Fontos határidő közeleg a devizahiteleseknek
Már csak május végéig léphetnek be a törlesztési nehézségekkel küzdő devizahitelesek az árfolyamgát rendszerébe.
A kormány és a bankok által 2012-ben kialakított Árfolyamgát 2.0 elnevezésű konstrukció úgy tűnik valódi könnyítés a devizaalapú jelzáloghitelt egyre nehezebben törlesztő ügyfelek számára. A belépési határidőt meghosszabbították, ezért a jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint még május 30-ig lehet jelentkezni a rendszerbe, amely öt évre fix törlesztést garantál a devizahiteleseknek.
A konstrukció lényege, hogy a hitelüket nehezen törlesztők legfeljebb 2017. június 29-ig rögzített árfolyamon (a svájci frank esetében 180 forintos árfolyamon, euróhitelnél 250 forintos árfolyamon) fizethetik a törlesztő részletet, így az árfolyamváltozásból adódó esetleges többletet nem kell kifizetniük a szóban forgó időszakban.
Az Erste Bank Hungary Zrt. tudatta, hogy devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező lakossági ügyfelei közül eddig 27 ezren választották az árfolyamrögzítést. A pénzintézet közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy az árfolyamgát egy átlagos hitel esetében akár százezres megtakarítást, 2017 középéig – magas devizaárfolyam esetén – akár több tízezer forinttal nagyobb pénzügyi mozgásteret jelenthet havonta az adós számára.
Az Erste az alábbi konkrét példával szemléltette a megtakarítás lehetőségének mértékét: egy 10 millió forintos tőketartozást mutató, 2027-ben lejáró hitel havi törlesztése 22 ezer forinttal csökkenhet az árfolyamrögzítés ideje alatt, 240 forint körüli frankárfolyamot feltételezve. Ebben az esetben így több mint 740 ezer forint megfizetésétől mentesül az ügyfél.
Amennyiben az adott deviza árfolyama egy meghatározott szint (svájci franknál 270, eurónál 340 forint) fölé emelkedne, akkor a többletet az állam fizeti ki az ügyfelek helyett, így a devizahitelesek mindenképpen jól járnak. Ellenkező esetben – tehát ha az ötéves periódus alatt a meghatározott árfolyam alá csökken az adott deviza árfolyama –, a különbözet mérsékli a gyűjtőszámla-hitel összegét.
Forrás: Napi Gazdaság
A kormány és a bankok által 2012-ben kialakított Árfolyamgát 2.0 elnevezésű konstrukció úgy tűnik valódi könnyítés a devizaalapú jelzáloghitelt egyre nehezebben törlesztő ügyfelek számára. A belépési határidőt meghosszabbították, ezért a jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint még május 30-ig lehet jelentkezni a rendszerbe, amely öt évre fix törlesztést garantál a devizahiteleseknek.
A konstrukció lényege, hogy a hitelüket nehezen törlesztők legfeljebb 2017. június 29-ig rögzített árfolyamon (a svájci frank esetében 180 forintos árfolyamon, euróhitelnél 250 forintos árfolyamon) fizethetik a törlesztő részletet, így az árfolyamváltozásból adódó esetleges többletet nem kell kifizetniük a szóban forgó időszakban.
Az Erste Bank Hungary Zrt. tudatta, hogy devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező lakossági ügyfelei közül eddig 27 ezren választották az árfolyamrögzítést. A pénzintézet közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy az árfolyamgát egy átlagos hitel esetében akár százezres megtakarítást, 2017 középéig – magas devizaárfolyam esetén – akár több tízezer forinttal nagyobb pénzügyi mozgásteret jelenthet havonta az adós számára.
Az Erste az alábbi konkrét példával szemléltette a megtakarítás lehetőségének mértékét: egy 10 millió forintos tőketartozást mutató, 2027-ben lejáró hitel havi törlesztése 22 ezer forinttal csökkenhet az árfolyamrögzítés ideje alatt, 240 forint körüli frankárfolyamot feltételezve. Ebben az esetben így több mint 740 ezer forint megfizetésétől mentesül az ügyfél.
Amennyiben az adott deviza árfolyama egy meghatározott szint (svájci franknál 270, eurónál 340 forint) fölé emelkedne, akkor a többletet az állam fizeti ki az ügyfelek helyett, így a devizahitelesek mindenképpen jól járnak. Ellenkező esetben – tehát ha az ötéves periódus alatt a meghatározott árfolyam alá csökken az adott deviza árfolyama –, a különbözet mérsékli a gyűjtőszámla-hitel összegét.
Forrás: Napi Gazdaság
Hozzászólások