Keskeny Ernő: Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett
Magyarország a Szovjetunió felbomlása óta mindig támogatta Ukrajnát a függetlenségében, a jelenlegi válságban is kiáll területi integritása és szuverenitása mellett – mondta a Külügyminisztérium főosztályvezetője vasárnap Lakiteleken, a Keleti Nyitás Kollégiumának hallgatói előtt tartott előadásában.
Keskeny Ernő hangsúlyozta: Magyarország azért támogatja Ukrajnát, mert a legnagyobb szomszédja, amellyel jelentős gazdasági kapcsolatai vannak, a kereskedelmi forgalom értéke 2013-ban meghaladta a 4 milliárd eurót, jelentős magyar aktívummal.
A főosztályvezető kiemelte, hogy a magyar kormány alkotmányos felelősségéből adódóan kiáll a kárpátaljai magyar kisebbség mellett.
A jelenlegi helyzetet árnyaltan kell értékelni, és Magyarország azt szeretné, ha olyan új Ukrajna születne, amely különösen odafigyel a nemzeti kisebbségekre, köztük a magyar kisebbség ügyére - mondta.
Hozzátette: "A magyar kormány mindenképp támogatja a nemzeti önrendelkezést, és adott esetben akár az autonómiát is, ha a helyi magyarok ezt megfogalmazzák".
Keskeny Ernő emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormánynak az elmúlt négy évben is az volt a politikai alapelve, hogy "a mindenkori helyi magyar közösség mondja meg, milyen szervezeti keretek között képzeli el a jövőjét, mit kíván képviselni".
Tóth István beregszászi főkonzul előadásában hangsúlyozta: Kárpátalján a nemzetiségek békés együttélésének komoly hagyománya van, ezért az ukrajnai konfliktus "sem vetítődik rá teljes egészében" a magyarok által is lakott országrészre.
Szólt arról, hogy a magyar kormánynak az utóbbi négy esztendőben több olyan intézkedése volt, amely politikailag és anyagilag is jelentős támogatást biztosított a kárpátaljai magyar kisebbségnek. Az intézkedések között említette a kettős állampolgárság felvételének lehetőségét,
amely véleménye szerint nagyon helyesen együtt jár a szavazati jog gyakorlásával is.
Szavai szerint ennek az lett az eredménye, hogy a kárpátaljai magyarok jelentős számban vettek részt az április 6-i az országgyűlési választáson.
A magyar fiatalok jövője és a szülőföldön maradás érdekében tett fontos és nagy eredménynek nevezte a főkonzul, hogy a beregszászi magyar főiskola magyar állami támogatás révén fenn tudja magát tartani.
Tóth István beszámolt arról, hogy a magyar kormány a keleti partnerség alapján szintén komoly anyagi támogatást biztosított, melynek köszönhetően kicserélték az összes kárpátaljai magyar iskola nyílászáróit.
A főkonzul fontosnak nevezte Orbán Viktor miniszterelnöknek a múlt szombati újraválasztása után tartott beszédében mondott szavait, amelyekkel kiállt a kisebbségek önrendelkezési jogának biztosítása mellett, ezt - mint mondta - a kárpátaljai magyarok nagyon kedvezően fogadták.
A Lakiteleki Népfőiskolán 2013 márciusában kezdődött, két és fél évig tartó Keleti Nyitás Kollégiuma azt a fiatal értelmiséget szólítja meg, amely érdeklődik Oroszország, valamint Közép-Ázsia országainak kultúrája, gazdasága és politikája iránt.
MTI
Keskeny Ernő hangsúlyozta: Magyarország azért támogatja Ukrajnát, mert a legnagyobb szomszédja, amellyel jelentős gazdasági kapcsolatai vannak, a kereskedelmi forgalom értéke 2013-ban meghaladta a 4 milliárd eurót, jelentős magyar aktívummal.
A főosztályvezető kiemelte, hogy a magyar kormány alkotmányos felelősségéből adódóan kiáll a kárpátaljai magyar kisebbség mellett.
A jelenlegi helyzetet árnyaltan kell értékelni, és Magyarország azt szeretné, ha olyan új Ukrajna születne, amely különösen odafigyel a nemzeti kisebbségekre, köztük a magyar kisebbség ügyére - mondta.
Hozzátette: "A magyar kormány mindenképp támogatja a nemzeti önrendelkezést, és adott esetben akár az autonómiát is, ha a helyi magyarok ezt megfogalmazzák".
Keskeny Ernő emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormánynak az elmúlt négy évben is az volt a politikai alapelve, hogy "a mindenkori helyi magyar közösség mondja meg, milyen szervezeti keretek között képzeli el a jövőjét, mit kíván képviselni".
Tóth István beregszászi főkonzul előadásában hangsúlyozta: Kárpátalján a nemzetiségek békés együttélésének komoly hagyománya van, ezért az ukrajnai konfliktus "sem vetítődik rá teljes egészében" a magyarok által is lakott országrészre.
Szólt arról, hogy a magyar kormánynak az utóbbi négy esztendőben több olyan intézkedése volt, amely politikailag és anyagilag is jelentős támogatást biztosított a kárpátaljai magyar kisebbségnek. Az intézkedések között említette a kettős állampolgárság felvételének lehetőségét,
amely véleménye szerint nagyon helyesen együtt jár a szavazati jog gyakorlásával is.
Szavai szerint ennek az lett az eredménye, hogy a kárpátaljai magyarok jelentős számban vettek részt az április 6-i az országgyűlési választáson.
A magyar fiatalok jövője és a szülőföldön maradás érdekében tett fontos és nagy eredménynek nevezte a főkonzul, hogy a beregszászi magyar főiskola magyar állami támogatás révén fenn tudja magát tartani.
Tóth István beszámolt arról, hogy a magyar kormány a keleti partnerség alapján szintén komoly anyagi támogatást biztosított, melynek köszönhetően kicserélték az összes kárpátaljai magyar iskola nyílászáróit.
A főkonzul fontosnak nevezte Orbán Viktor miniszterelnöknek a múlt szombati újraválasztása után tartott beszédében mondott szavait, amelyekkel kiállt a kisebbségek önrendelkezési jogának biztosítása mellett, ezt - mint mondta - a kárpátaljai magyarok nagyon kedvezően fogadták.
A Lakiteleki Népfőiskolán 2013 márciusában kezdődött, két és fél évig tartó Keleti Nyitás Kollégiuma azt a fiatal értelmiséget szólítja meg, amely érdeklődik Oroszország, valamint Közép-Ázsia országainak kultúrája, gazdasága és politikája iránt.
MTI
Hozzászólások