Szeptember 20-án vesznek végső búcsút Kocsár Miklós zeneszerzőtől
Szeptember 20-án, pénteken 14 óra 30 perckor vesznek végső búcsút a budapesti Farkasréti temetőben Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerzőtől.
A 86. életévében augusztus 29-én elhunyt Kocsár Miklós, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja a 20. századi nagy magyar kórushagyomány örökségének egyik legméltóbb képviselője volt - olvasható a Magyar Művészeti Akadémia MTI-hez eljuttatott közleményében.
Kocsár Miklós 1933. december 21-én született Debrecenben. A Zeneművészeti Főiskolát 1959-ben végezte el Farkas Ferenc tanítványaként. 1963-ban a Zeneműkiadó szerkesztője, majd a Madách Színház zenei vezetője, karmestere volt. 1972-től tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában mint zeneszerzés-tanár. 1974 és 1983 között a Magyar Rádió népzenei rovatának vezetője, majd 1983 és 1995 között a zenei főosztály helyettes vezetője volt. 1996-tól a Vántus István Társaság tiszteletbeli elnöke, 1992-ben az MMA egyesület egyik alapító tagja, 2001-2004-ben az elnökség tagja volt. Köztestületté alakulása óta az MMA rendes tagja volt.
Erkel Ferenc-díjjal kétszer - 1973-ban és 1982-ben - is kitüntették, az érdemes művész címet 1987-ben, a Bartók-Pásztory-díjat 1992-ben, az Ezüst Toll kitüntetést 1998-ban, a Magyar Művészetért Alapítvány díját 1999-ben kapta meg. 2004-ben elnyerte a KÓTA díját, 2005-ben a Kölcsey-emlékplakettet. 2000-ben vehette át a Kossuth-díjat zeneszerzői tevékenységéért, különös tekintettel világszerte elismert kórusműveire: a kortárs magyar zene hírnökeire. 2014-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt a csillaggal polgári tagozat kitüntetéssel és a Nemzet Művésze díjjal ismerték el munkáját.
(Forrás: MTI)
A 86. életévében augusztus 29-én elhunyt Kocsár Miklós, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja a 20. századi nagy magyar kórushagyomány örökségének egyik legméltóbb képviselője volt - olvasható a Magyar Művészeti Akadémia MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják, Kocsár Miklós műveit rendkívüli szuggesztivitással alkotta, zeneköltői munkássága kiemelkedő.
Művei között oratóriumok, kórusművek, dalok, különböző hangszerre írt kamaradarabok, zenekari darabok, szimfonikus és versenyművek, valamint pedagógiai művek egyaránt megtalálhatók. Kocsár Miklóst a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
Kocsár Miklós 1933. december 21-én született Debrecenben. A Zeneművészeti Főiskolát 1959-ben végezte el Farkas Ferenc tanítványaként. 1963-ban a Zeneműkiadó szerkesztője, majd a Madách Színház zenei vezetője, karmestere volt. 1972-től tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában mint zeneszerzés-tanár. 1974 és 1983 között a Magyar Rádió népzenei rovatának vezetője, majd 1983 és 1995 között a zenei főosztály helyettes vezetője volt. 1996-tól a Vántus István Társaság tiszteletbeli elnöke, 1992-ben az MMA egyesület egyik alapító tagja, 2001-2004-ben az elnökség tagja volt. Köztestületté alakulása óta az MMA rendes tagja volt.
Erkel Ferenc-díjjal kétszer - 1973-ban és 1982-ben - is kitüntették, az érdemes művész címet 1987-ben, a Bartók-Pásztory-díjat 1992-ben, az Ezüst Toll kitüntetést 1998-ban, a Magyar Művészetért Alapítvány díját 1999-ben kapta meg. 2004-ben elnyerte a KÓTA díját, 2005-ben a Kölcsey-emlékplakettet. 2000-ben vehette át a Kossuth-díjat zeneszerzői tevékenységéért, különös tekintettel világszerte elismert kórusműveire: a kortárs magyar zene hírnökeire. 2014-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt a csillaggal polgári tagozat kitüntetéssel és a Nemzet Művésze díjjal ismerték el munkáját.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások