Bérkompenzáció: visszakérhetik és meg is büntetnek
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács hétfői egyeztetésén többek közt a bérkompenzáció igénybevételéhez kapcsolódó rendelettervezet is terítékre kerül. Az érintettek úgy vélik: a jogszabály túl bonyolult és érthetőbb szöveget szeretnének kapni példákkal, útmutatókkal - válaszolt a Napi Gazdaság kérdésére Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke.
A bérkompenzációt akkor veheti igénybe a munkáltató, ha vállalja a 93 ezer forintra emelt minimálbér és a 2012-ben 108 ezer forint garantált szakmai bérminimum megadását, illetve összes dolgozója 2011-es nettó keresetét megőrzi.
A bérkompenzáció kizárólag a béremelés országos bérajánlásban meghatározott 5 %-os szintjén felüli összegre jár 100 %-ban, a munkaadók szociális hozzájárulási adó összegéből vonhatják le az adott összeget. A kormány elképzelései alapján a kompenzációhoz a 2011. októberi béreket veszik alapul, de a cafeteria ebbe nem számít bele.
A döntés miatt tovább eshet a élelmiszer-kiskereskedelem forgalma, amit az áfa 25 %-ról 27 %-ra való emelése, illetve az étkezési utalvány rendszerének átalakítása amúgy is megtépáz. Zs. Szőke Zoltán azt is hozzáteszi, a Coop-csoport 500 milliárd forintos árbevételének mintegy egyötödét adja az étkezési utalványok forgalma, ez negyedére fog esni a következő évben az új szabályok miatt.
A munkaadói érdek-képviseletek számításai alapján az 5 %-os béremelés bruttó 160 ezer forintos nettó jövedelemig biztosítja a 2011-es nettó bérek szinten tartását. Az új rendszer komoly adminisztrációs terhet jelent, de a be nem tartott, vagy rosszul kiszámított bérkompenzáció miatt komoly bajba kerülhetnek a munkaadók.
A munkaadók számításait a NAV és a munkaügyi hatóság is fokozottan ellenőrzi. Hiányosság esetén vissza kell fizetni az összes munkavállaló után igénybe vett teljes bérkompenzációs összeget, ezen felül bírság is kiszabható. Az érdekképviselet azt szeretné elérni, hogy ebben az esetben csak annyi munkavállaló esetében kelljen visszafizetni a kompenzációt, ahány hibát felfedeztek.
Az elnök elmondta: több olyan visszajelzés érkezett hozzájuk, miszerint az emelés kitermelése nehézséget jelent jövőre. Ez vagy leépítést, vagy munkaidő csökkentést eredményezhet. A hatályban lévő törvény szerint az a vállalkozás, amely nem teljesíti a kormány béremelési elvárásait, az nem indulhat közbeszerzési pályázatokon, illetve nem részesülhet állami támogatásban. Hir.ma (a Napi Gazdaság)
A bérkompenzációt akkor veheti igénybe a munkáltató, ha vállalja a 93 ezer forintra emelt minimálbér és a 2012-ben 108 ezer forint garantált szakmai bérminimum megadását, illetve összes dolgozója 2011-es nettó keresetét megőrzi.
A bérkompenzáció kizárólag a béremelés országos bérajánlásban meghatározott 5 %-os szintjén felüli összegre jár 100 %-ban, a munkaadók szociális hozzájárulási adó összegéből vonhatják le az adott összeget. A kormány elképzelései alapján a kompenzációhoz a 2011. októberi béreket veszik alapul, de a cafeteria ebbe nem számít bele.
A döntés miatt tovább eshet a élelmiszer-kiskereskedelem forgalma, amit az áfa 25 %-ról 27 %-ra való emelése, illetve az étkezési utalvány rendszerének átalakítása amúgy is megtépáz. Zs. Szőke Zoltán azt is hozzáteszi, a Coop-csoport 500 milliárd forintos árbevételének mintegy egyötödét adja az étkezési utalványok forgalma, ez negyedére fog esni a következő évben az új szabályok miatt.
A munkaadói érdek-képviseletek számításai alapján az 5 %-os béremelés bruttó 160 ezer forintos nettó jövedelemig biztosítja a 2011-es nettó bérek szinten tartását. Az új rendszer komoly adminisztrációs terhet jelent, de a be nem tartott, vagy rosszul kiszámított bérkompenzáció miatt komoly bajba kerülhetnek a munkaadók.
A munkaadók számításait a NAV és a munkaügyi hatóság is fokozottan ellenőrzi. Hiányosság esetén vissza kell fizetni az összes munkavállaló után igénybe vett teljes bérkompenzációs összeget, ezen felül bírság is kiszabható. Az érdekképviselet azt szeretné elérni, hogy ebben az esetben csak annyi munkavállaló esetében kelljen visszafizetni a kompenzációt, ahány hibát felfedeztek.
Az elnök elmondta: több olyan visszajelzés érkezett hozzájuk, miszerint az emelés kitermelése nehézséget jelent jövőre. Ez vagy leépítést, vagy munkaidő csökkentést eredményezhet. A hatályban lévő törvény szerint az a vállalkozás, amely nem teljesíti a kormány béremelési elvárásait, az nem indulhat közbeszerzési pályázatokon, illetve nem részesülhet állami támogatásban. Hir.ma (a Napi Gazdaság)
Hozzászólások