A magyarországi németek elhurcolására emlékeznek Budaörsön kedden
A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének hetven évvel ezelőtti kezdetére emlékeznek Budaörsön kedden - közölte a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata hétfőn az MTI-vel.
Felidézték: 1946-ban Budaörsről indult el a Magyarországról elűzött németeket szállító első szerelvény Németországba, miután az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. december 29-én megjelent rendelete mindazokat a magyar állampolgárokat, akik az 1941. évi népszámlálásnál német nemzetiségűnek és/vagy anyanyelvűnek vallották magukat, kitelepítésre ítélte. Mentességet elsősorban azok kaphattak, akik kommunista szervezethez kötődtek vagy épp nem volt olyan jelentős vagyonuk, amelyre az állam igényt tartott volna.
1946 és 1948 között mintegy 200 ezer német származású állampolgárt telepítettek ki, többségüket kezdetben az amerikai megszállási övezetbe, a későbbi Nyugat-Németországba vitték, 1947 augusztusa után azonban már a szovjet megszállási övezetbe, a későbbi Kelet-Németországba kerültek.
A "kitelepítés" mögött részben nemzetközi, részben belpolitikai okok és célok húzódtak meg. A nagyhatalmak már a negyvenes évek elejétől elfogadhatónak tartották az etnikai viszonyoknak áttelepítésekkel való újrarendezését, amelyet a kelet-közép-európai országok politikai elitjei, és részben társadalmai is támogattak. A németek kiűzetésének nem titkolt oka volt a magyar szegényparaszti és agrárproletár réteg földhöz juttatása is.
Az Országgyűlés 2012. december 10-én döntött arról, hogy január 19-e a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja lesz. Az idén ezen a napon Budaörsön konferenciával, misével és megemlékező beszédekkel tisztelegnek az áldozatok emléke előtt. A rendezvényen részt vesz és beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök és Hartmut Koschyk, a német kormány kisebbségügyi megbízottja is.
MTI
Felidézték: 1946-ban Budaörsről indult el a Magyarországról elűzött németeket szállító első szerelvény Németországba, miután az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. december 29-én megjelent rendelete mindazokat a magyar állampolgárokat, akik az 1941. évi népszámlálásnál német nemzetiségűnek és/vagy anyanyelvűnek vallották magukat, kitelepítésre ítélte. Mentességet elsősorban azok kaphattak, akik kommunista szervezethez kötődtek vagy épp nem volt olyan jelentős vagyonuk, amelyre az állam igényt tartott volna.
1946 és 1948 között mintegy 200 ezer német származású állampolgárt telepítettek ki, többségüket kezdetben az amerikai megszállási övezetbe, a későbbi Nyugat-Németországba vitték, 1947 augusztusa után azonban már a szovjet megszállási övezetbe, a későbbi Kelet-Németországba kerültek.
A "kitelepítés" mögött részben nemzetközi, részben belpolitikai okok és célok húzódtak meg. A nagyhatalmak már a negyvenes évek elejétől elfogadhatónak tartották az etnikai viszonyoknak áttelepítésekkel való újrarendezését, amelyet a kelet-közép-európai országok politikai elitjei, és részben társadalmai is támogattak. A németek kiűzetésének nem titkolt oka volt a magyar szegényparaszti és agrárproletár réteg földhöz juttatása is.
Az Országgyűlés 2012. december 10-én döntött arról, hogy január 19-e a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja lesz. Az idén ezen a napon Budaörsön konferenciával, misével és megemlékező beszédekkel tisztelegnek az áldozatok emléke előtt. A rendezvényen részt vesz és beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök és Hartmut Koschyk, a német kormány kisebbségügyi megbízottja is.
MTI
Hozzászólások