káros is lehet a vezető európai tudósok szerint

Nincs rá bizonyíték, hogy a homeopátia bármilyen betegség esetén hatékony lenne, sőt kártékony is lehet, mivel eltántorítja a betegeket a bizonyítékalapú orvoslás igénybe vételétől - fogalmazott a szerdán kiadott szakvéleményében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), amely jav

Tíz város, amely már ma a jövőt képviseli

Tíz város, amely már ma a jövőt képviseli

Robotzsaruk, drón csomagszállítók és más újdonságok teszik futurisztikussá, például, Washingtont vagy Moszkvát.

Mindennapi tárgyak, amelyek halálos fegyverként is beváltak

Mindennapi tárgyak, amelyek halálos fegyverként is beváltak

A sisak, a liszt, de a Kubotan is remek önvédelmi eszköz.

Óriási aszteroida repül el a Föld mellett szeptember 1-jén

Óriási aszteroida repül el a Föld mellett szeptember 1-jén

A Florence jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a bolygónkra.

Tényleg melltartókat égettek a feministák?

Tényleg melltartókat égettek a feministák?

Makacsul tartják magukat a történelmi tévhitek, amikben még ma is sokan hisznek.

Megfejtésre váró rejtély a holdrengés

Megfejtésre váró rejtély a holdrengés

A világunk tíz legnagyobb kérdése, amire még nincs válasz.

Bolygóvédelmi tisztet keres a NASA, a Föld idegenektől való megvédésére

Bolygóvédelmi tisztet keres a NASA, a Föld idegenektől való megvédésére

Az állás tényleg valós, amelyet az amerikai kormány hivatalos online felületén hirdettek meg.

Pszichológiai kísérletek veszik el az emberiségbe vetett hitet

Pszichológiai kísérletek veszik el az emberiségbe vetett hitet

A hat felmérés eredményéből kiderül, hogy sokan szándékosan gázolják el az állatokat, rengetegen figyelmetlenek, fasiszták és konformisták.

http://ujhazak.com