SZÉP-kártya 2012: hogyan töltsük fel?
Azok, akik a továbbra is adnak jövőre cafeteria juttatást, nagy várakozással tekintenek a 2012-es évre. Az étkeztetési támogatás átalakul, és a kibővített SZÉP-kártya (Széchenyi Pihenőkártya) kapcsán is vannak nyitott kérdések. A SZÉP kártya új formában működik jövőre, így 3 külön alszámla tartozik majd hozzá: szállásra, vendéglátásra és szabadidőre is.
A Cafeteria TREND magazin és az Országos Humánmenedzsment Egyesület közös kutatást végzett azért, hogy megvizsgálja: a SZÉP-kártya feltöltési lehetőségi közül melyik a legjobb a dolgozók számára, milyen esetben lehet a kártyát legjobban kihasználni és serkenteni vele a gazdaság működését.
A felmérésben ezeket a módokat vizsgálták meg:
1. A munkaadó a SZÉP-kártyára előre rögzített arányban utal összegeket: például 120 ezer forintos éves cafeteria esetén 60 ezer forintot szállás alszámlára, 40.000 forintot vendéglátásra, és 20 ezer forintot szabadidőre juttat.
2. A feltöltött összegről a dolgozó önmaga dönt, azaz a neki legmegfelelőbb alszámlára/alszámlákra kerül a pénz.
3. A két lehetőség variációja: a cafeteria keret egy részéről a munkáltató dönt, a maradék összegről a munkavállaló.
A felmérés 2011.11.24-25-én zajlott le, és 755 munkáltató mondta el véleményét. Ők együttesen 224.520 személyt alkalmaznak.
A válaszadóknak mindössze 1,19 százaléka szavazott az előre rögzített megoldásra (1. feltöltési megoldás), illetve 4, 11 százalék voksolt a kevert rendszerre (3. feltöltési megoldás). A "maradék" 94,7 százalék szerint az a legoptimálisabb eset, ha maga a munkavállaló döntheti el, hogy a SZÉP-kártyára utalt összeggel mi legyen, szerintük a kártya kihasználhatósága így maximalizálódhat.
Ha azt is hozzávesszük, hogy ezek hány munkavállalót jelentenek, még teljesebb a kép: az 1. feltöltési módra szavazók az érintett dolgozók 0,44 százalékát foglalkoztatják, míg a 3. feltöltési módra szavazóknál található az érintett munkavállalók 1,75 százaléka. A szabad elosztás mellett voksolók a munkavállalói állomány 97,81 százalékát foglalkoztatják.
A felmérés kitöltésekor több megjegyzés is született:
- A kötött SZÉP kártya feltöltés előnye az, hogy a feltöltéskori adminisztráció leegyszerűsödik.
- A 2. (szabad döntésű) megoldásnál többen is írtak arról, hogy az egy cégen belül dolgozó munkavállalóknál teljesen különböző igények állnak fenn, így a SZÉP-kártya kihasználtsága ezzel a móddal valósítható meg leginkább.
- A kötött feltöltési arány következtében olyan alszámlára is kerülne pénz, amelyet nem tud/akar a munkavállaló felhasználni. Ebben az esetben a dolgozók vagy kevesebb összeget kérnének általánosságban kártyájukra, vagy más juttatást választanának.
- A munkáltatók egy része arról írt, hogy kötött feltöltési mód esetén igencsak kétséges a juttatás sikere, így ebben az esetben nem is működne náluk ez a juttatási forma. Hir.ma (a Hrportal nyomán)
A témában partnerük a Pihenokartya.biz portál, a SZÉP-kártya elfogadóhelyek katalógusa.
A Cafeteria TREND magazin és az Országos Humánmenedzsment Egyesület közös kutatást végzett azért, hogy megvizsgálja: a SZÉP-kártya feltöltési lehetőségi közül melyik a legjobb a dolgozók számára, milyen esetben lehet a kártyát legjobban kihasználni és serkenteni vele a gazdaság működését.
A felmérésben ezeket a módokat vizsgálták meg:
1. A munkaadó a SZÉP-kártyára előre rögzített arányban utal összegeket: például 120 ezer forintos éves cafeteria esetén 60 ezer forintot szállás alszámlára, 40.000 forintot vendéglátásra, és 20 ezer forintot szabadidőre juttat.
2. A feltöltött összegről a dolgozó önmaga dönt, azaz a neki legmegfelelőbb alszámlára/alszámlákra kerül a pénz.
3. A két lehetőség variációja: a cafeteria keret egy részéről a munkáltató dönt, a maradék összegről a munkavállaló.
A felmérés 2011.11.24-25-én zajlott le, és 755 munkáltató mondta el véleményét. Ők együttesen 224.520 személyt alkalmaznak.
A válaszadóknak mindössze 1,19 százaléka szavazott az előre rögzített megoldásra (1. feltöltési megoldás), illetve 4, 11 százalék voksolt a kevert rendszerre (3. feltöltési megoldás). A "maradék" 94,7 százalék szerint az a legoptimálisabb eset, ha maga a munkavállaló döntheti el, hogy a SZÉP-kártyára utalt összeggel mi legyen, szerintük a kártya kihasználhatósága így maximalizálódhat.
Ha azt is hozzávesszük, hogy ezek hány munkavállalót jelentenek, még teljesebb a kép: az 1. feltöltési módra szavazók az érintett dolgozók 0,44 százalékát foglalkoztatják, míg a 3. feltöltési módra szavazóknál található az érintett munkavállalók 1,75 százaléka. A szabad elosztás mellett voksolók a munkavállalói állomány 97,81 százalékát foglalkoztatják.
A felmérés kitöltésekor több megjegyzés is született:
- A kötött SZÉP kártya feltöltés előnye az, hogy a feltöltéskori adminisztráció leegyszerűsödik.
- A 2. (szabad döntésű) megoldásnál többen is írtak arról, hogy az egy cégen belül dolgozó munkavállalóknál teljesen különböző igények állnak fenn, így a SZÉP-kártya kihasználtsága ezzel a móddal valósítható meg leginkább.
- A kötött feltöltési arány következtében olyan alszámlára is kerülne pénz, amelyet nem tud/akar a munkavállaló felhasználni. Ebben az esetben a dolgozók vagy kevesebb összeget kérnének általánosságban kártyájukra, vagy más juttatást választanának.
- A munkáltatók egy része arról írt, hogy kötött feltöltési mód esetén igencsak kétséges a juttatás sikere, így ebben az esetben nem is működne náluk ez a juttatási forma. Hir.ma (a Hrportal nyomán)
A témában partnerük a Pihenokartya.biz portál, a SZÉP-kártya elfogadóhelyek katalógusa.
Hozzászólások