Csodás középkori magyar templomok és történetük

Nyolc hazai szent hely, amit látni kell!
Építészetileg, de a múltja miatt is különlegesek a magyar templomok, amelyek az ember és a természet okozta katasztrófákat is képesek voltak túlélni, még akkor is, ha az állapotuk megsínylette az idő múlását.A fülöpi templomrom: Révfülöp belterületén, a vasútállomás mellett találhatjuk az egyhajós templom romjait, amit 1211-ben említettek meg először. Az egész jó állapotban fennmaradt templom ma emlékmű.

A könnyen megközelíthető templomrom a török időkben néptelenedett el, ahogy maga a falu is, de a templom falai szépen megmaradtak, ezért azokat a Műemléki Hivatal konzerváltatta 1953-ban. 2000-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal újíttatta fel a templomromot.

A középkorban a Tihanyi apátság uradalmi majorja volt az akkor Pilip praedium nevezetű, aprócska halászfalu, ami már az Árpád-korban rév, átkelőhely volt.A Szent Anna kápolna, Székesfehérvár: A székesegyház tőszomszédságában találjuk a gótikus, nagyon jó állapotban megmaradt, Szent Anna kápolnát, amit a városháza hátsó homlokzatához építettek. A kápolna szépen megmunkált csúcsíves ablakai ma is megtekinthetőek. A bejárat felett kis rózsaablak található.

Székesfehérvár területén a Szent Anna kápolna az egyetlen olyan középkori épület, ami teljes egészében fennmaradt. A kápolnát 1474-ben egy Hentel nevű polgár építette. A munkában részt vállalt Kálmáncsehi Domokos, a koronázó templom prépostja, akinek a szobra a kápolna előtt áll. A török időkben imaházként funkcionált a kápolna.A székesfehérvári koronázótemplom romjai: A hatalmas templomot a kontinensünk egyik legmagasabb kőépítményeként tartották számon a múltban, amikor is I. István építette, mint a saját magánkápolnáját.

Az uralkodó végakarata az volt, hogy a halála után ide temessék, ez pedig több száz évre megalapozta a koronázótemplom jelentőségét. 1526-ig minden királyt itt koronáztak meg 37 uralkodóból pedig 15-öt itt temettek el.

A templom eredetileg román stílusban készült, de többször át kellett építeni, aminek eredménye, hogy az egyik legszebb faragott, díszített gótikus épület lett belőle. Miután a törökök megszerezték a várost, a megszálló csapatok felbolygatták és kirabolták a királysírokat.

Szapolyai János holttestét kidobták a városfalon kívülre, majd a magyar kereszténység jelképeként épített templomból dzsámit és lőporraktárat csináltak. A visszafoglalás után a város újjáépítéséhez használták fel a koronázótemplom köveit, ezért ma szinte a földdel vált egyenlővé az egykori hatalmas épület.Az ecséri templomrom: A XII. században, román stílusban épült az ecséri, avagy ecsérpusztai templomrom, ami a Révfülöp és Kővágóörs közötti területen található. 1548-ban csak a kőből kialakított templom és a hozzá tartozó épületek falai élték túl a törökök pusztítását.

A falut egy 1082-es oklevélben említették meg legelőször. A papja egy 1333-as pápai tizedjegyzékben szerepelt, de a templomról csak 1353-ban tettek először említést. Az építéskor valószínűleg felhasználták a római kori épület köveit.

1430-ban Ecséri László, altárnokmester bővíttette ki a templomot előcsarnokkal, sekrestyéssel. Az épület ekkor kapott gótikus stílust. A környéken ritka a háromhajós templom, ami íves záródású szentéllyel rendelkezik.

A templom feltárásakor megtalálták az Ecséri család sírját a szentély lépcsői előtt. Emellett vakolat és freskók is láthatóak az épületben, ahogy egy Szent Kristóf-ábrázolás is. A nyugati oldalon csak a tornyok alapjait találták meg. Található még itt egy karzatra vezető lépcső maradványa és gótikus, háromíves fal, de a keresztelőmedence is előkerült.

A templomot körülölelő kőfal temetkezési helyet jelölt. Mellette a paplak alapozására bukkantak a szakemberek, akik a föld alatt egy magyar középkori falut is találtak. A falut a törökök égették fel, a lakosokat pedig elrabolták. A falu néptelenné vált, a templom pedig pusztulni kezdett.

A falu és a templom feltárása 1962-ben kezdődött, majd 1963-ban konzerváltatták a romokat, amiket 2000-ben újítottak fel.Az avasi templomrom: Több forrás azt feltételezi, hogy a római kor óta létezett a település, ahol a XIII. században építették a templomot. A XII. század elején királyi birtokként kapta az Atyus nemzetség.

Az épület némelyik része a zalai várhoz tartozott, majd a szigligeti vár tartozéka lett, ami azt jelentette, hogy annak sorsában osztozott. A vár felépítése utána a XIV-XV. század között elnéptelenedett a régi község, mert a lakók a Várhegy alatt települt Újfaluba költöztek.

Egy 1420-as határjárásból az derült ki, hogy a faluban akkor már senki sem élt. Ennek oka az lehetett, hogy a vár elkészülte után a lakosok nagyobb biztonságot vártak attól, hogy az erősséghez közeli Újfaluba élnek. A templom 1544 és 1550 között, a török támadás következtében indult teljes pusztulásnak.Az aszófői templomrom: A vasútállomástól délre, a Balaton partján, természetvédelmi területen tekinthetjük meg a középkori templomromot, amit egy római kori épület alapjaira húztak fel, ugyanis a terület már ebben a korban is lakott volt.

Az első írásos említés 1093-ból származik. Innen tudjuk, hogy a Tihanyi apátság birtokáról van szó, ám maga az egyhajós templom csak a XIII. században, román stílusban, egyenes záródású szentéllyel épült. Ez kifejezetten jellemző a Balaton-felvidéken található templomromokra.

A fő homlokzat mintázata csúcsíves, gömbökkel ékesített párkány, ami nagyon hasonló a lébényi és a jáki templom mintáihoz. A szentélynél egy római kori oltárkő került elő, amit a rom melletti Almás-forrás szomszédságában állítottak fel.

A feltárás során ágyúgolyókat találtak a falakban, a sírokban pedig elszenesedett emberei maradványok bizonyítják, hogy a törökök itt sem hagyták ki a pusztítás lehetőségét.A zsámbéki romtemplom: A Székesfehérvár és Esztergom közötti útvonal mentén található Zsámbék aranykorát a középkorra datálhatjuk. Az országba III. Béla feleségével, a francia király lánya érkezett Aynard lovag, aki megépítette a háromhajós, késő román kori, gótikus templomot, amit ma is megnézhetünk.

A zsámbéki romtemplom hazánk egyik kiemelkedő építészeti emléke, de azért is érdemes ellátogatnunk hozzá, mert ebből a korból nem maradt fenn sok ilyen jellegű épület. Habár romos állapotról van szó, mégis a térelosztások és a falak jól kivehetők.

A templom a tatárjárás idején pusztult le teljesen, de IV. Béla újjáépíttette. A XIV. században a Maróthyak kezére került a település, majd 1467-ben Mátyás király mezővárosi rangot adott a településnek.

1541-ben a törökök tették rá a kezüket a területre, ami azzal járt, hogy a templom és a hozzá tartozó kolostor megrongálódott, a köveit elhordták, hogy a környező házakba beépítsék, ennek pedig ma is láthatók a nyomai.

A feltételezések szerint a településen található kastélyban is található olyan építőkő, ami a templomból származik. A legfrissebb felmérések szerint, ha nem történik semmi, akkor legfeljebb 50 éve van hátra a romoknak.Az ösküi kerektemplom: A Veszprém megyei Öskü középkori műemléke a Bakony lábánál található karsztos fennsík egyik sziklás dombján található. A kupolás tetejű, kerek templom eredete sok legendás teóriát szült. Sokan úgy vélik, hogy török mecsetről, esetleg vártorony maradványáról lehet szó, de olyan elképzelés is akad, hogy a római korból származik.

A helyreállítás miatt végzett felmérés során derült ki, hogy a templom hajója nem kör, hanem ovális alakú, ezért valószínű, hogy kúp formájú lehetett a teteje. A szentély belső íve patkó alakú, nem nyújtott félköríves.

A templom bejárata se a mostani helyén volt, ám az ajtónyílás eredeti formáját nem lehet rekonstruálni. A déli oldalra két romantikus stílusú résablak, nyugatra körablak nyílik. Valószínűleg a szentélynek is ilyen ablakai voltak.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)