Helsinki bizottság: a rendőri bántalmazások többsége következmények nélkül marad
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a rendőri bántalmazások többsége következmények nélkül marad, a rendőri brutalitás elharapódzására pedig döntő hatással vannak a politikai elvárások. Erről Kádár András Kristóf, a jogvédő szervezet társelnöke beszélt pénteki, budapesti sajtótájékoztatón, amelyen egy kutatásuk eredményeit és egy konkrét ügyben született ítéletet ismertettek.
A Helsinki bizottság kutatása szerint, amely elsősorban a Legfőbb Ügyészségtől származó adatok alapján készült, 2007 és 2013 között hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt évente 700-1100 feljelentés érkezett Magyarországon, ezeknek átlagosan mintegy 4 százalékában emeltek vádat. Ugyanakkor a hivatalos személy elleni - azaz főként rendőrök sérelmére elkövetett - erőszak miatt indult nyomozások esetében ez az arány csaknem 70 százalék volt.
Kádár András Kristóf elmondta: a hatóságok a rendőri bántalmazások bizonyítási nehézségeire hivatkoznak, mondván, hogy ezek a cselekmények többnyire zárt helyen, külső tanúk nélkül zajlanak. Ezzel összefüggésben az ügyészség arra is hivatkozik - mondta -, hogy nem kíván olyan ügyekben vádat emelni, ahol kicsi az esély a sikeres bizonyításra a bíróság előtt.
A szakember ugyanakkor rámutatott, a hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos cselekményeknél is hasonló bizonyítási nehézségekről beszélhetünk, mégis az ilyen esetek miatt indult nyomozások mintegy 70 százalékában vádat emel az ügyészség.
A szervezet szerint a váderedményesség - az elmarasztaló ítélet, a bűnösség megállapításához vezető vádemelések - mutatói is beszédesek. Az összes ügyet figyelembe véve az ügyészség évek óta 95 százalék körüli váderedményességgel dicsekedhet, ez az arány a hivatalos személy elleni erőszak miatt indult ügyekben is hasonló, a rendőrök által elkövetett bántalmazások esetében azonban ennél lényegesen rosszabb: 55 és 72 százalék körül ingadozott a vizsgált időszakban.
Mindehhez járul, hogy a rendőrök által elkövetett bántalmazás bíróság elé került, bűnösség megállapításával zárult ügyeiben is meglehetősen enyhe szankciókat szabnak ki - tette hozzá Kádár András Kristóf. Kitért arra, bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekménye miatt végrehajtandó szabadságvesztést 2007 és 2013 között négy évben egyszer sem szabtak ki, két másik évben is két százaléknál kisebb volt ez az arány, és csupán 2011-ben volt ezekhez képest kiugróan magas, 5,5 százalék.
Ugyanakkor a hivatalos személy elleni erőszak miatt indult ügyek 22 százalékában szabtak ki letöltendő szabadságvesztést a vizsgált időszakban. Bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekménye miatt a vizsgált időszakban évente körülbelül 20-40 embert ítéltek el, de a bíróságok egyik esetben sem látták indokoltnak a szolgálati viszony megszüntetése mellékbüntetés kiszabását, holott nem voltak ritkák az olyan esetek, amikor a vádlottak már nem először álltak bíróság előtt ilyen cselekmény miatt.
A szabályok változása folytán pedig már csupán a letöltendő szabadságvesztésre ítélt rendőröknek kell a törvény kötelező rendelkezése folytán távozniuk a testülettől. A Helsinki bizottság szerint a problémák orvoslása érdekében javítani kellene a szabályozást, például a kihallgatások, illetve fogvatartási helyek kamerás megfigyelésével.
Kádár András Kristóf ugyanakkor kiemelte, hogy a rendszerváltás óta jelentősen javult a szabályozás, számos garancia került a törvényekbe, a helyzet azonban a 2000-es évek második felétől ismét romlott. Szerinte a rendőri bántalmazásokat jelentősen befolyásolja a testületre nehezedő politikai-társadalmi nyomás, eredménykényszer és a hatóságok ilyen jellegű cselekményekkel kapcsolatos elnéző magatartása.
A sajtótájékoztatón Győző Gábor ügyvéd, a Helsinki bizottság munkatársa ismertetett egy rendőri bántalmazás miatt indult ügyet, amelyben a napokban született elsőfokú ítélet. Az ügyvéd tájékoztatása szerint két nő és három férfi 2013 nyarán Hatvan határában a kukoricatáblákról szedte a címert gyógyhatású készítmények előállítása céljából.
A kukoricatábla tulajdonosa később elmondta, hogy őt a címerezéssel nem érte kár, ám valaki értesítette a rendőröket, akik kiérkeztek a helyszínre, megbilincselték és hasra fektették az öt embert, és bántalmazták őket. Volt, akinek emiatt eltört a bordája. Mindezt tucatnyi rendőr láthatta.
A sértettek órákon át feküdtek megbilincselve a tűző napon, utána két napig szabálysértési őrizetben voltak, majd a bíróság a legenyhébb, figyelmeztetés elnevezésű szankcióval sújtotta őket a szabálysértési eljárásban - ismertette a jogvédő, aki kérdésre válaszolva elmondta, hogy romák voltak a rendőri bántalmazás áldozatai.
A sértettek a Helsinki bizottsághoz fordultak, amely segített a feljelentés megtételében, ám az ügyészségi nyomozók az eljárás folytatására vonatkozó legfőbb ügyészségi utasítás után sem látták indokoltnak a vádemelést. Ezek után a szervezet pótmagánvádként vitte az ügyet bíróság elé, ahol a napokban elsőfokú ítélet született: a három vádlott közül az egyiket egy év letöltendő szabadságvesztésre, két társát pedig felfüggesztettre ítélték.
A Fővárosi Törvényszék döntése nem jogerős, fellebbezések folytán másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd az ügy. A Helsinki bizottság ügyvédje megjegyezte, az elsőfokú ítélet szóbeli indoklása szerint legalább 6-7 rendőrnek kellett volna a vádlottak padjára kerülnie.
(Forrás: MTI)
A Helsinki bizottság kutatása szerint, amely elsősorban a Legfőbb Ügyészségtől származó adatok alapján készült, 2007 és 2013 között hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt évente 700-1100 feljelentés érkezett Magyarországon, ezeknek átlagosan mintegy 4 százalékában emeltek vádat. Ugyanakkor a hivatalos személy elleni - azaz főként rendőrök sérelmére elkövetett - erőszak miatt indult nyomozások esetében ez az arány csaknem 70 százalék volt.Kádár András Kristóf elmondta: a hatóságok a rendőri bántalmazások bizonyítási nehézségeire hivatkoznak, mondván, hogy ezek a cselekmények többnyire zárt helyen, külső tanúk nélkül zajlanak. Ezzel összefüggésben az ügyészség arra is hivatkozik - mondta -, hogy nem kíván olyan ügyekben vádat emelni, ahol kicsi az esély a sikeres bizonyításra a bíróság előtt.
A szakember ugyanakkor rámutatott, a hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos cselekményeknél is hasonló bizonyítási nehézségekről beszélhetünk, mégis az ilyen esetek miatt indult nyomozások mintegy 70 százalékában vádat emel az ügyészség.
A szervezet szerint a váderedményesség - az elmarasztaló ítélet, a bűnösség megállapításához vezető vádemelések - mutatói is beszédesek. Az összes ügyet figyelembe véve az ügyészség évek óta 95 százalék körüli váderedményességgel dicsekedhet, ez az arány a hivatalos személy elleni erőszak miatt indult ügyekben is hasonló, a rendőrök által elkövetett bántalmazások esetében azonban ennél lényegesen rosszabb: 55 és 72 százalék körül ingadozott a vizsgált időszakban.
Mindehhez járul, hogy a rendőrök által elkövetett bántalmazás bíróság elé került, bűnösség megállapításával zárult ügyeiben is meglehetősen enyhe szankciókat szabnak ki - tette hozzá Kádár András Kristóf. Kitért arra, bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekménye miatt végrehajtandó szabadságvesztést 2007 és 2013 között négy évben egyszer sem szabtak ki, két másik évben is két százaléknál kisebb volt ez az arány, és csupán 2011-ben volt ezekhez képest kiugróan magas, 5,5 százalék.
Ugyanakkor a hivatalos személy elleni erőszak miatt indult ügyek 22 százalékában szabtak ki letöltendő szabadságvesztést a vizsgált időszakban. Bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekménye miatt a vizsgált időszakban évente körülbelül 20-40 embert ítéltek el, de a bíróságok egyik esetben sem látták indokoltnak a szolgálati viszony megszüntetése mellékbüntetés kiszabását, holott nem voltak ritkák az olyan esetek, amikor a vádlottak már nem először álltak bíróság előtt ilyen cselekmény miatt.
A szabályok változása folytán pedig már csupán a letöltendő szabadságvesztésre ítélt rendőröknek kell a törvény kötelező rendelkezése folytán távozniuk a testülettől. A Helsinki bizottság szerint a problémák orvoslása érdekében javítani kellene a szabályozást, például a kihallgatások, illetve fogvatartási helyek kamerás megfigyelésével.
Kádár András Kristóf ugyanakkor kiemelte, hogy a rendszerváltás óta jelentősen javult a szabályozás, számos garancia került a törvényekbe, a helyzet azonban a 2000-es évek második felétől ismét romlott. Szerinte a rendőri bántalmazásokat jelentősen befolyásolja a testületre nehezedő politikai-társadalmi nyomás, eredménykényszer és a hatóságok ilyen jellegű cselekményekkel kapcsolatos elnéző magatartása.
A sajtótájékoztatón Győző Gábor ügyvéd, a Helsinki bizottság munkatársa ismertetett egy rendőri bántalmazás miatt indult ügyet, amelyben a napokban született elsőfokú ítélet. Az ügyvéd tájékoztatása szerint két nő és három férfi 2013 nyarán Hatvan határában a kukoricatáblákról szedte a címert gyógyhatású készítmények előállítása céljából.
A kukoricatábla tulajdonosa később elmondta, hogy őt a címerezéssel nem érte kár, ám valaki értesítette a rendőröket, akik kiérkeztek a helyszínre, megbilincselték és hasra fektették az öt embert, és bántalmazták őket. Volt, akinek emiatt eltört a bordája. Mindezt tucatnyi rendőr láthatta.
A sértettek órákon át feküdtek megbilincselve a tűző napon, utána két napig szabálysértési őrizetben voltak, majd a bíróság a legenyhébb, figyelmeztetés elnevezésű szankcióval sújtotta őket a szabálysértési eljárásban - ismertette a jogvédő, aki kérdésre válaszolva elmondta, hogy romák voltak a rendőri bántalmazás áldozatai.
A sértettek a Helsinki bizottsághoz fordultak, amely segített a feljelentés megtételében, ám az ügyészségi nyomozók az eljárás folytatására vonatkozó legfőbb ügyészségi utasítás után sem látták indokoltnak a vádemelést. Ezek után a szervezet pótmagánvádként vitte az ügyet bíróság elé, ahol a napokban elsőfokú ítélet született: a három vádlott közül az egyiket egy év letöltendő szabadságvesztésre, két társát pedig felfüggesztettre ítélték.
A Fővárosi Törvényszék döntése nem jogerős, fellebbezések folytán másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd az ügy. A Helsinki bizottság ügyvédje megjegyezte, az elsőfokú ítélet szóbeli indoklása szerint legalább 6-7 rendőrnek kellett volna a vádlottak padjára kerülnie.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások