Vellai Tibor: nagyon sok tudományágat érint a cirkadián ritmus kutatása

A sejtbiológiától a genetikán át az egész organizmusok működését vizsgáló fiziológiáig nagyon sok különböző tudományos területet érintenek a cirkadián ritmus kutatásának eredményei - mondta az MTI-nek Vellai Tibor egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Genetikai Tanszékének vezetője.Az élőlények belső biológiai rendszere, anyagcseréje alkalmazkodik a Föld forgásából adódó 24 órás ciklushoz. Ennek az alapjai azok a gének és géntermékek, fehérjék, amelyek a cirkadián ritmus, a belső biológiai óra szabályzásáért felelősek - mondta a tudós, aki kiemelte: a cirkadián ritmus egy olyan evolúciósan konzervált biológiai folyamat eredménye, amely jelen van az emberek mellett a növényekben, rovarokban, gombákban és állatokban is.

    
Mint fogalmazott, elképesztően izgalmas belegondolni, hogy két annyira különböző dolgot, mint az emberi alvás és a növények leveleinek napfény felé fordulása, egy nagyon hasonló, azonos logikára épülő "molekuláris masinéria" szabályoz. Hozzáfűzte: a cirkadián ritmus különlegessége, hogy szemben más anyagcsere-folyamatokkal, nem gyorsul vagy lassul a hőmérséklet függvényében. A belső biológiai óra ráadásul akkor is működik, ha az élőlény folyamatosan sötétben van. A belső biológiai óra napfény segítségével idővel képes adaptálódni a megváltozott külső környezethez is, ez történik például több időzónán átívelő utazás esetén.
    

Súlyos metabolikus betegségekhez is vezethet, ha a cirkadián ritmusért felelős molekuláris mechanizmusokban valami hibásan működik. Ilyenkor szélsőséges esetben a beteg szervezet egyáltalán nem érzékeli a nappalok és éjszakák váltakozásának jelentőségét - jegyezte meg Vella Tibor. A kutató hangsúlyozta: bár több mint 100 éve, 1901-ban adták először át az orvosi Nobel-díjat és azóta rengeteg izgalmas, a tudósok szemléletét teljesen átalakító felfedezést ismertek el vele, a sejt működésének teljes megértésétől alapvetően még ma is nagyon távol áll a tudomány.


Mindez igaz a cirkadián ritmus kutatására is, nagyon sok szabályozórendszernek kell még tisztázódnia a teljes kép megértéséhez. Hétfőn jelentették be a stockholmi Karolinska Intézetben, hogy három amerikai tudós, Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Dél-Izraelben strucctojáshéjat fedeztek fel régészek egy hétezer évvel ezelőtt gyújtott tábortűz maradványai mellett, a Negev-sivatagban - közölte az izraeli régészeti hivatal, (IAA).

Tévhitek az elménkről

Tévhitek az elménkről

Tíz pszichológiai tévedés az emberi elméről és működéséről.

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0); a több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből - közölte az ELTE az MTI-vel pénteken.

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Különleges, Kreutz-féle napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban: amennyiben a C/2026 A1 (MAPS) elnevezésű égitest túléli a napközelséget, alkonyatkor szabad szemmel is látható lesz hatalmas csóvája.

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között.

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

http://ujhazak.com