Érettségi - A diákok szerint kevés volt az idő a szövegértési feladatra, többségük novellát elemzett
A diákok szerint kevés volt az idő a hétfői magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga szövegértési feladatára, a szövegalkotási részből pedig legtöbben a novellaelemzést választották - erről számoltak be középiskolai vezetők az MTI-nek.
A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelijére 240 percet adtak, a szövegértési feladatlapra 60, a szövegalkotásira 180 perc állt rendelkezésre.
A szövegértési feladat A modern magyar irodalom története című Grendel Lajos-szöveg volt, amelyhez tizenkét feladat tartozott - tájékoztatott a köznevelési államtitkárság. Ezek tények, adatok visszakeresésére, a könyv címzettjeire, a szerzői gondolatmenet megértésére vonatkoztak és a bevezető stílusára kérdeztek rá.
A második részben három feladat közül egyet kellett megoldani. Érvelésként - Seneca antik római filozófus idézetéhez kapcsolódva - a vizsgázó Az idő a miénk címmel fejthette ki véleményét.
Összehasonlító elemzésként Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című alkotásának összevetése szerepelt.
Miklósvölgyi Miklós, a Debreceni Egyetem Kossuth Gyakorló Gimnáziumának igazgatóhelyettese a diákok véleményét ismertetve az MTI-nek azt mondta: a szövegértéssel kapcsolatban a legtöbben az idő rövidségére panaszkodtak, mivel sok volt a hosszabb kifejtést igénylő feladat.
A középszinten náluk érettségiző 156 diák körében - az elsőd információk szerint - a novellaelemzés volt a legnépszerűbb, és szinte senki nem választotta az összehasonlító verselemzést.
A szegedi Hansági Ferenc Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola magyartanára, Gyuricza Zsolt az MTI-vel azt közölte: az idei érettségi szövegértés része a diákok egyöntetű válasza szerint az eddigieknél nehezebb volt, kevés volt az idő és sok a feladat.
A második feladatcsoportból, a szövegalkotásból a két vers elemzését kevésbé választották a fiatalok, a többség érvelt vagy novellát elemzett. Utóbbi népszerűségét az adhatja, hogy a középiskola negyedik évére már számos novellával találkoznak a diákok, így a feladat nem volt meglepetés.
Összességében a szövegértést nehezebbnek ítélték a tavalyi feladatnál, míg a szövegalkotást átlagosnak tartották a diákok. Az iskolában csaknem hatvanan írták meg a magyar érettségit, középszinten.
A pécsi Leőwey Klára Gimnázium szaktanárai és diákjai nehéznek ítélték az idei középszintű magyar érettségi feladatokat. Zalay Szabolcs igazgató az MTI-nek azt mondta: mindhárom szövegalkotás az érettséginek rangot adó veretes, kemény feladat volt, büszke lehet magára, aki idén négyest vagy ötöst kap magyarból.
Beszámolt arról, hogy Senecával kapcsolatban kettős volt a tanárok és a diákok érzése, mert ő a klasszikus, magas műveltséghez tartozik, az idő azonban központi téma, "jókat lehet írni róla".
A novellaelemzést, mint "aduász feladatot" általában sokan választják, de most egy a fiatalok körében kevésbé ismert szerző, Bodor Ádám művét kellett elemezni, ami nem volt könnyű. Tóth Árpád és Jékely Zoltán egy-egy versének összevetésével kapcsolatban Zalay Szabolcs azt mondta: itt a nehézséget a szövegek hosszúsága és az okozta, hogy a gimnazisták sem Bodor Ádámról, sem Jékely Zoltánról nem tudnak túl sokat.
Kovács András, a soproni Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium igazgatója szerint teljesíthető volt a magyar érettségi feladatsor, de annak a diáknak, aki maximálisan szeretett volna teljesíteni, "össze kellett szednie magát". Az igazgató a diákok elmondása alapján arról tájékoztatott, hogy az érettségizők fele az érvelést, másik részük fele-fele arányban a vers- és a novellaelemzést választotta.
Hozzátette: néhány diák a szövegértési feladatrészre kevésnek találta a hatvan percet, ugyanakkor megkönnyítette a tanulók feladatát, hogy a szövegrész bekezdései meg voltak számozva és a számok zárójelben szerepeltek a kérdések mögött, így nem kellett a kétoldalas szöveget újra és újra elolvasniuk ahhoz, hogy megoldják a feladatot.
A sárospataki érettségizők egyrészt könnyűnek, másrészt nem egészen értelmezhetőnek ítélték a magyar érettségi tételeket - mondta Nagy-Baló Csaba, a Sárospataki Református Kollégium gimnáziumának és általános iskolájának igazgatója az írásbeli vizsgáról kijövő diákok véleményét összefoglalva az MTI-nek. Közölte: a diákok szerint a szövegértési feladatlap esetében a 60 perc kevésnek tűnt, és egyes helyeken nem volt egészen egyértelmű a feladat.
Az összehasonlító elemzést mindössze hárman választották, míg a novella és az érvelés témakört fele-fele arányban. Az intézményben idén 85-en érettségiznek, közülük 46-an emelt szinten.
Magyar nyelv és irodalomból középszinten 1174 helyszínen 77 975, emelt szinten 50 helyszínen 1904 diák tett érettségi vizsgát - tájékoztatott a köznevelési államtitkárság.
MTI
A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelijére 240 percet adtak, a szövegértési feladatlapra 60, a szövegalkotásira 180 perc állt rendelkezésre.
A szövegértési feladat A modern magyar irodalom története című Grendel Lajos-szöveg volt, amelyhez tizenkét feladat tartozott - tájékoztatott a köznevelési államtitkárság. Ezek tények, adatok visszakeresésére, a könyv címzettjeire, a szerzői gondolatmenet megértésére vonatkoztak és a bevezető stílusára kérdeztek rá.
A második részben három feladat közül egyet kellett megoldani. Érvelésként - Seneca antik római filozófus idézetéhez kapcsolódva - a vizsgázó Az idő a miénk címmel fejthette ki véleményét.
Az egy mű értelmezése feladat Bodor Ádám Állatkert című elbeszélésének vizsgálata volt.
Összehasonlító elemzésként Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című alkotásának összevetése szerepelt.
Miklósvölgyi Miklós, a Debreceni Egyetem Kossuth Gyakorló Gimnáziumának igazgatóhelyettese a diákok véleményét ismertetve az MTI-nek azt mondta: a szövegértéssel kapcsolatban a legtöbben az idő rövidségére panaszkodtak, mivel sok volt a hosszabb kifejtést igénylő feladat.
A középszinten náluk érettségiző 156 diák körében - az elsőd információk szerint - a novellaelemzés volt a legnépszerűbb, és szinte senki nem választotta az összehasonlító verselemzést.
A szegedi Hansági Ferenc Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola magyartanára, Gyuricza Zsolt az MTI-vel azt közölte: az idei érettségi szövegértés része a diákok egyöntetű válasza szerint az eddigieknél nehezebb volt, kevés volt az idő és sok a feladat.
A második feladatcsoportból, a szövegalkotásból a két vers elemzését kevésbé választották a fiatalok, a többség érvelt vagy novellát elemzett. Utóbbi népszerűségét az adhatja, hogy a középiskola negyedik évére már számos novellával találkoznak a diákok, így a feladat nem volt meglepetés.
Összességében a szövegértést nehezebbnek ítélték a tavalyi feladatnál, míg a szövegalkotást átlagosnak tartották a diákok. Az iskolában csaknem hatvanan írták meg a magyar érettségit, középszinten.
A pécsi Leőwey Klára Gimnázium szaktanárai és diákjai nehéznek ítélték az idei középszintű magyar érettségi feladatokat. Zalay Szabolcs igazgató az MTI-nek azt mondta: mindhárom szövegalkotás az érettséginek rangot adó veretes, kemény feladat volt, büszke lehet magára, aki idén négyest vagy ötöst kap magyarból.
Beszámolt arról, hogy Senecával kapcsolatban kettős volt a tanárok és a diákok érzése, mert ő a klasszikus, magas műveltséghez tartozik, az idő azonban központi téma, "jókat lehet írni róla".
A novellaelemzést, mint "aduász feladatot" általában sokan választják, de most egy a fiatalok körében kevésbé ismert szerző, Bodor Ádám művét kellett elemezni, ami nem volt könnyű. Tóth Árpád és Jékely Zoltán egy-egy versének összevetésével kapcsolatban Zalay Szabolcs azt mondta: itt a nehézséget a szövegek hosszúsága és az okozta, hogy a gimnazisták sem Bodor Ádámról, sem Jékely Zoltánról nem tudnak túl sokat.
Kovács András, a soproni Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium igazgatója szerint teljesíthető volt a magyar érettségi feladatsor, de annak a diáknak, aki maximálisan szeretett volna teljesíteni, "össze kellett szednie magát". Az igazgató a diákok elmondása alapján arról tájékoztatott, hogy az érettségizők fele az érvelést, másik részük fele-fele arányban a vers- és a novellaelemzést választotta.
Hozzátette: néhány diák a szövegértési feladatrészre kevésnek találta a hatvan percet, ugyanakkor megkönnyítette a tanulók feladatát, hogy a szövegrész bekezdései meg voltak számozva és a számok zárójelben szerepeltek a kérdések mögött, így nem kellett a kétoldalas szöveget újra és újra elolvasniuk ahhoz, hogy megoldják a feladatot.
A sárospataki érettségizők egyrészt könnyűnek, másrészt nem egészen értelmezhetőnek ítélték a magyar érettségi tételeket - mondta Nagy-Baló Csaba, a Sárospataki Református Kollégium gimnáziumának és általános iskolájának igazgatója az írásbeli vizsgáról kijövő diákok véleményét összefoglalva az MTI-nek. Közölte: a diákok szerint a szövegértési feladatlap esetében a 60 perc kevésnek tűnt, és egyes helyeken nem volt egészen egyértelmű a feladat.
Az összehasonlító elemzést mindössze hárman választották, míg a novella és az érvelés témakört fele-fele arányban. Az intézményben idén 85-en érettségiznek, közülük 46-an emelt szinten.
Magyar nyelv és irodalomból középszinten 1174 helyszínen 77 975, emelt szinten 50 helyszínen 1904 diák tett érettségi vizsgát - tájékoztatott a köznevelési államtitkárság.
MTI
Hozzászólások