A közjegyzők nem tartják be a KÚRIA döntését - simán árvereztetnek!
A végrehajtások továbbra is folytatódnak, hiába a tudatta korábban a Kúria döntése után a végrehajtói kamara, hogy a devizahitelesek díjmentesen kérhetik az ellenük indított eljárások leállítását.
Az érdekesség az, hogy vagy nem tudják a közjegyzők, hogy mit kell tenni, vagy a kamara nem tudja a dolgát, vagy egyszerűen szándékosan elfelejtettek szólni a közjegyzőknek!
A szerződések felmondását, banki „bemondásra” simán bevállalják, majd ezentúl már a vitatásra nincs lehetőség.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara a Kúria döntése (amelyben szinte minden devizahitelre vonatkoztathatóan a szerződés semmisségét mondta ki) alapján tudatta: felfüggeszthetőek a devizahitelesek ellen indított végrehajtási eljárások.
Logikus volt a lépés, hiszen a Kúria belenyúlt ugyan a szerződésbe, így az végül érvényessé vált, de a banki követelések értékét érinti a dolog. Nagy valószínűséggel ugyanis majdnem mindenkinek járhat vissza valamennyi pénz.
A végrehajtók fel is hívták a devizaadósok figyelmét, hogy a végrehajtást elrendelő bíróságtól többletköltség kifizetése nélkül kérhetik az eljárás felfüggesztését. A kereset benyújtására az adhat jogi alapot, hogy a követelések pontos összege jelenleg nem állapítható meg.
Léhmann György siófoki ügyvéd pedig közzétette azt a levelet, amit a Budapest Közjegyzői Kamara elnöke, Parti Tamás az egyik devizahitelesnek válaszul írt. Mint ebben szerepel: az adós számára kézbesített felmondás a bank közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata. Ennek alapján tehát tulajdonképpen megindulhat a végrehajtás, bármit is mondott a Kúria.
Parti Tamás az egyik szakértői megnyilvánulásakor elmondta: az adós közvetlen végrehajtásra számíthat, ha közjegyzői okiratban fizetési kötelezettséget vállalt, tehát elismerte, hogy megkötötte a szerződést és vállalta, hogy így és így megfizeti (ezt még a hitel felvételekor a legtöbben aláírták – a szerk.). Ha ezzel nem ért egyet, akkor jogorvoslatként ott a végrehajtási per, ahol például az elszámolási kérdéseket tisztázhatja.
Léhmann felhívja azonban a figyelmet arra, hogy ilyen per a törvény szerint csak akkor indítható, ha nincs is követelés, hiszen nem jött létre, vagy akár részben megszűnt, a végrehajtást kérő halasztást adott, illetve az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni. A törvényben meghatározott négy feltétel egyike sem teszi lehetővé azt, hogy az adós a bank által Léhmann szerint „önkényesen meghatározott, állami eszközökkel kikényszeríteni kívánt követelés nagyságát vitassa, azaz elszámolási kérdéseket tisztázhasson.”
„A Budapest Közjegyzői Kamara elnöke, Parti Tamás az egyik devizahitelesnek válaszul írt. Mint ebben szerepel: az adós számára kézbesített felmondás a bank közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata. Ennek alapján tehát tulajdonképpen megindulhat a végrehajtás, bármit is mondott a Kúria.”
Az Adós számára kézbesített felmondás a Bank közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata.
Bármit is mondott a Kúria.
De az Adósé a bizonyítási teher, az Adósnak kell fizetnie, az Adós rendelkezik kizárólagosan azokkal az iratokkal, amelyeknek a megvizsgálása által meg lehet állapítani, hogy egyáltalán KAPOTT-E PÉNZKÖLCSÖNT.
Hiszen a közjegyzői okirat aláírásakor még nem állt fenn kölcsöntartozása, mert akkor még nem volt folyósítás. Ebből következően, az aláírása arról szólt, hogy KÖLCSÖN JOGCÍMEN KÖTELEZETTSÉGET VÁLLAL A TARTOZÁSELISMERŐ KÖZJEGYZŐI OKIRATBA FOGLALT KÖLCSÖNÖSSZEG, A DEVIZAÖSSZEG KÖLCSÖN JOGCÍMEN TÖRTÉNŐ MEGFIZETÉSÉRE.
Hogy ez az összeg pénzkölcsönné vált-e, azt kizárólag akkor tudja a közjegyző megállapítani, ha a megtekinti, hogy a tartozáselismerő közjegyzői okirat szerinti kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátása megtörtént-e.
Ezt megtekinteni KIZÁRÓLAGOSAN azon a bankszámlán lehetséges, amelyre a Bank folyósította a kölcsön összegét.
Ez a hely nem a Bank nyilvántartási számlája.
A Bank nyilvántartási számlája technikai számla, a Bank belső számlája, ennek egyeznie kellene az Adós által KÖLCSÖN JOGCÍMEN megkapott összegnek és az eddig teljesített kötelezettségeinek a különbözetével.
Mivel azonban AZ ADÓS NEM KAPTA MEG A TARTOZÁSELISMERŐ KÖZJEGYZŐI OKIRATBAN ÁLTALA KÖLCSÖN JOGCÍMEN MEGFIZETNI VÁLLALT DEVIZAÖSSZEGET, ezért az Adósnak nincs kölcsöntartozása a bankjával szemben.
Ebből következően, a közjegyző, amennyiben mégis tanúsítja a Bank nyilvántartási számlája szerinti kölcsöntartozást, akkor közokirathamisítást követ el, mert nem a valóságban fennálló kölcsöntartozást tanúsítja .
Teszi ezt gondatlanságból, és amiatt, mert a Ptk. 242.§-át figyelmen kívül hagyja, és be sem hívja az adóst, akié a bizonyítási teher, és nem foglalkozik azzal, hogy a tartozás elismerését követően a tartozás jogcíme nem változik meg.
S mivel az aláíráskor még nulla volt a kölcsön jogcímen fennálló tartozás, ezért a felmondáskor meg kell néznie, hogy MEGKELETKEZETT-E A KÖLCSÖN JOGCÍM.
Ha nem azt a pénzösszeget folyósította a bank, mint aminek az Adós aláírt, akkor nem keletkezett meg a kölcsöntartozása a bankkal szemben a hatályos törvények szerint.
Még az is megtörténhet, hogy az adós egy fillért sem kapott, a közjegyzőnek nincs ahhoz joga, hogy bizonylat nélkül kölcsöntartozást igazoljon le.
A kölcsön jogcím megkeletkezését 2 db azaz kettő darab bizonylat igazolja:
egyik a szerződés és a tartozáselismerő közjegyzői okirat (nyilvánvalóan egyezően)
másik a folyósítást igazoló bankszámlakivonat(ok)
A szerződésben illetve a közjegyzői okiratban szereplő kölcsönösszeg és a folyósítást igazoló bankszámla kivonat szerinti teljes egyezőség megvizsgálandó, mert enélkül nem tudja a közjegyző megállapítani, hogy a tartozás jogcíme az aláírást követően fennáll-e a közokiratba foglalt kölcsön jogcímen , aminek az adós aláírt:
A tartozáselismerés
Ptk. 242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.
forrás: www.kaslerarpad.hu
Ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket: Mit képzel a kormány, hogy 5 év után most jött rá, hogy hibás a devizahitel termék? – Kásler Árpád beszéde a miniszterekhez!
Az érdekesség az, hogy vagy nem tudják a közjegyzők, hogy mit kell tenni, vagy a kamara nem tudja a dolgát, vagy egyszerűen szándékosan elfelejtettek szólni a közjegyzőknek!A szerződések felmondását, banki „bemondásra” simán bevállalják, majd ezentúl már a vitatásra nincs lehetőség.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara a Kúria döntése (amelyben szinte minden devizahitelre vonatkoztathatóan a szerződés semmisségét mondta ki) alapján tudatta: felfüggeszthetőek a devizahitelesek ellen indított végrehajtási eljárások.
Logikus volt a lépés, hiszen a Kúria belenyúlt ugyan a szerződésbe, így az végül érvényessé vált, de a banki követelések értékét érinti a dolog. Nagy valószínűséggel ugyanis majdnem mindenkinek járhat vissza valamennyi pénz.
A végrehajtók fel is hívták a devizaadósok figyelmét, hogy a végrehajtást elrendelő bíróságtól többletköltség kifizetése nélkül kérhetik az eljárás felfüggesztését. A kereset benyújtására az adhat jogi alapot, hogy a követelések pontos összege jelenleg nem állapítható meg.
Léhmann György siófoki ügyvéd pedig közzétette azt a levelet, amit a Budapest Közjegyzői Kamara elnöke, Parti Tamás az egyik devizahitelesnek válaszul írt. Mint ebben szerepel: az adós számára kézbesített felmondás a bank közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata. Ennek alapján tehát tulajdonképpen megindulhat a végrehajtás, bármit is mondott a Kúria.
Parti Tamás az egyik szakértői megnyilvánulásakor elmondta: az adós közvetlen végrehajtásra számíthat, ha közjegyzői okiratban fizetési kötelezettséget vállalt, tehát elismerte, hogy megkötötte a szerződést és vállalta, hogy így és így megfizeti (ezt még a hitel felvételekor a legtöbben aláírták – a szerk.). Ha ezzel nem ért egyet, akkor jogorvoslatként ott a végrehajtási per, ahol például az elszámolási kérdéseket tisztázhatja.
Léhmann felhívja azonban a figyelmet arra, hogy ilyen per a törvény szerint csak akkor indítható, ha nincs is követelés, hiszen nem jött létre, vagy akár részben megszűnt, a végrehajtást kérő halasztást adott, illetve az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni. A törvényben meghatározott négy feltétel egyike sem teszi lehetővé azt, hogy az adós a bank által Léhmann szerint „önkényesen meghatározott, állami eszközökkel kikényszeríteni kívánt követelés nagyságát vitassa, azaz elszámolási kérdéseket tisztázhasson.”
„A Budapest Közjegyzői Kamara elnöke, Parti Tamás az egyik devizahitelesnek válaszul írt. Mint ebben szerepel: az adós számára kézbesített felmondás a bank közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata. Ennek alapján tehát tulajdonképpen megindulhat a végrehajtás, bármit is mondott a Kúria.”
Az Adós számára kézbesített felmondás a Bank közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata.
Bármit is mondott a Kúria.
De az Adósé a bizonyítási teher, az Adósnak kell fizetnie, az Adós rendelkezik kizárólagosan azokkal az iratokkal, amelyeknek a megvizsgálása által meg lehet állapítani, hogy egyáltalán KAPOTT-E PÉNZKÖLCSÖNT.
Hiszen a közjegyzői okirat aláírásakor még nem állt fenn kölcsöntartozása, mert akkor még nem volt folyósítás. Ebből következően, az aláírása arról szólt, hogy KÖLCSÖN JOGCÍMEN KÖTELEZETTSÉGET VÁLLAL A TARTOZÁSELISMERŐ KÖZJEGYZŐI OKIRATBA FOGLALT KÖLCSÖNÖSSZEG, A DEVIZAÖSSZEG KÖLCSÖN JOGCÍMEN TÖRTÉNŐ MEGFIZETÉSÉRE.
Eddig több, mint 10 ezer ember gondolta úgy oldalunkon, hogy Alkotmányozó Nemzetgyűlést kell összehívni, mert ez elfogadhatatlan! Ha Ön is így gondolja, kérünk egy lájkot!
Nulla forintot a bankoknak, mert átverték a devizahiteleseket!!! Lájkolom!
forrás: kaslerarpad.huHogy ez az összeg pénzkölcsönné vált-e, azt kizárólag akkor tudja a közjegyző megállapítani, ha a megtekinti, hogy a tartozáselismerő közjegyzői okirat szerinti kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátása megtörtént-e.
Ezt megtekinteni KIZÁRÓLAGOSAN azon a bankszámlán lehetséges, amelyre a Bank folyósította a kölcsön összegét.
Ez a hely nem a Bank nyilvántartási számlája.
A Bank nyilvántartási számlája technikai számla, a Bank belső számlája, ennek egyeznie kellene az Adós által KÖLCSÖN JOGCÍMEN megkapott összegnek és az eddig teljesített kötelezettségeinek a különbözetével.
Mivel azonban AZ ADÓS NEM KAPTA MEG A TARTOZÁSELISMERŐ KÖZJEGYZŐI OKIRATBAN ÁLTALA KÖLCSÖN JOGCÍMEN MEGFIZETNI VÁLLALT DEVIZAÖSSZEGET, ezért az Adósnak nincs kölcsöntartozása a bankjával szemben.
Ebből következően, a közjegyző, amennyiben mégis tanúsítja a Bank nyilvántartási számlája szerinti kölcsöntartozást, akkor közokirathamisítást követ el, mert nem a valóságban fennálló kölcsöntartozást tanúsítja .
Teszi ezt gondatlanságból, és amiatt, mert a Ptk. 242.§-át figyelmen kívül hagyja, és be sem hívja az adóst, akié a bizonyítási teher, és nem foglalkozik azzal, hogy a tartozás elismerését követően a tartozás jogcíme nem változik meg.
S mivel az aláíráskor még nulla volt a kölcsön jogcímen fennálló tartozás, ezért a felmondáskor meg kell néznie, hogy MEGKELETKEZETT-E A KÖLCSÖN JOGCÍM.
Ha nem azt a pénzösszeget folyósította a bank, mint aminek az Adós aláírt, akkor nem keletkezett meg a kölcsöntartozása a bankkal szemben a hatályos törvények szerint.
Még az is megtörténhet, hogy az adós egy fillért sem kapott, a közjegyzőnek nincs ahhoz joga, hogy bizonylat nélkül kölcsöntartozást igazoljon le.
A kölcsön jogcím megkeletkezését 2 db azaz kettő darab bizonylat igazolja:
egyik a szerződés és a tartozáselismerő közjegyzői okirat (nyilvánvalóan egyezően)
másik a folyósítást igazoló bankszámlakivonat(ok)
A szerződésben illetve a közjegyzői okiratban szereplő kölcsönösszeg és a folyósítást igazoló bankszámla kivonat szerinti teljes egyezőség megvizsgálandó, mert enélkül nem tudja a közjegyző megállapítani, hogy a tartozás jogcíme az aláírást követően fennáll-e a közokiratba foglalt kölcsön jogcímen , aminek az adós aláírt:
A tartozáselismerés
Ptk. 242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.
forrás: www.kaslerarpad.hu
Ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket: Mit képzel a kormány, hogy 5 év után most jött rá, hogy hibás a devizahitel termék? – Kásler Árpád beszéde a miniszterekhez!
Hozzászólások