Csányi Sándort 100 millióra perli Kásler Árpád
Csányi Sándort személyesen perelte be Kásler Árpád, 100 milliót követelve az OTP vezértől!
Ez Kásler Árpád mikulás ajándéka Csányi Sándor felé!
Korábban több alkalommal megsértette a személyiségi jogait Csányi, majd megfenyegette és megrágalmazta Káslert. Ezzel komoly vagyoni és nem vagyoni kárt okozott Kásler Árpád számára. Csányi Sándor minden alkalommal úgy nyilatkozott Káslerről, mintha Ő lenne ebben az országban az aki megmondhatja, hogy mi, hogyan fog majd történni - bűntetlenül.
Kásler Árpád megelégelte az ellene és az emberek ellen elkövetett cselekményeket és mostmár személyesen is fellép Csányi Sándor ellen, nem csak mint OTP ellen.
Alább kivonatolva olvashatják az OTP Bank és Csányi Sándor elleni egyszáz millió forintos kártérítési keresetét:
Fővárosi Törvényszék
Polgári Peres Iroda
1055 Budapest, Markó u. 27.
Tisztelt Törvényszék !
Alulírott Kásler Árpád ………………………….. alatti lakos felperes ezennel az OTP Bank NyRt …………………………………… mint alperes ellen
k e r e s e t t e l é l e k.
Kérem, hogy a tisztelt Törvényszék kötelezze az OTP Bank NyRt (1051.Budapest, Nádor u.16.) alperest 100.000.000,-Ft (azaz egyszázmillió forint) nem vagyoni kártérítésnek a részemre történő megfizetésére a Polgári Törvénykönyv 75. § (1) illetve a 76. § A. továbbá a 78. § (1) és (2) valamint a 84. § (1) e) végezetül a 355. § (1-4) alapján és kötelezze az alperest a teljes perköltség viselésére is.
A kötelezés keretében természetesen kérem az alperesi jogsértés megtörténte bírósági megállapítását is a Ptk. 84. § (1) a) pontja alapján.
2./ A Szegedi Ítélőtábla 2012.04.26-án kelt II. fokú ítélete után az OTP Bank NyRt közgyűlése után tartott sajtótájékoztatón dr.Csányi Sándor elnök-vezérigazgató úr a Népszava újság cikke szerint az alábbi kijelentést tette:
„Amennyiben a felülvizsgálat a banknak ad igazat, akkor az OTP elnök-vezér igazgatója kilátásba helyezte, hogy polgári és büntető úton eljárást kezdeményeznek a feljelentők ellen.”
A kijelentésről szóló cikk 2012.04.28-án jelent meg a Népszava nevű magyar napilapban, a címoldalon az alábbi előzetessel:
„Megfenyegette Csányi az árfolyam-elszámolás miatt a bankjával szembeni per nyerteseit. Száz százalék osztalékot fizetnek, kártérítést nem. „
A cikk szerint, Csányi Sándor az OTP elnök vezérigazgatója közölte, hogy a per elindítóit rágalmazásért feljelentik.
A fenti újság cikk a Népszava online internetes kiadásában is megtalálható az interneten, bejárta a világhálót, szinte minden hírportál lehozta.
2012. november második felében (23-25) telefonon felhívtam a Népszava szerkesztőségét és kapcsolták a cikket író újságírót, nevezetesen B. M., aki elmondta, hogy Ő írta a cikket, jelen volt a sajtótájékoztatón és rajta kívül még kb. húsz újságíró.
Elmondta, hogy ez ügyben hajlandó tanúskodni is bíróság előtt, hogy amit leírt az megfelel a valóságnak és hogy dr. Csányi Sándor kijelentései voltak.
A médiában is megjelent, fenti nyilatkozat alapján a személyiségi jogaim sérelme miatt 100.000.000,-Ft összegű nem vagyoni kártérítési keresetet kívánok indítani az OTP Bank alperes ellen, mivel az alperes képviselője a sajtótájékoztatón megsértette a személyiségi jogaimat, megfenyegetett és rágalmazás vétségével megrágalmazott, ezzel komoly vagyoni és nem vagyoni kárt okozott a részemre. Azt, hogy pontosan mely OTP Bankcsoport nevében tette a kijelentést dr. Csányi Sándor, vagy összességében az OTP RT. nevében, vagy a pervesztes OTP Jelzálogbank ZRT, illetve saját nevében, azt a személyes tanúmeghallgatásán tudjuk csak megállapítani, amelyet ezúton kérek a tisztelt Törvényszéktől, hogy rendelje el.
A kártérítés fő funkciója a károsult helyzetének a károkozás előtti állapotába való visszaállítása, tehát az okozott kár reparálása.
A sérelem következtében előállt hátrányok megfelelő, méltányos kiegyenlítése. Ez a vagyoni kártérítés köréből ismerős reparációt fogalmazza át oly módon, hogy – mivel itt a teljes kár megtérítése lehetetlen a sérelem objektív számszerűsíthetetlensége folytán – a jogalkalmazónak egy jóvátételt megközelítő összeget kell a károsult javára megítélnie. Olyan ez, mintha egy helyettesíthetetlen, egyedi dolog károsodna. Ez a kompenzációs funkció kifejeződése.
A kompenzáció mellett azonban szükségképpen megjelenik az a motívum is, hogy a károkozó a károsult irányába elégtételadással is tartozik. Vagyoni kártérítés esetén a dolgokban esett kár csupán vagyoni sérelmet jelent, a károsult (a tulajdonos) társadalmi megítélését nem befolyásolja. Immateriális károk elszenvedése viszont a személynek okozott sérelem, ami kihatással van a károsult státuszára.
Az eszmei kártérítés sajátosságaiból, a kár definiálhatatlanságából következik az, hogy jogrendszerünk nem tartalmaz tarifális szabályokat – még iránymutató jelleggel sem – az egyes jogsérelmek, mint típusesetek vonatkozásában. A törvényi szabályok csak keretjelleggel segítik a bírákat ítéleteik meghozatalában, ezek az általános elvek azonban az összegszerűség kérdésében nem szolgálnak iránymutatással. (BH1995. 516.) A nem vagyoni kárpótlás összegét úgy kell meghatározni, hogy az – az eset összes egyedi körülményét figyelembe véve és mérlegelve – alkalmas legyen arra, hogy a pénzzel nem mérhető hátrányokat másnemű, pénzbeli előnyök nyújtásával hozzávetőlegesen kiegyensúlyozza.
A nem vagyoni kártérítés összegét a bíróság a per összes körülményeinek – köztük személyes észlelésének – a maguk összességében való mérlegelésével, belátása szerint határozza meg, ha az szakértői vélemény vagy egyéb bizonyíték alapján nem állapítható meg. (BH1995. 516.)
A Legfelsőbb Bíróság több esetben hangsúlyozta, hogy a nem vagyoni kártérítés mértékének megállapításánál a károsult személyi körülményeit, életkorát, társadalomban elfoglalt helyzetét, a káreseménynek a károsult személyével való összefüggéseit, valamint a munkaképesség-csökkenéssel járó hátrányokat kell döntő súllyal értékelni. (BH1992. 462.)
A bírósági döntések többsége figyelembe veszi a károkozó személyi körülményeit is a nem vagyoni kártérítés összegének megállapítása során. Az összegszerűség esetében döntő jelentőségű, hogy magánszemély, vagy egy tőkeerős cég, biztosító-e az alperes.
Mivel az alperes az ismert adatok szerint Magyarország egyik vezető pénzintézete és azon belül az ország leggazdagabb embere is érintett, az Ő vagyonukhoz mérten a felperes nagyon szerény kártérítési összeget jelölt meg. Kérjük, hogy az alperes csatolja be teljes vagyon nyilatkozatát, valamint minden olyan okiratot, amely alapján megállapítható, hogy milyen keresménnyel rendelkezik az alperes.
Tisztelt Bíróság keresetem alapjaként hivatkozom továbbá a Legfelsőbb Bíróság BH1999. 251. eseti döntésére, ami hasonló tényállás alapján született.
Adósság meg nem fizetéséről szóló jogsértő közlemény közzététele hirdetési újságban [1959. évi IV. törvény 76. §, 78. § (2) bekezdés, 84. § (1) bekezdés a) és e) pont, 339. § (1) bekezdés, 355. § (1) és (4) bekezdés].
A jogerős ítélet megállapította, hogy a P. H. című hirdetési újságban 1993. szeptember 17-én megjelent az alperes által feladott hirdetmény, amely szerint sajnos vannak még emberek, akik úgy érzik, a nekik nyújtott szolgáltatást nem kötelező kifizetni. Most azon vállalkozók és magánemberek nevét kívánjuk közölni, akik e kategóriába tartoznak: G. O., Z.-i vállalkozó, jogsértő volt. Kötelezte a jogerős ítélet az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300 000 forint kártérítést.
A fentiekből megállapítható, hogy a jóhírnév és becsületsértés szintén a médián keresztül valósult meg, bár sokkal szűkebb nyilvánosságot érintve.
A jogerős ítélet a Ptk. 78. §-ának (2) bekezdése alapján helytállóan állapította meg, hogy az alperes a felperes jó hírnevét megsértette. Az alperes ugyanis a hirdetményben azt a való tényt, hogy a felperes a vállalkozói díjat maradéktalanul nem fizette meg (ennek valósága ugyanis nem vitatható), hamis színben tüntette fel, amikor a felperest – függetlenül a fizetés megtagadásának indokaitól – úgy állította be, mint aki általában nem hajlandó a szolgáltatás ellenértékét vállalkozóként kiegyenlíteni, azaz a felperest általánosságban a szerződéses kötelezettségeit tisztességtelenül megtagadó személyként mutatta be. A peres felek közötti vállalkozói szerződésből eredő jogvita valós természetének ismeretében (a felperes döntő részében alappal tagadta meg a vállalkozói és bérleti díj kifizetését) a felperesről alkotott ezen általánosított vélemény hamis, indokolatlanul bántó és ebből eredően sértő, így az alperes a Ptk. 78. §-ában védett jó hírnéven túlmenően megsértette a felperesnek a Ptk. 76. §-ában védett becsületét is.
3./ Tisztelt Törvényszék.
A kártérítési keresetemet részletesebben megjelölve az alábbi idézett és kiemelt jogszabály helyekre kívánom alapítani.
A Polgári Törvénykönyv 75. § (1) szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.
A Ptk. 76. § A. szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.
Továbbá a Ptk.78. § (1) szerint a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is.
A 78. § (2) A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.
Ptk.84. § (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;
e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.
Ptk.355. § (1) A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.
(2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.
A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll.
(3) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.
(4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
Magyarország Alaptörvénye:
II. cikk. Az emberi méltóság sérthetetlen.
VI. cikk. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
XXVIII. cikk. (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
4./ Tisztelt Törvényszék.
Alperes a fenti jogszabályhelyekben védett személyiségi jogaimat, személyes és vagyoni érdekeimet szándékosan, súlyosan megsértve jelentős vagyoni és nem vagyoni kárt okozott a részemre.
A hivatkozott ítélet jogerejének fennmaradása esetén még a legóvatosabb becslések szerint is 40-50 milliárd forint összeget kell a pénzintézeteknek az adósok részére visszafizetni, de van olyan közgazdasági számítás is, amely ezen összeget ennek a 10-szeresére teszi.
Ez mindenképpen jól mutatja, hogy mekkora horderejű ügyről van szó, amely ügyben az alperes egy nyilatkozata lehet, hogy az életem munkáját teheti semmissé. Az, hogy a Kúria döntésétől tette függővé a jogi lépéseinek megtételét, az elhangzottakon nem változtat, visszavonttá és nagy nyilvánosság előtt megnem történtté már nem lehet tenni. Erre a legjobb példa a közmondásból ismert kabátlopásos ügy, amikor idő elteltével az emberek már nem arra emlékeznek, hogy a károsult kabátját lopták el, hanem arra, hogy egy kabátlopásos ügyben volt benne.
c) Az alperesi kijelentés meggyőződésem szerint a bírósági ítéletek kötelező elfogadását és a tiszteletben tartását is sértette, nagyon rossz üzenet tehát a jogkövető állampolgárok felé, ezért az igazságszolgáltatást ért tényleges kár a keresetben foglalt összegszerűségnél véleményem szerint még sokkalta nagyobb mértékű.
Amennyiben az adósok értesülnének arról, hogy a Bíróság igen jelentősen jogellenesnek, vétkesnek és kárt okozónak találta az alperesi nyilatkozatot és annak jogkövetkezményeit,és ezért a jogsérelem mértékének megfelelő komoly nagyságrendű kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest, akkor van rá esély, hogy az adósok kollektív bizalma helyre áll felém, a BAÉSZ felé és a jogaik érvényesíthetősége irányában is.
Ezért kérem tehát hogy a tisztelt Törvényszék a felperes vonatkozásában személyes és vagyoni elégtételt adva kötelezze az alperest a 100.000.000,-Ft összegű vagyoni és nem vagyoni kártérítés részemre való megfizetésére.
6./ A perben kérelmezetten eljáró Törvényszék illetékességét az alperes székhelyére, a per tárgyára és a pertárgy értékére alapítottam.
A peres felek között előzetes közvetítői eljárás nem volt folyamatban.
7./ A jogsértést elkövető alperes személyét arra tekintettel állapítottam meg, hogy a hivatkozott újságcikk szerint dr. Csányi Sándor úr az OTP Bank NyRt közgyűlésén az OTP Bank NyRt nevében és képviseletében mint elnök-vezérigazgató tette meg a kárt okozó és a személyiségi jogaimat sértő nyilatkozatát, tehát ezen nyilatkozata olyannak tekintendő, mintha azt az alperes OTP Bank Nyrt. tette volna meg.
Természetesen amennyiben a nyilatkozatot tevő természetes személy a tárgyaláson akként nyilatkozna, hogy a kijelentését mint magánember tette meg (álláspontom szerint ez nem lenne életszerű a nyilatkozat elhangzásakor meglévő jogi környezetben és azt semmi nem is indokolná, hiszen én nem dr. Csányi Sándor urat pereltem, hanem az általa vezetett pénzintézetet) akkor a tisztelt Törvényszék esetleges ilyen irányú felhívása esetén már megfontolás tárgyává tehető felperesi oldalról az alperesi pozícionálás felülvizsgálata is.
A Pp. 51. §-ának a) pontja alapján a személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perekben – függetlenül attól, hogy a személyhez fűződő jog megsértéséért esetleg több személy felelőssége is megállapítható (sajtó esetén a kiadó, a lapalapító, a szerző stb.) – egységes pertársaság nem áll fenn, a sérelmet szenvedett személy mind az objektív, mind a szubjektív szankciók alkalmazása szempontjából jogosult a jogsértést elkövető személyek közül egyeseket perelni.
A személyhez fűződő jogában megsértett személy elégtételadás keretében erkölcsi jóvátételt igényelhet. Az elégtételadás jelentéstartalma nem terjed ki a nem vagyoni kártérítésre. A Ptk. 84. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján a sérelmet szenvedett személy a jogsértés ténye miatt kérheti a Ptk. 84. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott, erkölcsi jellegű és az elkövető vétkességétől független szankciók, azaz a jogsértés objektív jogkövetkezményeinek alkalmazását. Abban az esetben pedig, ha a sérelmezett magatartás vagyoni vagy nem vagyoni hátrányt is okozott, a sérelmet szenvedett személy a Ptk. 84. § (1) bekezdésének e) pontjában megfogalmazott adhéziós szabály folytán követelhet kártérítést a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint. Ez azt jelenti, hogy a személyiségi jog megsértése miatt érvényesített vagyoni és nem vagyoni kárigény elbírálására a Ptk. 339. §-ában és 355. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. Ha e jogszabályok alapján a kárigény megalapozott, a bíróság kártérítést ítél meg és kizárólag ily módon érvényesül a kártérítés valamennyi funkciója: a prevenció, reparáció és a represszió (megelőzés, jóvátétel, büntetés).
8./ Csatolom 3 példányban a hivatkozott Népszava újságcikk másolatát és 1 példányban az alperes cégkivonatát.
Mint felperes mindenképpen kérném a személyes meghallgatásomat is, de amennyiben a tárgyaláson esetlegesen megjelenni nem tudnék, akkor már most kérem a tárgyalásnak a felperes távollétében való megtartását is.
Kérem a tisztelt Törvényszéket a keresetem szerinti döntésre, előre is köszönöm.
Kelt: Gyulán, 2012. december 06. napján, Kásler Árpád felperes
Hozzászólások