Március 15. - Tarlós: a célok eléréséért ma is küzdeni kell
Tarlós István szerint úgy, ahogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején, ma is küzdeni kell a célok elérésért, és ezek összefogással érhetőek el.
A főpolgármester vasárnap, a Magyar Nemzeti Múzeumnál elmondott ünnepi köszöntőjében azt mondta, 1848 az újkori magyar történelem meghatározó eseménye, amely "önfeláldozó helytállásával" a nemzeti mitológia részévé vált. "A célok eléréséért azonban ma is vívni, küzdeni kell, amire csak a bátrak képesek" - fogalmazott.
Tarlós István azt mondta, hogy az erősen formálódó világrendben tudni kell a magyar érdekeket érvényesíteni.
Ez összefogás nélkül nagyon nehéz - tette hozzá. Azt is hangoztatta, "ahol az összefogás helyett a széthúzás igazgat, ahol egyéni vagy szűk csoportérdek valamilyen ideológia alapján megelőzheti a közérdeket, ott nincs erős állam".
Szavai szerint ma Magyarországon és Budapesten azzal a kérdéssel kell szembenézni, "merünk-e előre lépni és a 2010-ben elkezdett utat folytatni, a nemzetért, a családokért cselekedni a béke és az egyetértés lehetőségét keresve". Március üzenete, hogy igen - jelentette ki.
A kötelesség egyértelmű: "összefogva egy nemzeti minimumot és egymást tiszteletben tartva tovább javítani az ország és a főváros sorsán" - fogalmazott Tarlós István.
A továbbiakban arról beszélt, hogy a magyar történelemben március 15. a nemzeti felemelkedés legfontosabb szimbóluma, nemzeti identitásunk egyik alapköve. 1848. március 15-én a magyarok a szabadság mellé álltak - fűzte hozzá.
Szavai szerint a forradalmi hullám, mely akkortájt végigsöpört a kontinensen, megmutatta a népek szabadságvágyát és megfogalmazta - mai nyelven szólva - a modernizáció programját. "E forradalmi hullám szerves része volt az 1848-as márciusi forradalom, amely egyben a legeredményesebb is volt: eljutott a sikeres katonai ellenállásig, és csak idegen csapatok bevonásával lehetett legyőzni" - hívta fel a figyelmet.
A főpolgármester felidézte a 167 évvel ezelőtti napon történteket, majd arról beszélt, Pest-Buda, a későbbi egyesített főváros főszerepet játszott abban, hogy alapot teremtsen az új, szabad Magyarországnak. Buda és Pest polgárai máig is büszkék lehetnek az 1848-as eseményekben játszott meghatározó szerepükre - mondta Tarlós István, aki szerint "ma sincsenek könnyű napjaink".
Ki hitte 1990-ben, hogy ilyen nehéz küzdelmek várnak ránk - vetette fel a főpolgármester, majd úgy folytatta: ma is sokan beszélnek Petőfi nevében, de vajon nem aggályos Petőfi szellemét megidézni?
Ma talán mindenütt szeretik a világban, ha a magyar nemzet érdekeit Magyarországon akarják megfogalmazni - fogalmazta meg következő kérdését Tarlós István. Felvetette azt is: lehetne-e olyan írásokat, állításokat, minősítéseket megjelentetni, amelyek manapság sorozatosan napvilágot látnak, "ha nem volna itt sajtószabadság"?
Tarlós István a 12 pontot, a "Mit kíván a magyar nemzet" első szavait idézve azt mondta: legyen béke, szabadság és egyetértés.
A múzeumkerti ünnepségre a Kossuth téri zászlófelvonásról érkezett a résztvevők többsége. A tömeg eleje a Dob utcánál járt, amikor a menet vége elhagyta el a Deák Ferenc teret.
A nemzeti színű és '48-as történelmi zászlókat lengető ünneplők menetét a Nemzeti Lovas Díszegység és a Magyar Honvédség Központi Zenekara vezette fel. A tömegben feltűnt több lengyel nemzeti lobogó és egy székely zászló is.
A vonulók között egy mintegy harminc fős csoport sípolt, dobolt és az "Orbán takarodj!", "Viktátor", és "Európa, Európa" rigmusokat skandálta, miközben európai uniós zászlót tartottak a magasba.
A tüntetők egy másik, mintegy húsz tagú csoportja táblákat tartott a magasba olyan feliratokkal, mint "Vida Ildikó Kéttannyelvű Gimnázium", "Vlagyimir Putyin honvédelmi szakközépiskola", "Matolcsy György Alternatív Közgazdasági Gimnázium".
A tiltakozókat az ünnepség biztosításával megbízott cég munkatársai kiszorították a múzeum előteréből.
Az MTI tudósítója a helyszínen úgy értesült, hogy verekedés történt a rendezvényen. Egy nő szemüvegét leverték, egy férfi az arcán sérült meg; vérzett a szája. Később egy kamerát tartó újságíróra támadt rá egy idősebb férfi, a tettlegességet csak a rendőrök beavatkozása után hagyta abba. A rendőrök igazoltatták a támadót.
Az MTI tudósítója a helyszínen azt is látta, amint két kormányellenes tüntetőre rátámadt egy másik férfi, kicsavarta kezükből az általuk magasra tartott táblákat. Ez alkalommal a rendőrség beavatkozás nem történt.
MTI
A főpolgármester vasárnap, a Magyar Nemzeti Múzeumnál elmondott ünnepi köszöntőjében azt mondta, 1848 az újkori magyar történelem meghatározó eseménye, amely "önfeláldozó helytállásával" a nemzeti mitológia részévé vált. "A célok eléréséért azonban ma is vívni, küzdeni kell, amire csak a bátrak képesek" - fogalmazott.
Tarlós István azt mondta, hogy az erősen formálódó világrendben tudni kell a magyar érdekeket érvényesíteni.
Ez összefogás nélkül nagyon nehéz - tette hozzá. Azt is hangoztatta, "ahol az összefogás helyett a széthúzás igazgat, ahol egyéni vagy szűk csoportérdek valamilyen ideológia alapján megelőzheti a közérdeket, ott nincs erős állam".
Szavai szerint ma Magyarországon és Budapesten azzal a kérdéssel kell szembenézni, "merünk-e előre lépni és a 2010-ben elkezdett utat folytatni, a nemzetért, a családokért cselekedni a béke és az egyetértés lehetőségét keresve". Március üzenete, hogy igen - jelentette ki.
A kötelesség egyértelmű: "összefogva egy nemzeti minimumot és egymást tiszteletben tartva tovább javítani az ország és a főváros sorsán" - fogalmazott Tarlós István.
A továbbiakban arról beszélt, hogy a magyar történelemben március 15. a nemzeti felemelkedés legfontosabb szimbóluma, nemzeti identitásunk egyik alapköve. 1848. március 15-én a magyarok a szabadság mellé álltak - fűzte hozzá.
Szavai szerint a forradalmi hullám, mely akkortájt végigsöpört a kontinensen, megmutatta a népek szabadságvágyát és megfogalmazta - mai nyelven szólva - a modernizáció programját. "E forradalmi hullám szerves része volt az 1848-as márciusi forradalom, amely egyben a legeredményesebb is volt: eljutott a sikeres katonai ellenállásig, és csak idegen csapatok bevonásával lehetett legyőzni" - hívta fel a figyelmet.
A főpolgármester felidézte a 167 évvel ezelőtti napon történteket, majd arról beszélt, Pest-Buda, a későbbi egyesített főváros főszerepet játszott abban, hogy alapot teremtsen az új, szabad Magyarországnak. Buda és Pest polgárai máig is büszkék lehetnek az 1848-as eseményekben játszott meghatározó szerepükre - mondta Tarlós István, aki szerint "ma sincsenek könnyű napjaink".
Ki hitte 1990-ben, hogy ilyen nehéz küzdelmek várnak ránk - vetette fel a főpolgármester, majd úgy folytatta: ma is sokan beszélnek Petőfi nevében, de vajon nem aggályos Petőfi szellemét megidézni?
Ma talán mindenütt szeretik a világban, ha a magyar nemzet érdekeit Magyarországon akarják megfogalmazni - fogalmazta meg következő kérdését Tarlós István. Felvetette azt is: lehetne-e olyan írásokat, állításokat, minősítéseket megjelentetni, amelyek manapság sorozatosan napvilágot látnak, "ha nem volna itt sajtószabadság"?
Tarlós István a 12 pontot, a "Mit kíván a magyar nemzet" első szavait idézve azt mondta: legyen béke, szabadság és egyetértés.
A múzeumkerti ünnepségre a Kossuth téri zászlófelvonásról érkezett a résztvevők többsége. A tömeg eleje a Dob utcánál járt, amikor a menet vége elhagyta el a Deák Ferenc teret.
A nemzeti színű és '48-as történelmi zászlókat lengető ünneplők menetét a Nemzeti Lovas Díszegység és a Magyar Honvédség Központi Zenekara vezette fel. A tömegben feltűnt több lengyel nemzeti lobogó és egy székely zászló is.
A vonulók között egy mintegy harminc fős csoport sípolt, dobolt és az "Orbán takarodj!", "Viktátor", és "Európa, Európa" rigmusokat skandálta, miközben európai uniós zászlót tartottak a magasba.
A tüntetők egy másik, mintegy húsz tagú csoportja táblákat tartott a magasba olyan feliratokkal, mint "Vida Ildikó Kéttannyelvű Gimnázium", "Vlagyimir Putyin honvédelmi szakközépiskola", "Matolcsy György Alternatív Közgazdasági Gimnázium".
A tiltakozókat az ünnepség biztosításával megbízott cég munkatársai kiszorították a múzeum előteréből.
Az MTI tudósítója a helyszínen úgy értesült, hogy verekedés történt a rendezvényen. Egy nő szemüvegét leverték, egy férfi az arcán sérült meg; vérzett a szája. Később egy kamerát tartó újságíróra támadt rá egy idősebb férfi, a tettlegességet csak a rendőrök beavatkozása után hagyta abba. A rendőrök igazoltatták a támadót.
Az MTI tudósítója a helyszínen azt is látta, amint két kormányellenes tüntetőre rátámadt egy másik férfi, kicsavarta kezükből az általuk magasra tartott táblákat. Ez alkalommal a rendőrség beavatkozás nem történt.
MTI
Hozzászólások