Embermentés a vészkorszakban - Latorcai: a totalista diktatúrák nem tisztelik az emberi életet
A totalitárius diktatúrák - nevezzék magukat akár nácinak, akár kommunistának, vagy szocialistának - a legaljasabb bűnök elkövetésére is képesek és nem tisztelik az emberi életet - mondta Latorcai Csaba, helyettes államtitkár az Erdélyi Szövetség tanácskozásán szombaton a fővárosban.
A Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára az Embermentés a vészkorszakban címmel, a holokauszt 70. évfordulója alkalmából rendezett konferencián kiemelte: a totalitárius rendszerek hazugságra épülnek, embertelenek és életellenesek. Természetükből fakadóan üldözik a hitükhöz hűséges, az igazságot kimondó, az emberi életet legfőbb értékként elismerőket. Latorcai Csaba beszédesnek tartotta, hogy számos életmentőt, akik a náci haláltáborok elől mentették embertársainkat, a kommunista diktatúra is üldözött, és sokakat el is pusztított közülük. Példaként említette Schlachta Margitot, Járosi Andor kolozsvári esperest, a felvidéki Esterházy Jánost, Kriszten Rafael ferences szerzetest.
A helyettes államtitkár feltette a kérdést, kellő alázattal, alapossággal és megfelelő önbecsüléssel emlékeznek-e azokra az igazakra, és nagyszerű cselekedeteikre, akik megmentették akár egyetlen embertársunk életét. Szerinte valóságos csodát vittek végbe. Hangsúlyozta: érdemes lenne átformálni az emlékezés kultúráját, tisztelettel és kegyelettel emlékezve az ártatlan áldozatokra és egyúttal megnevezve az embertelen és iszonyatos bűnük elkövetőit. A figyelem középpontjába az igaz embereket állítva, megbecsüléssel és elismeréssel adózva azoknak, akik mások megmentésén fáradoztak, sokszor saját életük kockáztatásával, feláldozásával. Megjegyezte: 25 éve, hogy a Kárpát-medence felszabadult a kommunista és a szocialista állami terror alól, szabadon emlékezhetünk és végre gyászolhatunk. A diktatúra évtizedei alatt nem lehetett emlékezni sem a vészkorszak, sem 1956 áldozataira, legkevésbé pedig az igazakra.
Rámutatott: az elmúlt hatvan évben a Jad Vasem Intézet mintegy 25 ezer Világ Igaza elismerést adott ki, ebből több mint 800-at magyarok kaptak. Tanuljuk meg minél többük nevét - javasolta, majd hozzátette: ki kell mondani, az általuk kiállt rettenetes szenvedéseknek nem lett volna szabad megtörténniük, nekik, az ártatlanoknak és az igazaknak köszönhető, hogy ma szabadon és békében lehet élni a világnak ebben a szegletében. Áldozatuk felbecsülhetetlen érték, példájuk mindenki számára örök és feledhetetlen tanúságtétel arról, hogyan érdemes élni ezen a világon az életet és embertársainkat szolgálva - fogalmazott a helyettes államtitkár. A tanácskozáson egyperces néma felállással emlékeztek a résztvevők a vészkorszak áldozataira és az embermentőkre. A szövetség honlapja szerint a szervezet 1988. november 29-én meg alakult Budapesten. Az alapító tagok között a történészek, írók, közéleti szereplők egyaránt voltak, többek között Köteles Pál, Raffay Ernő, Für Lajos, Páskándi Géza, Göncz Árpád, Kósa Ferenc, Botlik József, Kreczinger István, Halász Péter és Nagy László, Beke György.
forrás:MTI
A Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára az Embermentés a vészkorszakban címmel, a holokauszt 70. évfordulója alkalmából rendezett konferencián kiemelte: a totalitárius rendszerek hazugságra épülnek, embertelenek és életellenesek. Természetükből fakadóan üldözik a hitükhöz hűséges, az igazságot kimondó, az emberi életet legfőbb értékként elismerőket. Latorcai Csaba beszédesnek tartotta, hogy számos életmentőt, akik a náci haláltáborok elől mentették embertársainkat, a kommunista diktatúra is üldözött, és sokakat el is pusztított közülük.
A helyettes államtitkár feltette a kérdést, kellő alázattal, alapossággal és megfelelő önbecsüléssel emlékeznek-e azokra az igazakra, és nagyszerű cselekedeteikre, akik megmentették akár egyetlen embertársunk életét. Szerinte valóságos csodát vittek végbe. Hangsúlyozta: érdemes lenne átformálni az emlékezés kultúráját, tisztelettel és kegyelettel emlékezve az ártatlan áldozatokra és egyúttal megnevezve az embertelen és iszonyatos bűnük elkövetőit. A figyelem középpontjába az igaz embereket állítva, megbecsüléssel és elismeréssel adózva azoknak, akik mások megmentésén fáradoztak, sokszor saját életük kockáztatásával, feláldozásával. Megjegyezte: 25 éve, hogy a Kárpát-medence felszabadult a kommunista és a szocialista állami terror alól, szabadon emlékezhetünk és végre gyászolhatunk. A diktatúra évtizedei alatt nem lehetett emlékezni sem a vészkorszak, sem 1956 áldozataira, legkevésbé pedig az igazakra.Rámutatott: az elmúlt hatvan évben a Jad Vasem Intézet mintegy 25 ezer Világ Igaza elismerést adott ki, ebből több mint 800-at magyarok kaptak. Tanuljuk meg minél többük nevét - javasolta, majd hozzátette: ki kell mondani, az általuk kiállt rettenetes szenvedéseknek nem lett volna szabad megtörténniük, nekik, az ártatlanoknak és az igazaknak köszönhető, hogy ma szabadon és békében lehet élni a világnak ebben a szegletében. Áldozatuk felbecsülhetetlen érték, példájuk mindenki számára örök és feledhetetlen tanúságtétel arról, hogyan érdemes élni ezen a világon az életet és embertársainkat szolgálva - fogalmazott a helyettes államtitkár. A tanácskozáson egyperces néma felállással emlékeztek a résztvevők a vészkorszak áldozataira és az embermentőkre. A szövetség honlapja szerint a szervezet 1988. november 29-én meg alakult Budapesten. Az alapító tagok között a történészek, írók, közéleti szereplők egyaránt voltak, többek között Köteles Pál, Raffay Ernő, Für Lajos, Páskándi Géza, Göncz Árpád, Kósa Ferenc, Botlik József, Kreczinger István, Halász Péter és Nagy László, Beke György.
forrás:MTI
Hozzászólások