Vellai Tibor: nagyon sok tudományágat érint a cirkadián ritmus kutatása
Mint fogalmazott, elképesztően izgalmas belegondolni, hogy két annyira különböző dolgot, mint az emberi alvás és a növények leveleinek napfény felé fordulása, egy nagyon hasonló, azonos logikára épülő "molekuláris masinéria" szabályoz. Hozzáfűzte: a cirkadián ritmus különlegessége, hogy szemben más anyagcsere-folyamatokkal, nem gyorsul vagy lassul a hőmérséklet függvényében. A belső biológiai óra ráadásul akkor is működik, ha az élőlény folyamatosan sötétben van. A belső biológiai óra napfény segítségével idővel képes adaptálódni a megváltozott külső környezethez is, ez történik például több időzónán átívelő utazás esetén.
Súlyos metabolikus betegségekhez is vezethet, ha a cirkadián ritmusért felelős molekuláris mechanizmusokban valami hibásan működik. Ilyenkor szélsőséges esetben a beteg szervezet egyáltalán nem érzékeli a nappalok és éjszakák váltakozásának jelentőségét - jegyezte meg Vella Tibor. A kutató hangsúlyozta: bár több mint 100 éve, 1901-ban adták először át az orvosi Nobel-díjat és azóta rengeteg izgalmas, a tudósok szemléletét teljesen átalakító felfedezést ismertek el vele, a sejt működésének teljes megértésétől alapvetően még ma is nagyon távol áll a tudomány.
Mindez igaz a cirkadián ritmus kutatására is, nagyon sok szabályozórendszernek kell még tisztázódnia a teljes kép megértéséhez. Hétfőn jelentették be a stockholmi Karolinska Intézetben, hogy három amerikai tudós, Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások