Klinghammer: töretlen a magyar felsőoktatás iránti érdeklődés
Klinghammer István szerint a jelentkezők számának növekedése jelzi, hogy töretlen a magyar felsőoktatás iránti érdeklődés.
A keretszámok eltörlése és az állami ösztöndíjrendszer átalakítása tervezhető és mindenki számára elfogadható feltételeket teremt a felsőoktatásban való részvételre - mondta a felsőoktatásért felelős államtitkár kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Klinghammer István rámutatott: hiába érettségiznek évről évre kevesebben, a jelentkezési kedv idén nőtt, tehát a fiatalok nagyobb része akar bekerülni a felsőoktatásba, mint korábban, mert "a kiszámítható felvételi környezet vonzza a jelentkezőket".
Emellett a levelező képzésre is több jelentkezés érkezett, "ami azt bizonyítja, hogy a felsőoktatás komoly versenyelőnyt biztosít azok számára is, akik korábban már szakmát szereztek", de most szeretnék továbbépíteni karrierjüket. A jelentkezők átlagéletkora 23 év - tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte: a jelentkezési kedv növekedésében fontos szerepet játszott a Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája közötti 2013. januári megállapodás és annak megerősítése, ami előre rögzítette az idei felvételi eljárás legfontosabb kereteit.
Klinghammer István hangsúlyozta a Diákhitel 2 jelentőségét, amely azoknak nyújt segítséget, akik mégsem veszik igénybe az állami ösztöndíjat.
Felhívta a figyelmet arra: nincsenek pontos adatok arról, hányan választják a magyar diákok közül a külföldi továbbtanulást, de az Eurostat adatai szerint 2000 és 2011 között a magyar hallgatók 1,7-2,4 százaléka tanult teljes képzésben külföldön, ami alacsonyabb, mint a környező országok és az EU fiataljainál megfigyelhető arány.
Szólt arról is, hogy a hallgatói mobilitás évről évre nő, a kormány támogatásával mintegy tízezer magyar hallgató vehet részt hosszabb-rövidebb külföldi képzésben, míg Magyarországon jelenleg húszezer külföldi hallgató tanul, ez utóbb szám pedig növekszik majd a Stipendium Hungaricum és a Keleti Nyitás ösztöndíjprogramoknak köszönhetően.
Klinghammer István kérdésre elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök dönti el a választáson aratott győzelem után, kivel kíván a továbbiakban együtt dolgozni. Vele még nem egyeztetett, de ha felkérést kap, szívesen folytatja tovább a munkát - tette hozzá.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára közölte: idén 106 056 fiatal jelentkezett a felsőoktatásba (ez a szám tavaly 95 445 volt), ebből 69 727 alapképzésre, 9763 osztatlan képzésre, 21 595 mesterképzésre, 4971 felsőoktatási szakképzésre. Állami ösztöndíjas képzésre 91 737-en, önköltséges képzésre 14 319-en jelentkeztek, amiből kiderül: "egyértelmű az állami képzések primátusa".
Megjegyezte: összesen 358 ezer felsőoktatási helyre jelentkeztek, egy jelentkező pedig átlagosan 3,4 jelentkezést adott be.
Kijelentette: növekedés figyelhető meg a tavalyihoz képest minden képzési területen. A kerekített adatok szerint agrárképzésre 6, bölcsészettudományira 8, gazdaságtudományira 16, informatikaira 7, jogira 5, közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területre 5, műszakira 16, művészetire 4, művészetközvetítési területre 1, orvos- és egészségtudományira 9, pedagógusképzésre 11, sporttudományi és társadalomtudományi területre egyaránt 4-4, természettudományi képzésre pedig 3 százalék jelentkezett - sorolta.
Megjegyezte: a pedagógusképzésre jelentkezők aránya 2010-hez képest 5-ről 11 százalékra emelkedett, ami összefüggésbe hozható a pedagógus életpályamodell bevezetésével és a bérrendezés beindításával.
A népszerűségi listán első helyen a gazdálkodás és menedzsment képzés áll, ezt követi a gépészmérnöki, a jogász, a mérnökinformatikus és az óvodapedagógus képzés - ismertette.
Mint mondta, az első helyen levelező képzésre jelentkezők száma mintegy 5 ezerrel nőtt, a mesterképzésre 2700-zal, a felsőoktatási szakképzésre pedig 1300-zal jelentkeztek többen, mint tavaly.
Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta: május elején megnyílik a felvi.hu felületen az e-felvételi ügyintézési oldal, amelyen mindenki ellenőrizheti személyi adatait, illetve azt, hogy mely dokumentumokat sikerült feltöltenie, és azokra hány pontot kapott. A felvételizőknek idén is van egyszeri lehetőségük a sorrendmódosításra - fűzte hozzá.
Megemlítette, hogy a ponthatárok meghatározása után idén először nem papíralapon, hanem elektronikus úton kapják meg a jelentkezők a besorolásukat, tehát innen tudhatják meg, hogy hova nyertek felvételt. Szólt arról is, hogy július 10-ig lehet feltölteni, valamint módosítani a még szükséges dokumentumokat, a ponthatárokat pedig július 24-én húzzák meg.
Kerékgyártó Sándor, az Educatio Nkft. ügyvezető igazgatója rámutatott: folyamatosan csökkent a papíralapú jelentkezések száma, az idén 97 százalék volt elektronikus úton jelentkezők aránya, ezért várhatóan csak az utóbbi módon lehet majd jelentkezéseket benyújtani a jövő évtől.
Az érdekességek között említette azt, hogy február 15-én éjfél előtt 8 perccel adták be az utolsó jelentkezést, a leggyorsabb jelentkező pedig 8 perc alatt, míg a leglassabb 56 nap alatt adta be jelentkezését az elektronikus felületre. Az adatokat csaknem száz munkatársuk 50 napon keresztül két műszakban dolgozta fel.
MTI
A keretszámok eltörlése és az állami ösztöndíjrendszer átalakítása tervezhető és mindenki számára elfogadható feltételeket teremt a felsőoktatásban való részvételre - mondta a felsőoktatásért felelős államtitkár kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.Klinghammer István rámutatott: hiába érettségiznek évről évre kevesebben, a jelentkezési kedv idén nőtt, tehát a fiatalok nagyobb része akar bekerülni a felsőoktatásba, mint korábban, mert "a kiszámítható felvételi környezet vonzza a jelentkezőket".
Emellett a levelező képzésre is több jelentkezés érkezett, "ami azt bizonyítja, hogy a felsőoktatás komoly versenyelőnyt biztosít azok számára is, akik korábban már szakmát szereztek", de most szeretnék továbbépíteni karrierjüket. A jelentkezők átlagéletkora 23 év - tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte: a jelentkezési kedv növekedésében fontos szerepet játszott a Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája közötti 2013. januári megállapodás és annak megerősítése, ami előre rögzítette az idei felvételi eljárás legfontosabb kereteit.
Klinghammer István hangsúlyozta a Diákhitel 2 jelentőségét, amely azoknak nyújt segítséget, akik mégsem veszik igénybe az állami ösztöndíjat.
Felhívta a figyelmet arra: nincsenek pontos adatok arról, hányan választják a magyar diákok közül a külföldi továbbtanulást, de az Eurostat adatai szerint 2000 és 2011 között a magyar hallgatók 1,7-2,4 százaléka tanult teljes képzésben külföldön, ami alacsonyabb, mint a környező országok és az EU fiataljainál megfigyelhető arány.
Szólt arról is, hogy a hallgatói mobilitás évről évre nő, a kormány támogatásával mintegy tízezer magyar hallgató vehet részt hosszabb-rövidebb külföldi képzésben, míg Magyarországon jelenleg húszezer külföldi hallgató tanul, ez utóbb szám pedig növekszik majd a Stipendium Hungaricum és a Keleti Nyitás ösztöndíjprogramoknak köszönhetően.
Klinghammer István kérdésre elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök dönti el a választáson aratott győzelem után, kivel kíván a továbbiakban együtt dolgozni. Vele még nem egyeztetett, de ha felkérést kap, szívesen folytatja tovább a munkát - tette hozzá.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára közölte: idén 106 056 fiatal jelentkezett a felsőoktatásba (ez a szám tavaly 95 445 volt), ebből 69 727 alapképzésre, 9763 osztatlan képzésre, 21 595 mesterképzésre, 4971 felsőoktatási szakképzésre. Állami ösztöndíjas képzésre 91 737-en, önköltséges képzésre 14 319-en jelentkeztek, amiből kiderül: "egyértelmű az állami képzések primátusa".
Megjegyezte: összesen 358 ezer felsőoktatási helyre jelentkeztek, egy jelentkező pedig átlagosan 3,4 jelentkezést adott be.
Kijelentette: növekedés figyelhető meg a tavalyihoz képest minden képzési területen. A kerekített adatok szerint agrárképzésre 6, bölcsészettudományira 8, gazdaságtudományira 16, informatikaira 7, jogira 5, közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területre 5, műszakira 16, művészetire 4, művészetközvetítési területre 1, orvos- és egészségtudományira 9, pedagógusképzésre 11, sporttudományi és társadalomtudományi területre egyaránt 4-4, természettudományi képzésre pedig 3 százalék jelentkezett - sorolta.
Megjegyezte: a pedagógusképzésre jelentkezők aránya 2010-hez képest 5-ről 11 százalékra emelkedett, ami összefüggésbe hozható a pedagógus életpályamodell bevezetésével és a bérrendezés beindításával.
A népszerűségi listán első helyen a gazdálkodás és menedzsment képzés áll, ezt követi a gépészmérnöki, a jogász, a mérnökinformatikus és az óvodapedagógus képzés - ismertette.
Mint mondta, az első helyen levelező képzésre jelentkezők száma mintegy 5 ezerrel nőtt, a mesterképzésre 2700-zal, a felsőoktatási szakképzésre pedig 1300-zal jelentkeztek többen, mint tavaly.
Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta: május elején megnyílik a felvi.hu felületen az e-felvételi ügyintézési oldal, amelyen mindenki ellenőrizheti személyi adatait, illetve azt, hogy mely dokumentumokat sikerült feltöltenie, és azokra hány pontot kapott. A felvételizőknek idén is van egyszeri lehetőségük a sorrendmódosításra - fűzte hozzá.
Megemlítette, hogy a ponthatárok meghatározása után idén először nem papíralapon, hanem elektronikus úton kapják meg a jelentkezők a besorolásukat, tehát innen tudhatják meg, hogy hova nyertek felvételt. Szólt arról is, hogy július 10-ig lehet feltölteni, valamint módosítani a még szükséges dokumentumokat, a ponthatárokat pedig július 24-én húzzák meg.
Kerékgyártó Sándor, az Educatio Nkft. ügyvezető igazgatója rámutatott: folyamatosan csökkent a papíralapú jelentkezések száma, az idén 97 százalék volt elektronikus úton jelentkezők aránya, ezért várhatóan csak az utóbbi módon lehet majd jelentkezéseket benyújtani a jövő évtől.
Az érdekességek között említette azt, hogy február 15-én éjfél előtt 8 perccel adták be az utolsó jelentkezést, a leggyorsabb jelentkező pedig 8 perc alatt, míg a leglassabb 56 nap alatt adta be jelentkezését az elektronikus felületre. Az adatokat csaknem száz munkatársuk 50 napon keresztül két műszakban dolgozta fel.
MTI
Hozzászólások