A Jég Városa becenevet kapta Harbin, ahol -38 °C is lehet

Ismerd meg a világ tizenkét leghidegebb országát!Habár télen Magyarországon is röpködnek a mínuszok, mégis az a hideg semmi ahhoz képest, amit a világ tizenkét leghidegebb országában tapasztalnak az ott élő emberek, akik számára az sem meglepő, ha a kiöntött víz a földet érés előtt megfagy a levegőben.

Kína: Kelet-Ázsiában található a világ legnépesebb, egyben a második legnagyobb szárazföldi országa. A hatalmas kiterjedése és földrajzi adottságai miatt Kína egyes részein más-más időjárás tapasztalható, a sivatagi hőségtől a Himalája fagyos hidegségéig.

Az ország leghidegebb városa Harbin, ami nem véletlenül kapta a Jég Városa becenevet, hiszen a hőmérséklet -38 °C-ra is süllyedhet. A városban élőknek sok problémát okoz a farkasordító hideg, mert nincs megfelelő infrastruktúra és a fűtés.

Finnország: Európa legritkábban lakott területe a világ egyik legészakibb országa, ahol valószínűleg a főleg télen tartósan zord időjárás ijeszti el az embereket. Finnország az elhelyezkedése miatt a boreális éghajlati övbe tartozik, aminek jellemzője a fagyos tél és forró nyár.

A legnagyobb területeken a tél 100 napig tart, de az északi részeken, így például Lappföldön 200 napig is elhúzódhat, a hőmérséklet pedig -45 °C-ra is süllyedhet. Itt október közepétől május elejéig folyton hó fedi a tájat. A legészakibb részen a Nap 51 napig nem kel fel, nyáron pedig 72 napig nem megy le.

Mongólia: Az Oroszország és Kína között található Mongólia leginkább a füves tájairól és lovas kultúrájáról híres. Habár nem ritkán az „Örök Kék Ég Országának” nevezik, mégis télen akár -30 °C-ig is süllyedhet a hőmérséklet, aminek oka a a Szibériából érkező légtömegek.

A dzud nevű időjárási helyzet egyedi Mongóliában. Ilyenkor az ott élők meghalnak az éhezés és a fagyás miatt, ez pedig komoly hatást gyakorol az ország gazdaságára is.

Kanada: Az Észak-Amerika kontinens nagy részén Kanada terül el, a kanadai sarkvidéken pedig mindig a hó és jég dominál. Kanada különböző részeire más időjárás a jellemző. A leghidegebb éghajlat az ország belső területén és a prériken van, az átlaghőmérséklet télen -40 °C alá süllyed.

Yukon környékén már többször előfordult, hogy -60 °C-ot mértek. A parttól távolabb eső területeken az év hat hónapjában erős havazásra számítanak, észak felé haladva pedig a hó általános jelenséggé válik.

Izland: Hatalmas hó- és jégtakaró fedi Izlandot, mégis a vele azonos szélességi fokon lévő országokban durvábbak a telek. Ez egyfelől annak köszönhető, hogy Izland az Észak-atlanti-áramlat közelében fekszik, ezért mérsékeltebb éghajlatú. Legyen azonban bármilyen hideg, Izland mégis vonzza az embereket, hiszen ez a hely az egyik legjobb az északi fény megcsodálásához.

Oroszország: A nagy kiterjedésű síkságai erős szeleket okoznak, amik lehűtik Oroszország területét. Az északi oldalt szubarktikus éghajlat jellemzi, ami rendkívül hideg telekkel jár, főleg Szaha Köztársaság környékén.

Oymyakon a világ egyik leghidegebb lakott területe, ahol az átlagos minimum hőmérséklet december és január időszakban -50 °C. Októbertől márciusig még soha nem jegyeztek fel fagypont feletti hőmérsékletet a városban, ahova kívülről kell vizet szállítani, mert a helyi vízkészletek megfagynak.Kazahsztán: Ázsia és Európa között található a világ legnagyobb tengerpart nélküli országa, amire extrém kontinens éghajlat jellemző, vagyis nyáron forróság, télen nagyon hideg van. Astana, Kazahsztán fővárosa, a második leghidegebb főváros a világon, ahol -30 °C és -35 °C között alakul a hőmérséklet. Astana folyója teljesen be van fagyva a novembertől áprilisig tartó időszakban.

Észtország: Az Észak-Európában található Észtország éghajlata melegebb, mint a lista többi országáé, mégis a hatalmas esőzések miatt a hőmérséklet váratlanul lezuhanhat, függetlenül attól, hogy milyen évszak van.

A kis ország téli fagypont alatti időjárásáért a monszun szelek a felelősek. Az év leghidegebb hava február, olyankor az átlaghőmérséklet -5,7 °C, de -43 °C volt a legalacsonyabb mért hőfok.

Amerikai Egyesült Államok: A területét nézve kijelenthető, hogy az Amerikai Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb országa. A nagy kiterjedés egyben azt is jelenti, hogy különbözőek a földrajzi adottságai és az éghajlata sem egyforma.

Az USA északi területein hidegebb az időjárás. Ez leginkább Alaszkára igaz, aminek éghajlat szubarktikus vagy sarkköri. A leghidegebb Fairbanks környékén van, ahol -51 °C-ot mértek. Nem Alaszka azonban az egyetlen állam, ahol zord az időjárás, ugyanis az idahoi Stanley városát, és a coloradoi Crested Butte-ot sem kerülik el az erős havazások és az extrém hidegek.

Grönland: A világ legnagyobb szigetének háromnegyedét állandó jégtakaró borítja. A főváros, Nuuk átlagos napi hőmérséklet nem olyan alacsony, mint az ország többi részén. Februárban -8 °C, júliusban 7 °C van, és valószínűleg ez az oka annak, hogy Nuuk Grönland legsűrűbben lakott területe. A sziget más tájain előfordul, hogy télen -50°C-ig süllyed a hőmérséklet, Grönland közepén -65 °C volt a legalacsonyabb mért hőfok.

Norvégia: A Spitsbergen nyugati partjainál húzódó Észak-atlanti-áramlat jelentős mértékben befolyásolja a hideg övezetben lévő Norvégia éghajlatát. Az ország leghidegebb szárazföldi időjárása Finnmarksvidda megyére jellemző. A feljegyzett legalacsonyabb hőmérsékletet, -51,2 °C-ot, Karasjok városában érték, de nem hivatalosan ennél hidegebb is lehet.

Antarktisz: Az Antarktisz nemcsak egy ország, hanem egy kontinens is, aminek területe alig alkalmas arra, hogy az emberek ott éljenek. Ennek oka az, hogy amellett, hogy az akár -80 °C-ig süllyedő hőmérsékletével a világ egyik leghidegebb területe, még a legszelesebb és legszárazabb is. A nehéz életkörülmények ellenére évente 1000-5000 ember él az antarktiszi kutatótáborokban.

(Forrás: noiportal.hu)