A Húsvét hagyománya

 A húsvét a 40 napos böjt végét jelenti. Az időpont változása miatt mozgó ünnepeknek számít, de sokan nem tudják, hogy mitől függ ez.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja, az első tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25 között.

Húsvétkor Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük. Ez az ünnep a legjelentősebb az egyházi ünnepek között. Ilyenkor az Istentisztelet után körmenetet is tartanak. A Húsvétot megelőző vasárnapon, amit virágvasárnapnak neveznek, Krisztus diadalmas jeruzsálemi pálmaágas bevonulását ünneplik. Nálunk barkát visznek a templomba megszenteltetni, utána következik a barkás körmenet.

Farsang után következik a 40 napos böjt. A nagycsütörtök Jézus elfogatását idézi az Olajfák között, nagypéntek Jézus elítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja, nagyszombaton szentelték a tüzet, és a vizet, és este tartották a feltámadási körmenetet.

Húsvét vasárnap a feltámadás napján, ahogy letelt a 40 napos bojt, mindenki kosarakkal felpakolva vitte az ételeket a templomba, hogy megszenteljék. A kosárban húsvéti kalács, sonka, főtt tojás, kolbász, reszelt torma volt.

Húsvét hétfő a locsolkodás napja. A szokás a víz megtisztító hatására vezethető vissza. Az eredeti szokásban vízzel locsolkodtak, de ma már inkább kölnivel locsolkodnak, de még akadnak helyek, ahol tartják a népszokást! Régen cserébe tojást, szalonnát, vagy festett tojást kaptak, ma már inkább megvendégelik a locsolkodókat, és a festett tojás helyett inkább boltban vásárolt csoki tojást, nyuszit, plüss figurát, és pénzt adnak. A locsolkodók csak akkor locsolhatnak, ha egy versikével engedélyt kérnek erre.

Régen a tojásfestés nem volt ennyire egyszerű, mint most, hogy megvesszük a festékport. Furfangos őseink céklával, zöld levelekkel, pirospaprikával, hagymahéjjal, csipkebogyóval, kávéval, vörös káposztával színezték a tojásokat. De ne felejtsük el az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat, amelyek számos technikával (harcolás, hímezés, írás vagy akár patkolás) készülnek.

Húsvéti szimbólumok és jelentése:

A Nyuszi eredete elég bizonytalan, még az is lehet, hogy félreértés végett került a szimbólumok közé, de jelentése a termékenység
A Barkaág, a pálma és olajág szerepét vették át, ezért a virágvasárnaphoz kapcsolódik, de gyógyerőt is jelképez, ezért a tűzbe dobva a család egészségét óvta.
A Bárány a legelterjedtebb szimbólum. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget. Ma már inkább a sonka vette át a helyét.
Tojás az újjászületés, feltámadás, és termékenység jelképe. A piros tojás, Jézus vérét, és védő erőt is jelképez. A díszített tojások később jöttek divatba", melyek tájegységenként változnak.

A tojásgyűjtésnek szerepe volt a tojásjátékoknak., amik szintén tájegységenként különböznek. Volt tojásütés, tojáskoccintás, ahol összekoccintották a tojást, és akinek épen maradt az győzött. A tojásdobásnál aki nem kapta el a tojást, az egy évig nem találta meg a párját.
A tojással úgy jósoltak hogy, egy pohár vízbe tojást ütöttek, és a formája megmutatta milyen lesz a termés.
A lányok a küszöbre tojást tettek, és az első belépő férfi foglalkozásából megtudták mi lesz a párjuk foglalkozása.

Mára már egyre jobban elkopnak ezek a hagyományok, sokan kirándulni mennek, hogy elkerüljék a látogatókat, locsolkodókat. Falvakban sokkal jellemzőbb a régi hagyományok tisztelet.