Nyíregyházi iskolaügy - Emmi: több gyermek is eleshet a kiemelkedő minőségű oktatás lehetőségétől
A Nyíregyháza Huszár-telepi iskola ügyében született másodfokú ítélet után több gyermek is eleshet a kiemelkedő minőségű oktatás lehetőségétől - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága az MTI-vel.
Az államtitkárság közleményében arra reagált, hogy a Debreceni Ítélőtábla csütörtöki jogerős ítéletében a szegregált oktatás megszüntetésére kötelezte a Huszár-telepen működő cigány iskola fenntartóit.
Azt írták: a felperes az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (angol rövidítéssel CFCF) tevékenységének "sajnálatos következményeként több olyan gyermek eshet el a kiemelkedő minőségű oktatástól, akiknek korábban, az iskola megalakulását megelőzően ilyen mértékű gondoskodásra és személyre szóló tanításra esélyük sem volt".
Hozzátették: a kormány elítéli a szegregációt, és a magyar törvények is tiltják. Közölték: minden esetben, amikor bebizonyosodik a szegregáció, felszámolására minden szükséges intézkedést megtesznek. Megújították az Emmi által 2013 júniusában megalakított Antiszegregációs Kerekasztalt (amely, mint írták, csütörtökön is ülésezik), és amelynek fő feladata a szegregáció megszüntetésére irányuló javaslatok megfogalmazása.
Álláspontjuk szerint azonban a Huszár-telepi iskola ügye arra hívja fel a figyelmet, hogy szükséges megvizsgálni, milyen jogszerű módjai lehetnek azon iskolák működtetésének, amelyek "a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtő felzárkóztató oktatását segítik", felkészítve őket arra, hogy "ne leszakadóan, hanem sikeresen és eredményesen vehessenek részt a későbbiekben az integrált oktatásban".
Az Emmi tavaly márciusában közleményében azt írta, hogy különbséget kell tenni a szegregáció és a felzárkóztatás között.
A Huszár-telepi iskolában kiváló és elkötelezett szakemberek küzdenek a nyomor ellen, és a szülőkkel együtt nevelik a gyerekeket azért, hogy a "telepi" gyermekek is magas színvonalú oktatásban részesülhessenek az egyénre szabott felzárkóztató programokkal kiegészítve.
Ezekről Balog Zoltán miniszter számos alkalommal személyesen is meggyőződött, és ezért döntött úgy, hogy az alperes önkormányzat és görög katolikus egyház oldalán tanúskodik a perben - hangsúlyozták.
A táblabíróság csütörtökön Csikiné Gyuranecz Márta vezette tanácsa döntésével helybenhagyta a Nyíregyházi Törvényszék első fokú ítéletét, amelyben szegregációért - a cigány gyerekek elkülönítéséért - marasztalta el a korábbi és a jelenlegi fenntartókat: az önkormányzatot, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, illetve a Görög Katolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéjét.
A jogerős ítélet azt jelenti, hogy az egyházi cigány iskolában nem indítható újabb első osztály - jelezte az ítélethirdetés után az MTI-nek Kegye Adél ügyvéd, a felperes Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jogi képviselője.
A telepen jelenleg működő iskola új első osztályt nem indíthat, a már oda járó diákok azonban folytathatják tanulmányaikat.
MTI
Az államtitkárság közleményében arra reagált, hogy a Debreceni Ítélőtábla csütörtöki jogerős ítéletében a szegregált oktatás megszüntetésére kötelezte a Huszár-telepen működő cigány iskola fenntartóit.Azt írták: a felperes az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (angol rövidítéssel CFCF) tevékenységének "sajnálatos következményeként több olyan gyermek eshet el a kiemelkedő minőségű oktatástól, akiknek korábban, az iskola megalakulását megelőzően ilyen mértékű gondoskodásra és személyre szóló tanításra esélyük sem volt".
Hozzátették: a kormány elítéli a szegregációt, és a magyar törvények is tiltják. Közölték: minden esetben, amikor bebizonyosodik a szegregáció, felszámolására minden szükséges intézkedést megtesznek. Megújították az Emmi által 2013 júniusában megalakított Antiszegregációs Kerekasztalt (amely, mint írták, csütörtökön is ülésezik), és amelynek fő feladata a szegregáció megszüntetésére irányuló javaslatok megfogalmazása.
Álláspontjuk szerint azonban a Huszár-telepi iskola ügye arra hívja fel a figyelmet, hogy szükséges megvizsgálni, milyen jogszerű módjai lehetnek azon iskolák működtetésének, amelyek "a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtő felzárkóztató oktatását segítik", felkészítve őket arra, hogy "ne leszakadóan, hanem sikeresen és eredményesen vehessenek részt a későbbiekben az integrált oktatásban".
Az Emmi tavaly márciusában közleményében azt írta, hogy különbséget kell tenni a szegregáció és a felzárkóztatás között.
A Huszár-telepi iskolában kiváló és elkötelezett szakemberek küzdenek a nyomor ellen, és a szülőkkel együtt nevelik a gyerekeket azért, hogy a "telepi" gyermekek is magas színvonalú oktatásban részesülhessenek az egyénre szabott felzárkóztató programokkal kiegészítve.
Ezekről Balog Zoltán miniszter számos alkalommal személyesen is meggyőződött, és ezért döntött úgy, hogy az alperes önkormányzat és görög katolikus egyház oldalán tanúskodik a perben - hangsúlyozták.
A táblabíróság csütörtökön Csikiné Gyuranecz Márta vezette tanácsa döntésével helybenhagyta a Nyíregyházi Törvényszék első fokú ítéletét, amelyben szegregációért - a cigány gyerekek elkülönítéséért - marasztalta el a korábbi és a jelenlegi fenntartókat: az önkormányzatot, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, illetve a Görög Katolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéjét.
A jogerős ítélet azt jelenti, hogy az egyházi cigány iskolában nem indítható újabb első osztály - jelezte az ítélethirdetés után az MTI-nek Kegye Adél ügyvéd, a felperes Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jogi képviselője.
A telepen jelenleg működő iskola új első osztályt nem indíthat, a már oda járó diákok azonban folytathatják tanulmányaikat.
MTI
Hozzászólások