November végére várható a Partnerségi Megállapodás benyújtása

November végére várható a Partnerségi Megállapodás benyújtása az Európai Unió Bizottságának, ami feltétele az új elszámolási ciklus operatív programjai jóváhagyásának - mondta Gyertyán Katalin, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezető főtanácsosa a XIII. A városi közlekedés aktuális kérdései című, kétnapos konferencia nyitónapján Balatonfenyvesen.

Mint kifejtette, az Európai Unió a 2014-2020-as időszakban 11 tematikus célhoz kapcsolja a támogatható fejlesztéseket. A tervezés alapdokumentuma a Partnerségi Megállapodás, amely bemutatja a tagállam hozzájárulását az Európa 2020 stratégiához és a tematikus célokhoz, valamint megjeleníti a nemzeti célokat is.

Az új programozási időszak ágazati közlekedésfejlesztési programjában (IKOP) várhatóan közel 1300 milliárd forint támogatás használható fel, amely körülbelül 70 százaléka a jelenleg futó ágazati program (KözOP) forráskeretének. Az IKOP egyik prioritása a fenntartható városi közlekedésfejlesztés, amelynek célja a kötöttpályás városi hálózatok fejlesztése (ideértve a kapcsolódó járműbeszerzéseket is), valamint az intermodalitás és a társadalmi tudatosság javítása. A projektkiválasztás a készülő Nemzeti Közlekedési Stratégia szakmai ajánlásai, valamint a projekt előkészítettség és a pénzügyi fenntarthatóság figyelembe vételével történik.

A tavaly életbeléptetett személyszállítási törvénnyel sikerült egy egységes, az uniós elvárásoknak is megfelelő szabályozási környezetet biztosítani a korszerű közlekedési rendszer kialakításához - összegezte az eddigi tapasztalatokat Kerékgyártó János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője.
A problémák közt említette egyebek közt a nagyvállalatok adósságállományának hiányzó rendezését, a technikai "eladósodottságot", vagyis a járműparkok és az infrastruktúra hiányosságait, továbbá az intelligens közlekedési megoldásokban (utas-tájékoztatás, elektronikus jegyrendszer elterjesztése, stb.) tapasztalható "óriási deficitet".

Vitézy Dávid, a BKK Zrt. vezérigazgatója Budapest közlekedésének átalakításáról, fejlesztésről tartva előadást kifejtette, miután a főváros kezelésébe kerültek a rakpartok, megkezdődött a 30-40 évvel ezelőtti parti infrastruktúra újjáalakítása. Az eddigi vizsgálódás során arra született javaslat, hogy ne szűnjön meg ott a közúti közlekedés, de legyen forgalomcsillapítás a pesti alsó rakparton. Az út és a Duna közti sávban átfogó közterület rekonstrukciót terveznek a Duna-menti promenád megvalósításával. "Kérdés, hogy a város és a Duna közti kapcsolat helyreállítása mit ér meg ennek a városnak" - fogalmazott a vezérigazgató, utalva arra, hogy az ügy még a felmérési-tervezési szakasznál tart.

Közölte, a 4-es metrónál várhatóan tartható a jövő tavaszi átadás, jelenleg egy intenzív tesztidőszakon megy keresztül a beruházás. A közlekedési központ számára a legnagyobb kihívást azt jelentette, hogy az európai fővárosok közül a legöregebb járműparkkal rendelkezett a BKV 2010-ben. Azóta elindult egy használt, alacsonypadlós buszbeszerzési program, amiből eddig több mint 160 darab érkezett a fővárosba, kiváltva huszonéves Ikarus buszokat. Az elmúlt hónapokban forgalomba állt 150 alacsonypadlós, új beszerzésű busz is, de több mint 250 cserére érett busz közlekedik még Budapesten.

Több mint 3 milliárd forinttal sikerült növelni a jegy-árbevételeket, mióta a BKK átvette ezt a tevékenységet is. Ebben fontos lépésnek bizonyult az elsőajtós felszállás kiterjesztése. A budapestiek 15-20 százaléka nyilatkozott úgy egy felmérésben, hogy az elmúlt egy évben bliccelt már egyszer vagy többször. Az ellenőrzések szigorításának a célja hogy véget vessen a kockázatmentes bliccelnének - fogalmazott a vezérigazgató. Az elektronikus jegyrendszer bevezetésével kapcsolatban elmondta, múlt héten írták alá azt a hitelszerződést, amely biztosítja a finanszírozását, így az a tizenöt éve tartó tervezgetés után végre megkezdődhet a megvalósítás - mondta a vezérigazgató.

MTI